Mennyire gyűrűzött be az elmúlt egy évben az általános drágulás a vény nélkül kapható gyógyszerek piacára? Hogyan reagáltak a fejleményekre a vásárlók? Az IQVIA Magyarország elemzése.
A tavalyi év második felétől az egyik legmeghatározóbb hazai gazdasági-piacformáló tényező az erősödő inflációs hatás. A gyógyszerszektor sem kivétel ez alól, az általános árnövekedés az elmúlt hónapokban meglátszott a piac fogyasztói árain, és formálta a fogyasztók vásárlási attitűdjét is.
A Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentése szerint januárban 25,7 százalékon tetőzött, majd februárban 25,4 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Jó hír, hogy a külső tényezők a dezinfláció irányába mutatnak: az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek jelentősen mérséklődtek, lassul a globális konjunktúra, így az év második felében mérséklődhet a pénzromlás.
Visszafogott kezdés
Az elmúlt egy évet vizsgálva az látszik, hogy 2022 második felében a legfontosabb vény nélküli terápiás területeken dinamikus emelkedésnek indultak az árak, és két számjegyű növekedést értek el, követve a főbb fogyasztóikosár-szegmensek trendjeit. Januárban a vény nélküli termékek súlyozott fogyasztói árindexe 14,3 százalék volt (szemben az általános infláció említett, 25,7 százalékos mértékével).
A legnagyobb OTC-kategóriákban a piacvezető termékek árnövekedése átlag fölött alakult, az esetek több mint felében szintén két számjegyű növekedés volt megfigyelhető. Leginkább a szezonális – megfázás elleni termékek, vitamin, láz- és fájdalomcsillapító – termékek áremelkedése volt magasabb az átlagnál. A megfázás elleni szegmensben a termékek négyötöde 10-20 százalékkal drágult. (1. és 2. ábra)
Nemzetközi pozíció
A legjelentősebb vény nélküli piacok termékeiből összeállított fiktív fogyasztói OTC-kosarak (fájdalom- és lázcsillapító, orrspray, magnézium, torokfájás elleni, valamint hasmenés elleni készítmény) európai összehasonlítása alapján a hazai árszint még a nyugat-európai országoké alatt van, de magasabb számos közép-kelet-európai szomszédunkénál. (3. ábra)
A teljes OTC és étrend-kiegészítő piac növekedésének motorja tavaly egyértelműen az erős influenzaszezon volt. A piac összességében 11,3 százalékkal nőtt, ehhez a megfázás elleni szegmens 23,6 százalékkal járult hozzá, míg az összes többi vény nélküli kategória 8,3 százalékkal. Valamennyi területen az áremelkedés volt a növekedés elsődleges hajtóereje, de a megfázás elleni termékek esetében jelentős volt a dobozforgalom bővülésének hatása is. A többi kategória ugyanebben csökkenést mutat 2021-hez képest. Az új termékek megjelenése nem befolyásolta számottevően a forgalmat.
Fontos kitérni arra is, hogy a fogyasztók hogyan reagáltak ezekre a változásokra. Egy ilyen dinamikus inflációs trendre többféle válasz is megjelenhet, a vásárlási szokások változatlanságától a fogyasztás visszafogásán át az olcsóbb márkára váltásig. Sőt, az is előfordulhat, hogy valaki marad a megszokott termékkörnél, de a korábbinál sokkal tudatosabban keresi a kedvező ajánlatokat, patikai termékakciókat.
Veszített a prémiumszegmens
Az IQVIA vizsgálatai szerint nem azonosítható általános válaszstratégia a növekvő árakra, ugyanakkor látszik, hogy a tavalyi év utolsó negyedében több részpiacon is elindult valamilyen változás. Eltolódás figyelhető meg a prémiummárkáktól a középkategóriás, valamint kismértékben az olcsóbb készítmények irányába. Ez jól követhető például a felnőtt fájdalomcsillapítók piacának tendenciáin. (4. ábra)
Enyhe emelkedést látni a nagyobb kiszereléseknél is. Főként a felnőtt fájdalomcsillapítók és a keringésjavító készítmények esetében látványos ezek térnyerése az előző évhez viszonyítva. (5. ábra) Vannak továbbá márkák, ahol a középkategóriás vagy prémiumtermék mellé a gyártó bevezetett egy olcsóbb variánst, amely a portfólión belül növekedést tudott elérni a stagnáló drágább változat mellett. Hosszú távon ugyanakkor kérdéses e stratégia eredményessége, hiszen előfordulhat, hogy az új termék a régebbi sajátot szorítja ki.
A jelenlegi inflációs környezetben különösen fontos, hogy a piaci szereplők kövessék és elemezzék az árváltozások hatásait, a fogyasztói magatartás változásait, mert ez segítheti a leghatékonyabb stratégia kialakítását az egyes részpiacok, termékportfóliók, patikai akciók tekintetében. Bizakodásra adhat okot, hogy az MNB szerint már túl vagyunk az inflációs időszak csúcsán, de még sok időbe telik, mire a gazdasági viszonyok visszaállnak a normál kerékvágásba, így egyelőre mindenkinek elhúzódó nehézségekre érdemes készülnie.
Megjelent a Pirulatrend 2023. májusi számában.
