A fejét fel-felütő gyógyszerhiánnyal a piac minden szereplője megtanult már együtt élni, mégis váratlan fejlemény, hogy újabban vény nélkül kapható szerek sem érhetők el mindig a szükséges mennyiségben. Ott tartunk, hogy egy nagykereskedő állandó kríziscsoportot kénytelen fenntartani az állandó tűzoltásra, a gyártó pedig nem is titkolja: az ágazat nem képes az összes igény kielégítésére.
„Vény nélkül kapható gyerek-lázcsillapítókat, orrcseppeket, meghűlés elleni készítményeket, szóval olyan alaptermékeket keresnek nálunk hiába, amilyenekkel ez korábban nem fordult elő, legfeljebb nagyon ritkán, valamilyen speciális okból. Az utóbbi hónapokban azonban heti rendszerességgel megesik, hogy nem tudunk adni valamelyikből. A napi hiánycikklistánkon jellemzően 100 körüli az elemek száma” – mondta lapunknak egy budapesti gyógyszertár neve elhallgatását kérő tulajdonosa. Meg is mutatta egy ilyen listájukat, valóban egymás alatt sorakoznak a torokfájás elleni szopogatótabletták, pezsgőtabletták, a lázcsillapítók szuszpenzió és rágótabletta formájában egyaránt, a legkedveltebb fájdalomcsillapítók egyike-másika, de még étrend-kiegészítő is akad.
Megértetni a betegekkel
A tapasztalataival messze nincs egyedül, más patikusok is úgy vették észre, hogy egy ideje érezhetően súlyosbodott a hiánytermékek problémája. Azzal is egyetértenek, hogy míg korábban főként receptköteles gyógyszerekről volt szó, újabban csatlakoztak ezekhez népszerű, a legtöbb háztartásban a házipatika alapkellékének számító OTC szerek, így most már mindkét kategória vastagon érintett.
123rf.com
„Manapság már sokszor azt mondom a betegeknek, hogy hagyják itt a vényt, akkor lesz esélyük megkapni, ami fel van írva. Vagyis gyakorlatilag gyógyszeres várólisták alakulnak ki a patikában” – mondta érdeklődésünkre Czigány Norbert, a bicskei Oroszlán Patika tulajdonosa. Hozzátette, bár nagy szerencse, hogy vannak megfelelő helyettesítő termékek, a gyógyszerészekre így is komolyabb feladat hárul a szokásosnál, mert gyakran nem könnyű megértetni a betegekkel, hogy miért kell egyszer csak valami mást szedniük ahelyett, amit megszoktak.
Antibiotikumok, szemészeti készítmények
A koronavírus-járvány, illetve az orosz-ukrán háború következtében valóban érzékelhetők a világban ellátási nehézségek mind az alapanyagok, mind a csomagolóanyagok gyártása, szállítása terén, és ezek Magyarországot is érintik – írta kérdésünkre az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Az OGYÉI szorosan együttműködik a gyártókkal és nagykereskedőkkel: amikor nagyobb behozatalra van szükség, kontingensengedélyeket ad ki, ha kevés beteget érint a hiány, egyedi importot engedélyez.
A gyakran érintett terápiás területeket firtató kérdésünkre a hatóság válaszában bizonyos antibiotikumokat, valamint szemészeti készítményeket említett, illetve azt, hogy jelenleg egyes onkológiai készítmények hiányának kivédésére kell a leginkább koncentrálni. Eddig mindig sikerült kontingensengedéllyel áthidalni a problémát, olyan eset pedig még nem fordult elő, hogy egy terméknek ne legyen helyettesítője: „vagy terápiás alternatívát, vagy azonos hatóanyagú és gyógyszerformájú, de külföldi készítményt minden esetben fel tudunk ajánlani a hiánygyógyszer pótlására”.
150 százalékos növekedés
Az említett engedélyeket a nagykereskedők kérik, rájuk hárul a hiányesetek kezeléséhez szükséges feladatok nagy része. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója úgy emlékezett, először januárban tapasztalták, hogy időnként alapvető gyermekgyógyszerek is hiányoznak, például fájdalom- és lázcsillapítók. „Igyekszünk felkészülni az ilyen esetekre, alternatív forrásokat keresünk, de sajnos elég kiszámíthatatlan a helyzet. 2017 óta két és félszeresére nőtt a hiánycikkek mennyisége, és az utóbbi fél évben is egyértelműen nőtt a ki nem elégített rendelések értéke” – érzékeltette a tendenciát a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke.
Kaló Tamás, a Phoenix Pharma vezérigazgatója megerősítette, hogy a negatív változás elsősorban olyan OTC készítményeknél érezhető, amelyeknek általában bőven van helyettesítője. Megjegyezte ugyanakkor, hogy pontos adatokkal nehéz alátámasztani a hiányok szaporodását. „Minden attól függ, hogyan határozzuk meg a fogalmat: nem véletlen, hogy nincs általánosan elfogadott definíció. Már az is kérdés, hogy ha hiányról beszélünk, akkor átmeneti, pár naposat vagy tartósat értünk alatta. Annyi bizonyos, hogy ebben az évben eddig 5 termékre kértünk kontingensengedélyt, összesen 11 alkalommal, és mindannyiszor meg is kaptuk”.
Az egyedi importot is ideszámítva a Hungaropharmánál heti, sőt néha napi gyakorisággal kell az OGYÉI-hez fordulni engedélyért, ezért a vállalatnak van erre egy külön szervezeti egysége, amelynek már nagy a rutinja abban, hogy hova érdemes fordulni. „Ez a cégnek jelentős plusz teher, árfolyamkockázat is jár vele, ráadásul az ilyen vásárlásoknál kettőzött éberséggel kell figyelni az esetleges hamis termékekre. Az is előfordul, hogy ha időközben megszűnik a hiány, veszteségünk keletkezik a nehezen beszerzett termékeken” – fűzte hozzá Feller Antal.
Változatos okok
Ha a külső körülményekre gondolunk, tulajdonképpen nincs mit csodálkozni. Az ellátási láncoknak a Covid-járvány első felében eluralkodó nehézségei a mai napig nem szűntek meg teljesen, és ezen a helyzeten csak rontott az energiaválság és az ukrajnai háború. Márpedig ha az alapanyag-ellátás globális csatornái nem működnek jól, azt a világ legtöbb gyártója megérzi. A hiánynak azonban más okai is lehetnek.
Czigány Norbert szerint a magyarázatok között ott lehet a forint gyengesége, valamint a magyarországi árpolitika, hiszen a forgalmazóknak kevésbé éri meg nálunk értékesíteni, mint más országokban – ennek pedig lehet jelentősége, ha valamiből épp nincs elegendő. „Amíg nem lesz áremelés, ez aligha fog változni, ezért is érdemes a hazai gyógyszerekre támaszkodni” – jegyezte meg. Úgy vélte, a szintén létező hatóanyag-problémák következménye, hogy egyes termékkategóriákban erősen szűkül a választék: „A racionalizálás ilyen energiaárak mellett teljesen érthető, fölösleges valamiből húszféle formátumot gyártani, erre lassan a patikáknak is fel kell készülniük.”
Az okokról a GYNSZ elnöke azt mondta, akár 5-10 tényező is szerepet játszhat, a súlyuk pedig országról országra változik, ezért nehéz ezeket szétszálazni. De az biztos, hogy „mindenütt benne van a háború, a Covid-járvány és a gazdasági válság egymásra rakódó hatása, ily módon a hiányok elharapózása nemzetközi jelenség” – jelentette ki Feller Antal.
Riasztó trendek
A világsajtóban megjelenő tudósítások alátámasztják ezt az értékelést. A brit Channel 4 tévécsatorna ősszel arról számolt be, hogy a szigetországban egy év leforgása alatt megtriplázódott a gyógyszerhiányok száma. Franciaországban az év eleje óta duplázódást mértek, a portugál kormány pedig azt fontolgatja, hogy a nagyobb baj elkerülése érdekében hozzányúl az ottani támogatási rendszerhez. Októberben Ausztráliában az azonosított hiányesetek több mint 10 százalékát már „kritikus” besorolásúként tartották számon.
Hogy hol, mely termékek és milyen mértékben érintettek, az függ az adott piacon uralkodó versenytől és még egy sor helyi jellegzetességtől: a csomagolástechnikától, a pénznemtől, a tenderezési gyakorlattól, az adórendszertől, a kereslet szerkezetétől, az új indikációktól. Sőt, számíthatnak az esetleges racionalizálási tevékenységek, a kedvezménypolitikák, a minőségbiztosítási szabályozások változásai, de konténerhiány, kommunikációs problémák, lakossági félelmek is – magyarázta Feller Antal.
Kaló Tamás szerint aggodalomra abban az értelemben továbbra sincs ok, hogy az ország gyógyszerellátása megoldott: a hazai ellátás szintje semmiben sem marad el az európaitól. „Ami logikus is, hiszen ez egy integrált piac, a főbb okok minden országban ugyanazok: a többnyire Ázsiában előállított alapanyagok szállításának akadozása, illetve más, szintén logisztikai természetű, például a csomagolás drágulására visszavezethető nehézségek.”
A kockázat nagy, és növekszik
A gyártóknak tehát alaposan fel van adva a lecke. A Richter vezérigazgatója egészen őszintén beszélt erről a Portfolio Checklist podcast október 21-ei adásában. Orbán Gábor azt mondta: az iparág most olyan helyzetben van, hogy egyszerűen nem tudja az összes igényt kielégíteni, ezért a gyógyszerhiány kockázata, amely sohasem volt nulla, most nem kicsi – és inkább nő, mint csökken. Ráadásul a megoldás sem adja magát: „Mivel általános kínálatoldali sokkhatás érte a világot, nehéz erre gazdaságpolitikai lépésekkel reagálni.” (Kerestük a gyártók hazai képviselőit is, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége a novemberi konferenciájának szervezéséhez kapcsolódó feladatok miatt tudott reagálni, az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége pedig nem kívánt megszólalni.)
A gondokra az EU is próbál reagálni. Az Európai Gyógyszerügynökség szeptember végén közölte, hogy az év végén elindul a gyógyszerhiány kezelésére irányuló erőfeszítések összehangolására hivatott közös kezdeményezés. A terv egy olyan koordinációs struktúra létrehozása, amely biztosítja a tagállamok közötti együttműködést, összegyűjti és elemzi a vonatkozó adatokat (beleértve a kiváltó okok elemzését), monitoring- és irányítási informatikai rendszert fejleszt ki, és megelőző stratégiákat határoz meg. Az előkészítésre hivatott munkacsoportokban az OGYÉI is közreműködik.
Megjelent a Pirulatrend 2022. novemberi számában.
