Tavaly nyár óta Luka Csicsov vezeti az IQVIA magyarországi leányvállalatát. A bolgár szakembert arról kérdeztük, hogy egy adattudománnyal foglalkozó globális vállalat szemszögéből milyennek látszanak a hazai gyógyszerpiac tendenciái, valamint arról is, hogy miben tudják segíteni a cégnek fontos számokat szolgáltató patikák működését.
Dolgozott a spanyol és a német gyógyszeriparban, jól ismeri a bolgár piacot – az első fél évnyi tapasztalatai alapján miben más a magyarországi közeg ezekhez képest?
A különböző gyógyszerpiacok közötti közvetlen összehasonlítás mindig nehéz, mivel számos tényező befolyásolhatja a dinamikát, például az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó egészségügyi kiadások, az egészségügyhöz való hozzáférés. Az a megfigyelésem, hogy az elmúlt években egyre erősebb a konvergencia a különböző gyógyszerpiacokon tapasztalható trendekben. Azok a kihívások, amelyekkel a gyógyszergyárak egyre gyakrabban szembesülnek, például a kormányzati oldalról érkező növekvő költségvetési nyomás, a való életből vett adatokon alapuló bizonyítékok iránti igény, a nehezebb hozzáférés az egészségügyi szakemberekhez – következetesen megfigyelhetők Európa-szerte, és ezalól Magyarország sem kivétel. Emellett a Covid-19-világjárvány azt is megmutatta, hogy több a hasonlóság, mint gondolnánk. A válság miatt az egészségügyi rendszerekre háruló próbatételek közül jó néhány megjelent a piacok többségén.
Milyen irányba fejlődik a magyar gyógyszerpiac Európa más államaival összevetve?
A számok tükrében Magyarország nem tér el jelentősen az európai átlagtól. A vényköteles termékek eladása 2020 harmadik negyedévétől számított egy év összehasonlításában a top 5 európai országban 6,7 százalékkal nőtt, dobozszámban pedig 2,4 százalékkal csökkent. Eközben Magyarországon a forgalom 5,8 százalékkal nőtt, a dobozszám 3,5 százalékkal csökkent. Az értéknövekedést jellemzően az új innovatív terápiák generálják, míg a dobozszám csökkenését a járvány addicionális hatásai okozzák.
Miféle globális trendeket látni?
Egyre növekszik az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés digitalizálása az egész világon. Létrejött a támogatott távorvoslási szolgáltatások jogi kerete, közben a világjárvány felgyorsította az e-receptek elfogadását, ebben Magyarország egyike az élen járóknak. Az olyan országok, mint az Egyesült Királyság és Németország, engedélyezik a vényköteles és nem vényköteles gyógyszerek online értékesítését. Csehországban, Litvániában és Lengyelországban folyamatban van a vita a vényköteles online értékesítésről. Ezen a területen, az utóbbi idők rendelkezései miatt, Magyarország visszalépett a nemzetközi trendekhez képest. A magyar piac kisebb mérete és árképzési politikája természetszerűleg befolyással bír a kialakuló folyamatokra, trendekre, főként a vényköteles vagy kórházi felhasználású készítmények terén, hiszen ezek olyan tényezők, amelyek hatást gyakorolnak a nemzetközi termékallokációra, illetve a keresztár-szabályozáson keresztül akár a külföldi gyógyszerforgalmakra is.
Ha már a tavalyi év végén elfogadott törvénymódosítást említette: milyen hatással lehet ez a gyógyszertári webshopokra?
A patikai adatok szerint az év elején a magyar e-kereskedelmi piac dobozban mérve 40 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, ami jelentős részben természetesen a gyógyszerkészítmények kieséséből adódik, de más termékkategóriákban is csökkenést tapasztalunk. Ennek oka lehet fogyasztói információhiány és az elveszett társtranzakciók is, hiszen tavaly az online vásárlások 37 százaléka tartalmazott vény nélküli gyógyszerkészítményt és mást is. (A téma részletes elemzése a ##. oldalon olvasható – a szerk.) Korábban a járvány jelentős növekedést hozott ebben a szegmensben: 2019-ről 2021-re 155 százalékkal nőtt az e-commerce piac, így az OTC-termékeknél elérte az 1-1,5 százalékos, az étrend-kiegészítőknél pedig a 2,5-3 százalékos piaci részesedést, és további növekedés volt várható a regionális összehasonlítások alapján. Hogy miként alakul az itteni e-kereskedelmi piac a továbbiakban, azt egyelőre korai lenne megbecsülni.
Igaz, hogy Európában nagyon ritka a hasonlóan szigorú szabályozás?
Az európai országok többségében az OTC-szerek online vásárlása engedélyezett házhoz szállítással. Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában és Romániában hozzánk hasonlóan csak a nem vényköteles és nem gyógyszerkészítmények engedélyezettek. Svájcban pedig a teljes palettát kizárják az online értékesítésből.
Milyen az IQVIA Magyarország együttműködése a hazai gyógyszertárakkal?
Több mint 800 gyógyszertárral dolgozunk együtt országszerte, köztük hálózatos és független patikákkal, igyekszünk mindenkit támogatni. Rendszeresen részt veszünk a MOSZ rendezvényein, előadásokat tartunk a hatékony adathasznosításról. Egyik célunk, hogy megmutassuk a gyógyszerészeknek, hogyan tudnak értéket teremteni saját adataikból a piaci trendekkel összefüggésben.
Tudna példát mondani, hogyan használhatnák ki ezeket az adatokat marketing- és egyéb üzleti célokra?
Az első, hogy lássák az adatok mögött rejlő tartalmat, olvasható legyen számukra, jelentéssel bírjon, hogy hol, mihez tudják felhasználni. A gyógyszertárakban fontos az egyensúly fenntartása, hiszen egyszerre van szó a közösség támogatásáról és egy gazdálkodó szervezetről, ahol az idő elég szűkös erőforrás. Így a gyógyszerészektől nem várható el, hogy azt is megtanulják, hogyan dolgozzák fel az adatokat, de abban, hogy mit érdemes nézniük, szeretnénk segíteni, és itt nem csupán üzleti célú felhasználásra gondolok. A kontextusba helyezett adatok alapján visszajelzést kaphatnak arról, hogy hol tartanak, hogyan fejlődnek a piaci trendekhez képest, néha már ez is elég, hogy következtetésekre jussanak. Az adatok felhasználhatók jobb vagy egyszerűbb árképzéshez, a portfólió optimalizálásához, például új termékek és kategóriák felkutatásához is. De ha már megvan a rutin, sokszor egyszerűen időt szabadítanak fel, amit aztán más, fontosabb munkára tudnak fordítani.
Nemrég kapott támogatást 30 új terápia, de a magyarországi innovatív gyógyszergyártók gyakran panaszkodnak, hogy ritka és lassú a támogatási döntés. Igazuk van? Gyorsabb a folyamat a régió más országaiban?
Az EMA 2015. óta évente átlagosan 55 új hatóanyagot engedélyez, de hogy a készítmény kap-e támogatást bármelyik európai országban, az függ az egészség-gazdaságtani hatásaitól, az adott ország egészségügyi és gazdasági helyzetétől. Országonként nagyon eltérőek a folyamatok, a szabályozások, így nehéz a direkt összehasonlítás. Az Európai Gyógyszeripari Szervezetek Föderációja által kidolgozott, az innovatív terápiák elérhetőségét mérő WAIT indikátor 2021 áprilisában közzétett adatai szerint a 2016 és 2019 közötti 55 új befogadással Magyarország megelőzi a többi kelet-közép-európai államot. A fejlődésre ugyanakkor van tér, hiszen az EU-átlag 74 befogadás, sőt Németországban ez a szám 133. Ha megnézzük az elérhetőségig eltelt átlagos időtartamot ugyanebben a periódusban, Magyarország esetén ez 566 nap, ami hasonló a többi kelet-közép-európai ország mérőszámaihoz, viszont jóval több, mint néhány nyugat-európai piacé.
A pandémia idején megjelentek a távolból végzett, virtuális klinikai vizsgálatok. Mi lehet ennek a módszernek a jövője?
A járvány felhívta a figyelmet arra, hogy a fizikai érintkezés olykor nehézkes, ezért igaz, hogy egyre népszerűbbek a virtuális és távoli klinikai vizsgálatok. Ezek a technológiák valóban sikeresnek bizonyultak abban, hogy a vizsgálatok még a járvány idején is aktívan folytatódjanak. Másrészről azonban néhány kérdés még megoldásra vár a következő években, mint például a validált mérőeszközök és technológiák használatának biztosítása a betegek számára.
Függetlenül a járványtól, többek aggódnak, hogy a klinikai vizsgálatok terén az ország kezdi elveszíteni a jó pozícióját. Egyetért ezzel?
Az IQVIA nem észleli az ország vonzerejének csökkenését más európai országokéhoz képest. Az egész iparágat és különösen Európát összességében negatívan érintette a járványidőszak, de néhány történelmileg sikeres indikációban Magyarország még mindig piacvezető az új vizsgálatok és a vizsgálatokba bevont betegek számában. Nagyon jó az együttműködés az érintett döntéshozók és az iparág képviselői között az üzleti környezet alakítása és a klinikai vizsgálatokról szóló új uniós rendelet végrehajtására való felkészülés érdekében. Persze vannak még megvalósításra váró lépések, például az egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának fejlesztése, illetve az új digitális technikák teljes körű elfogadása.
| NÉVJEGY Luka Csicsov a milánói Bocconi Egyetemen végzett közgazdászként, munkája kezdettől fogva a gyógyszeriparhoz kötötte. Pályája elején a Sanofi spanyolországi leányvállalatához került, majd Münchenben, az IQVIA-nál folytatta. 2016-tól a Daiichi Sankyo európai központjában dolgozott, mielőtt kinevezték volna a japán gyógyszergyártó németországi cégének regionális gazdasági vezetőjévé. 2019-ben tért vissza az IQVIA-hoz a bolgár leány ügyvezetőjeként, tavaly augusztus óta pedig a magyarországi részleget is ő felügyeli, ingázva a két ország között. |
Megjelent a Pirulatrend máciusi számában.
