Forgalom, árréstömeg, lokáció

Gyógyszertárak adásvétele: keresleti piac

Még akkor sem könnyű ma igazán jó adottságú gyógyszertárat venni, ha valakinek sok készpénze van erre a célra. Biztos befektetésnek számít egy bejáratott patika, de változások ezen a piacon is akadnak, az orvosi rendelő melletti elhelyezkedés értéke például a szemünk előtt porlott semmivé az utóbbi időben. Az érdeklődők bevételi elvárásai pedig egyre emelkednek.

Az egyik hazai gyógyszer-nagykereskedő internetes oldalának e célra fenntartott rovatában négy magyarországi patikát kínálnak eladásra, és egyvalaki keres ugyanott eladó gyógyszertárat. A hirdetések mindegyikét legfeljebb egy hónappal korábban töltötték fel. Az Mgyk.hu hasonló felületén, a dátumokból ítélve, valószínűleg bőven vannak már nem aktuális ajánlatok is, mindenesetre egy éven belüli időtávon 7 eladó és 3 vevő tűnik fel. A hirdetések alacsony száma akár meglepő is lehetne, elvégre a piac ugyan kicsi, de nehéz elképzelni, hogy bő 2300 gyógyszertárból egyszerre csak néhány legyen eladósorban – különösen egy olyan turbulens időszak után, mint az elmúlt bő egy év. A magyarázat az, hogy ez egy erősen bizalmi jellegű terület, sok tulajdonos inkább informális csatornákon keres vevőt, semmint nyilvánosan.

123rf.com

Ettől függetlenül igaz, hogy – bár az említett számokból ez sem látszik – erősen keresleti a piac. Az általunk megkérdezett közvetítők legalábbis állítják, hogy nincs annyi eladó patika, amennyire lenne érdeklődő. Ha valaki gyógyszertárat szeretne, ritkán van más lehetősége, mint a vásárlás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet idén eddig 2 pályázatot írt ki új patika létesítésére. (Ennél érdekesebb szám lenne, hogy évente hány patika cserél gazdát. Megkérdeztük az OGYÉI-t, de nem kaptunk választ.)

A vásárlási csomópont a sláger

„Az igények nagyon egyértelműek: a nagy forgalmú, stabil gazdálkodású, lehetőleg saját ingatlanban működő, városi, bevásárlási csomópontok közelében lévő gyógyszertárakat keresik leginkább, és ki is fizetik értük, amit kérnek. Mára kevés az olyan patika, ami ezeknek a feltételeknek mind megfelel, és kint is van a piacon” – mondja lapunknak a Patikakozvetito.hu-t működtető dr. Vásárhelyi Csaba, aki maga is patikatulajdonos. Hozzátette, a kicsi, rosszabb helyen lévőt is el lehet adni, de nagyon függ attól, hogy hol van. „A viszonyok erősen hasonlítanak az ingatlanpiaciakhoz: ahonnan inkább elvándorolnak az emberek, ott nagyon nyomottak az árak.”

Úgy vette észre, a kiváló adottságú gyógyszertárakat általában meg sem hirdetik, mert amikor az eladás gondolatáról értesül a nagykereskedő képviselője vagy más, már hozza is a pénzes érdeklődőt. „A hálózatokba egyszer bekerülő patikák pedig végképp nem kerülnek ki a piacra, szinte mindig a láncon belül oldják meg a tulajdonoscserét” – tette hozzá a közvetítéssel immár 15 éve foglalkozó gyógyszerész szakember. Ez a független közvetítőnek természetesen nem jó, így „üzletkötés most talán 2-3 havonta történik”. Igaz, az adásvételek tipikus időpontja az év vége, hiszen a mérleg zárása egyszerűbb, ha a tulajdonosváltás egybeesik az év fordulójával.

Hasonlók a tapasztalatai egy másik ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozás, a Patikamanedzser.hu tulajdonosának. „Hullámzó a piac aktivitása, van, hogy 3-4 hónap is eltelik megkötött üzlet nélkül, máskor havonta sikerül közvetítenem egyet” – mondja Ábrahám Gábor. Ő tíz éve kezdte, gazdasági végzettségével eleinte fogorvos-látogatóként dolgozott, és egy időben patikákat is kellett látogatnia, innen az ismeretségi köre. „Akkoriban elsősorban idősebb, örökössel nem rendelkező patikusok kérték, hogy a kapcsolataim révén segítsek, ma már sok fiatalabb ügyfelem is van, aki elsősorban gazdasági okok miatt dönt az eladás mellett. Ahogy 10 éve, úgy most is nagyobb a kereslet, mint a kínálat, a gyógyszertárak értéke sokat nőtt ebben az időszakban” – emlékszik vissza.

A webáruház nem megy magától

De kik vásárolnak? Vásárhelyi Csabának úgy tűnik, hogy pénze sokaknak van, a nagy patikákat többségében készpénzes vásárlók veszik meg. „Nagyobb gyógyszertárat főként azok keresnek, akiknek már van több, hiszen több százmilliót még hitelből sem egyszerű előteremteni. A vevők nagyon tudatosak, a megtérülés érdekli őket, az egyéb szempontok háttérbe szorulnak.„ A webáruház jelentőségét érteni látszanak, számolnak azzal, hogy ez egyre fontosabb lesz, de „tudni kell, hogy aki nem teszi bele az energiát, időt, annak nem fog jól működni”.

Hitelt egyébként nem nehéz felvenni, akár 20 százalékos önrésszel sem. „A bankok szívesen hiteleznek, legfeljebb hétéves futamidőre, mert stabil üzletágnak látják a gyógyszer-értékesítést. A saját gyógyszertárat még nem birtoklók jellemzően így vásárolnak” – mondja Ábrahám Gábor. Úgy látja, a kisebb-nagyobb láncok egyértelműen erősödnek, egyre aktívabbak a gyógyszerész-dinasztiák, „egy-egy családban néha 4-5 szakgyógyszerésszel is találkozom”.

Ábrahám Gábor szerint az árbefolyásoló tényezők változtak az utóbbi időben – például a rendelő melletti gyógyszertár valaha egy álom volt, a járvány és az e-recept miatt ma már ez messze nem igaz –, de a nettó forgalom, az árréstömeg és a lokáció a három legfontosabb. A saját ingatlant alapvetően szeretik a vevők, mert a bérlemény mindig kitettség, de létezik olyan kombináció, ami inkább hátráltatja az eladást, például egy viszonylag értékes ingatlanban működő, nem túl nagy bevételt termelő gyógyszertár.

A szociális közeg is számít

Az árképzés meghatározó tényezője természetesen a havi forgalom. Ha 30 és 50 millió forint között van, akkor 6 havi, a kisebb gyógyszertárak esetén 1-3 havi forgalom összege a vételár. „Sokat számít az is, hogy milyen könnyen találni alkalmazottat a környéken, illetve nem mindegy, milyen a környéken lakók szociális helyzete. A napi bevásárlási útvonal mentén fekvő helyszín az új favorit: élelmiszerbolt, piac, közlekedési csomópont mellett. A falu egyetlen patikája pozíció sem lenne rossz, de ott a lakosságszám azért határt szab a forgalomnak” – jegyzi meg Vásárhelyi Csaba.

Kérdésünkre, hogy egy ilyen szűk piacon mi a közvetítő többletszolgáltatása, azt feleli: a kapcsolati hálója. „Akár megyére szűrve is tudom, hogy arrafelé ki szeretne patikát venni. Másrészt mindig jót tesz az árnak egy kis verseny, aligha optimális megoldás az első ajánlatra rábólintani.” Ábrahám Gábor pedig úgy véli, fontos a bizalom az érdeklődő iránt, és az eladók részben ennek a bizalomnak a kiépítéséhez is szeretnének segítséget kapni.

A kilátásokat részben hasonlóan ítéli meg a két közvetítő. Vásárhelyi Csaba úgy érzékeli, a jövedelmezőség romlása miatt emelkednek a bevételi elvárások, míg öt éve egy 20 milliós forgalmú patika még jó vételnek számított, ma már ez a havi forgalom inkább nullszaldó közeli eredményt ígér. „A kisforgalmú patikák egyre rosszabb pozícióba csúsznak, ha nem változnak a feltételek, előbb-utóbb bezárnak” – teszi hozzá. Ábrahám Gábor azt emeli ki, hogy a kis patikák egyre jobban küszködnek az országban szinte mindenhol gondot okozó munkaerőhiánnyal. „Ezzel együtt egy községben lévő kisebb gyógyszertárat is el lehet adni, de nyilván egészen más vevőkörnek. A saját praxisomban egy havi 6 milliós nettó átlagforgalmú patika volt a legkisebb, ami új gazdára talált.”

Válságálló üzlet

„Az elmúlt egy év bebizonyította, hogy a gyógyszertár válságállóbb üzlet, nem mennek tönkre a patikák akkor sem, amikor számos más ágazatot nagy megrázkódtatások érnek” – ezt már a gyógyszerészeknek kommunikációs, menedzsment- és marketingtréningeket tartó Pharmatrainer Kft. ügyvezetője mondja. Dr. Kovács Zsolt ezért racionális döntésnek nevezi, hogy ha valakinek van valamennyi tőkéje, akkor megpróbálja itt befektetni, mert nem termel ugyan óriási profitot, de elég biztonságos. „Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének különbségek az egyes patikák között, és arról sincs szó, hogy statikus lenne a piac. Vannak változások, a járványhelyzet miatt is, néhol csökken a nyugtaszám, máshol nő.”

Kovács Zsolt szerint patikát venni ma nem egyszerű feladat, ezt közvetlen és egészen friss tapasztalat alapján is állítja, mert éppen egy vásárlási folyamat közepén tart. „Sokat kell keresni, akár hónapokig is. Pár éve számos patikát adtak el a tulajdonos kiöregedése miatt, most is vannak ilyen értékesítések, de már nem annyi, feltehetően ezért is kerül kevesebb gyógyszertár a piacra” – magyarázza. Gyakran a patikalátogatók működnek alkalmi közvetítőként, ők adják tovább az információt, bár „egyébként is lehet azért sejteni, hogy kik a potenciális vásárlók, hiszen kicsi ez az iparág”. Jelentős a közvetítésben a láncok szerepe is: ha egy tagjukról megtudják, hogy eladná a patikáját, igyekeznek házon belül keresni rá vevőt, hogy biztosan bent maradjon a hálózatban.

Azt tanácsolja, hogy aki vásárol, fizessen meg egy jó jogászt és egy könyvelőt, mert „hiába ért az ember a szakmához, kis dolgokon is el lehet csúszni”. Ha van profi segítség, sokkal könnyebb azt is megítélni, hogy mekkora lesz az új tulajdonos mozgástere, mekkora forgalombővülést és árrésnövekedést remélhet a hatékonyabb marketingtől, az ügyesebb árazástól, a termékpaletta átalakításától.

Megjelent a Pirulatrend 2021. júniusi számában.