Sokan térnek be a gyógyszertárba immunerősítőért, akár maguknak, akár gyermeküknek vagy betegségből lábadozó hozzátartozójuk számára. Vitaminokat, nyomelemeket szedjen, gyógynövényekhez vagy probiotikumokhoz forduljon, netán szimplán többet aludjon, aki szeretné felvértezni az immunrendszerét?
Az immunrendszert erősíteni sokféleképpen lehet. A vitaminok és nyomelemek különféle módokon fokozhatják az immunműködést, például a természetes ölősejtek számának növelése, a vírusok nyálkahártyához való adhéziójának gátlása, vagy a bélflóra megváltoztatása révén. Emellett, a védőoltások vagy éppen a megfelelő mennyiségű alvás is aktivizálhatja az immunrendszert.
A tapasztalat azt mutatja, hogy elsőként a C-vitaminra gondolnak az emberek, ha immunerősítő szerről van szó. Tény, hogy a megfelelő C-vitamin-szint segíthet az infekciók kivédésében, ugyanis a vírusfertőzésből lábadozás időszakában megcsappan a C-vitamin-szint.
Hamarabb szabadulni
Úgy tűnik, hogy a C-vitaminnál a hangsúly a prevención van. Megéri profilaktikusan alkalmazni (legalább 200 mg/nap dózisban), mivel kismértékben ugyan, de képes csökkenteni a náthás időszak hosszát. A felnőtteknél 8, a gyermekeknél 14 százalékkal lehet hamarabb szabadulni a náthától, ha valaki megelőzési céllal szed aszkorbinsavat. Emellett a megbetegedés előtt szedett C-vitamin képes enyhíteni annak súlyosságát.¹ ²
Kevesen vannak azonban tisztában azzal, hogy a D-vitamin legalább ugyanannyira fontos lehet a fertőzések kivédésében, hiszen mind a veleszületett, mind a szerzett immunválasz kialakításában szerepet játszik. Egyrészt serkenti a különféle antimikrobiális peptidek (kathelicidin és defenzin) termelődését, másrészt védi a légúti epitheliumot a patogének inváziójától, és így csökkenti a légúti fertőzések kockázatát.³ ⁴ ⁵
Összesen több mint 11 ezer fővel végzett klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a D-vitamin-szupplementáció a heveny légúti infekciók esélyét 12 százalékkal csökkenti. A kedvező hatás leginkább azoknál tapasztalható, akiknél a vizsgálat kezdetén a szérumbeli 25(OH)D-vitamin-szint igen alacsony (<10 ng/ml).⁴ Lényeges tehát a D-vitamin-szint: kimutatták azt is, hogy 30 ng/ml alatti szérumszinteknél 58 százalékkal nagyobb az esélye a heveny légúti infekcióknak, mint legalább 30 ng/ml-es 25(OH)D-vitamin-szintnél.⁵
A megfelelő D-vitamin-szérumszint érdekében Magyarországon az októbertől márciusig tartó időszakban az egészséges – D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba nem tartozó – felnőtteknél napi 2000 NE D-vitamin-pótlás ajánlott.⁶ Már kialakult fertőzéseknél alkalomszerűen adható több is a felépülés támogatására, például Covid-megbetegedés alatt napi 4000-6000 NE, 10 napon keresztül.
Hasznos nyomelemek
A nyomelemek közül a cink és a szelén immunerősítő szerepe emelhető ki. Ezek szedése akár kombináltan is javasolható az immunrendszerüket erősíteni kívánóknak. A cinkpótlás esetében a légúti fertőzések rizikójának a csökkenését, illetve a már kialakult betegségek esetén a hosszuk rövidülését tapasztalták, például a gyermekkori vagy időskori tüdőgyulladásnál.⁷ Prevenciós céllal felnőtteknek napi 20 mg cink szedése javasolt.⁸
A szelén immunstimuláns hatását is számos vizsgálat igazolta. A szervezet alacsony szelénszintjét több vírusos fertőzés nagyobb rizikójával, illetve súlyosabb lefolyásával hozták kapcsolatba. 2005-ös statisztikák alapján az influenzavírus terjedése azokban az országokban volt jelentősebb, amelyekben a lakosság szelénhiányos volt. Érdekes megfigyelés, hogy a szelén patogénellenes hatásában lényeges lehet az elem antioxidáns karaktere, amely a szervezetbe jutott vírusok fertőzőképességét csökkenti.³ ⁹ ¹⁰
A táránál állva lényeges tudni, hogy az étrend-kiegészítőkben többféle formában fordulhat elő a szelén, és a különféle szelénformák biohasznosulása eltérő.¹¹ A szelénes élesztő magas arányú, mintegy 89 százalékos felszívódásával szemben, az egyéb formák felszívódása csekélyebb mértékű – a szervetlen nátrium-szelenitből például csak feleakkora.¹¹ A prevenciós célú adagolás javasolható napi dózisa 50 mikrogramm.⁸
Jótékony baktériumok
Tapasztalati tény, hogy a közösségbe járó gyermekek 2-3-szor gyakrabban betegszenek meg valamilyen fertőzésben, jellemzően felső légúti fertőzésben, mintha otthon lennének. A gyakori kézmosás és a kellő mennyiségű alvás mellett a köhögéssel, torokfájással, orrfolyással, fülpanaszokkal és alkalmanként lázzal is járó légúti fertőzések rizikója csökkenthető egyes probiotikumokkal is.
A vizsgálatok szerint körülbelül 11 százalékkal kisebb a légúti fertőzések esélye azoknál a gyermekeknél, akik probiotikumot szednek. A legtöbb vonatkozó tudományos közlemény Lactobacillus, Bifidobacterium vagy Streptococcus thermophilus baktériumok adását tárgyalja.¹² Hatásos megoldásnak tűnik a probiotikus törzsek immunerősítő vitaminokkal való kombinálása is: a Lactobacillusokat, Bifidobacteriumokat és C-vitamint tartalmazó készítmény a gyermekeknél 33 százalékkal mérsékli a felső légúti fertőzések kockázatát.¹³
Gyógynövények és gyógygombák
Sajátos összetevői révén több gyógynövény (fekete bodza, édesgyökér, fokhagyma) és gyógygomba is hozzájárulhat az immunműködés serkentéséhez. Az idehaza elérhető gyógygombák – például a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum), a bokrosgomba (Grifola frondosa), a hernyógomba (Cordyceps sinensis), a shiitake (Lentinus edodes) legismertebb összetevői a poliszacharidok, illetve az oligoszacharidok. A poliszacharidok közül kiemelendők az emészthetetlen béta-glükánok, illetve a mannánok, galaktánok, xilánok, az oligoszacharidok közül pedig a frukto-oligoszacharidok.¹⁴
A gombák oligo- és poliszacharidjai tulajdonképpen prebiotikumok, amelyek a szervezetben tápanyagként szolgálnak több, a bélben élő mikroorganizmus számára, és képesek előnyösen befolyásolni az intesztinális mikrobiom összetételét.¹⁴ Részben erre vezethető vissza a gyógygombák immunműködést előnyösen befolyásoló hatása.
Az alvás valóban gyógyszer
Bizonyított, hogy akik egy héten át naponta kevesebb mint 6 órát alszanak, 4,2-szer akkor eséllyel lesznek náthásak, mint azok, akik több mint 7 órát töltenek alvással. Azok pedig, akiknek napi 5 óra éjszakai alvás sem jutott, 4,5-szer nagyobb rizikónak vannak kitéve. Meglepő, de sem az életkor, sem a mindennapi stressz-szint, sem a dohányzás nem befolyásolja olyan mértékben a nátha iránti fogékonyságot, mint az alváshiány.¹⁵
A legújabb ismeretek alapján az antioxidánsok (C-vitamin, E-vitamin, szelén) és a halolaj alkalmazása kerülendő a kemoterápia alatt. A jelek szerint ugyanis az antioxidánsok elősegítik a tumorok progresszióját és fokozzák azok metasztázisképzését.¹⁶ Mindig fel kell hívni a beteg figyelmét, hogy a kezelőorvosával egyeztessen a vitaminok, nyomelemek és étrend-kiegészítők esetleges használatáról.
Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész
Forrás
(1) Hämila H. Vitamin C and infections. Nutrients 2017; doi:10.3390/nu9040339
(2) Hämila H et al. Vitamin C for preventing and treating the common cold (Review). Cochrane database of systematic reviews (Online) 1, 2013, Art. No.:CD000980
(3) Shakoor H et al. Immune-boosting role of vitamins C, D, E, zinc, selenium and omega-3 fatty acids: Could they help against COVID-19? Maturitas 2020;143:1-9.
(4) Martineau AR et al. Vitamin D supplementation to prevent acute respiratory infections: individual participant data meta-analysis. Health Technol Assess. 2019;23(2).
(5) Monlezun DJ et al. Vitamin D status and acute respiratory infection: Cross sectional results from the United States National Health and Nutrition Examination Survey, 2001–2006. Nutrients, 2019;7:1933-944.
(6) Takács I és mtsai. Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orv. Hetilap 2022;163(15):575-584.
(7) Barnett JB et al. Low zinc status: a new risk factor for pneumonia in the elderly? Nutr Rev. 2010;68(1):30-7.
(8) Jayawardena R et al. Enhancing immunity in viral infections, with special emphasis on COVID-19: A review. Diab Metab Synd. 2020;14;367-382.
(9) Rayman MP. Selenium and human health. Lancet 2012;379:1256-1268.
(10) Beck MA et al. Selenium deficiency and viral infection. J. Nutr. 2003;133:1463-1467.
(11) Fairweather-Tait S et al. Bioavailabilty of minerals and trace elements. Nutr Res Rev. 1996;9; 295-324.
(12) Hojsak I. Probiotics in children: What is the evidence? PGHN 2017;20:139-146.
(13) https://www.nutraingredients.com/Article/2014/09/18/Probiotic-vitamin-C-blend-cuts-kids-school-absence-by-30; 2023.02.05.
(14) Jayachandran M et al. A critical review on health promoting benefits of edible mushrooms through gut microbiota. Int J Mol Sci. 2017;18:1934.
(15) https://academic.oup.com/sleep/article/38/9/1341/2417959; 2023.02.14.
(16) https://www.pharmazeutische-zeitung.de/index.php?id=60322; 2023.02.14.
Megjelent a Pirulatrend 2023. májusi számában.
