Gyorsan emelkedik az állami gyógyszertámogatás, kicsit lassabban a lakossági gyógyszerköltés, jelentősek az eltérések a patikai lefedettségben, és egymillió fölé kúszott a gyógyszerészek bruttó bére. A lakosság többsége pedig elégedett az egészségi állapotával – tette közzé a KSH.
Az állam összesen 568 milliárd forintot fordított tavaly közforgalmú gyógyszertárakban kiváltott készítmények támogatására, ez 8,9 százalékkal több, mint az előző évben. A lakosság gyógyszerre fordított kiadásai ennél kisebb mértékben nőttek: míg 2023-ban a patikai költések összege 153 milliárd, 2024-ben 163 milliárd forint volt, ami 6,5 százalékos változás. A gyógyszerköltés és az állami hozzájárulás is töretlenül emelkedik 2015 óta – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Egészségügyi helyzetkép című kiadványából.
Mire fizetünk a legtöbbet?
A lakossági gyógyszerkiadások legnagyobb részét a tápcsatorna és az anyagcsere betegségei, a daganatos kórképek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére fordítják. Az állami támogatás mértéke a daganatellenes készítmények esetében a legjelentősebb, ezeknél az átlagos finanszírozási arány eléri a 99,6 százalékot.
A KSH adatai szerint tavaly összesen 2326 gyógyszertár biztosította a magyar lakosság gyógyszerellátását, ebből 2246 volt közforgalmú gyógyszertár. A területi megoszlás alapján a Dél-Alföld a patikákkal legjobban lefedett régió: mindhárom ottani vármegyében kevesebb, mint 4000 lakos jutott egy gyógyszertárra, miközben az országos átlag 4257 fő. A legrosszabbul ellátott vármegye Nógrád (6198 fő/patika), de Vas (5491), valamint Pest (5017) sem áll jól ebből a szempontból.
Bérdifferenciák
Az előző évhez képest átlagosan 11 százalékkal emelkedett az egészségügyi ágazatban dolgozók keresete. A legnagyobb mértékben a szakdolgozók bruttó bére nőtt, átlagosan 20 százalékkal. A szakorvosok kapták a legmagasabb fizetést, náluk a havi bruttó megközelítette a 2,1 millió forintot. A legrosszabbul a gyógyszertári asszisztensek kerestek, az ő bruttó átlagbérük 549 ezer forint volt. A gyógyszerészek bére 2024 végén lépte át először az egymillió forintos határt.
Érdekes adatokat közöl a KSH a telemedicinális ellátásról. Az orvos-beteg konzultációk csaknem ötöde volt ilyen tavaly, Budapesten fordult elő a legtöbbször (26%), míg a skála másik végén Heves és Komárom-Esztergom áll, ahol nem haladta meg a 13 százalékot. A háziorvosi ellátás ezen formája országosan átlagosan 5,6 százalékkal lett elterjedtebb, a régiók közül csak az Észak-Alföld kivétel, ahol minden vármegyében csökkenést mértek.
A többség jól érzi magát a bőrében
A KSH felmérése szerint a 16 évesnél idősebb magyarok közel kétharmada elégedett az egészségi állapotával, a férfiak csaknem 6 százalékponttal nagyobb arányban vélekedtek így, mint a nők. Az előző évhez képest minden korosztályban 1 százalékponttal rosszabbnak ítélték meg a magyarok az egészségi állapotukat. A lakosság több mint egyharmada – a nők 40, a férfiak 33 százaléka – valamilyen krónikus betegségről számolt be.
A saját egészségi állapot megítélése a teljes felnőtt lakosság körében az évtized elején mutatkozó javulás után az elmúlt években hullámzott, ugyanakkor a 65 évesek és idősebbek esetében 2021 után számottevően, több mint 4 százalékponttal romlott, majd stagnált. Eközben a munkavállalók tavaly összesen 26 millió napra igényeltek saját betegségük miatt táppénzellátást, ami 3 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Gyermekbetegségek
Az iskola-egészségügyi vizsgálatok során a leggyakrabban előforduló mozgásszervi probléma a lúdtalp, amely az iskolások mintegy 30 százalékát érinti, elsősorban a fiúknál jellemző. Az elmúlt három tanév során emelkedő tendencia látszik szinte minden évfolyamon. A nyolcadikosok között például ezer gyerekből 304 volt lúdtalpas, szemben a két évvel korábbi 297-tel.
A 12. évfolyamon már minden harmadik-negyedik diák szemüveges, és ugyanebben a korcsoportban a tartási rendellenességek is gondot jelentenek: a fiúk 16, a lányok 12 százalékánál diagnosztizáltak ilyen problémát. Az elhízás szintén jellemző már tinédzserkorban – a középiskola utolsó évében ezer gyerekből 147 túlsúlyos –, ugyanakkor az előfordulás gyakorisága mérséklődött az elmúlt években. A 2023/2024-es tanév adatai szerint a fiúk csaknem 2,6 százalékponttal magasabb arányban érintettek, mint a lányok.
G. P.
