Gyógyszert az internetről?

Az e-commerce nemzetközi és hazai trendjei

A cím talán kicsit futurisztikusan hangzik, de a nemzetközi és hazai adatokat figyelve egy nem is olyan távoli jövő képe rajzolódik ki. Ezek a tendenciák várhatóan jelentős hatással lesznek a magyarországi fogyasztási szokásokra – elég csak a piac bővülésével élesedő versenykörnyezetre gondolni!

Fotó: 123rf.com

Az internet egészségügyi információszerzésben betöltött szerepe napjainkban szinte természetesnek mondható. Fontos trend, hogy a csatorna eddig passzív megfigyelői,olvasói egyre aktívabb szereplőkké válnak: kérdeznek, véleményt formálnak és vásárolnak. „Alig” 10 éve még azt találgatta a szakma, hogy az internet milyen mértékben nyerhet majd teret az információszerzésben, hogyan befolyásolja az orvos-beteg vagy patikus-beteg kapcsolatot?  Az akkor távolink tűnő trendek már a mindennapjainkat jellemzik. Érdemes az internetes gyógyszervásárlás alakulását hasonló nyitottsággal szemlélni: hiszen amit ma még távoli jövőnek látunk, az néhány év múlva a jelen lesz.

Ma egyre kevesebb idő (és türelem) jut a bolti vásárlásokra, egyre többen választják a beszerzés kényelmesebb formáját. Természetesen a gyógyszer speciális termék, szigorúan szabályozzák, korlátozzák az online értékesítését. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár e szabályok „állandók”, a versenykörnyezet változik. Az internetes „egészség-vásárlás” dinamikus bővülésével jelentősen megváltozik a piac, amire nem csak a gyógyszeriparnak, hanem a patikai szektornak is figyelnie (készülnie) kell.

Az online vásárlások népszerűségének töretlenségét mutatja, hogy a 2014-ben mintegy 27-28%-os globális éves növekedési ütem a szakértői becslések szerint még 2021-ben is elérheti a 20%-ot.

Az online fogyasztók száma nem csak a tengeren túl, de az EU-ban és Magyarországon is dinamikusan nő! Míg az uniós országokban 2008-ban az internetezők 50%-a említette, hogy vásárolt már így valamilyen terméket, szolgáltatást, addig ez az arány tavaly közel 70% volt. Itthon 10 éve mindössze minden 5. internetező választotta a beszerzés ezen formáját, míg 2018-ban már minden 2.! Külön érdemes figyelni a 16-24 évesekre: néhány év, és az Y és Z generáció tagjai számára gyakorlatilag természetes lesz, hogy egyaránt használják a hagyományos és a digitális beszerzési lehetőségeket. (1. ábra)

A KSH adatai szerint 2017-ben az internetes kereskedelem 30%-kal nőtt Magyarországon. Az eNet statisztikái szerint az online kiskereskedelmi forgalom értéke akkor kb. 1000 milliárd forint volt, amelynek kb. 55-60%-a a hazai internetezők külföldi vásárlásából származott. A webes tranzakciók száma itthon havonta kb. 1 alkalom, és erre átlagosan 13-15 ezer forintot költenek a magyar vásárlók.

Az online vásárolt termékek sorát a ruhák, táskák, cipők, játékok, ajándékok, ékszerek vezetik, de bármely ország piacát tekintjük, az egészségügyi termékek, közöttük a gyógyszerek is, mérhető nagyságrendben szerepelnek a költési kosárban.

A legdinamikusabban fejlődő piacok között – nem meglepő módon – Amerikát és az ázsiai országokat találjuk. A Nielsen 2017-es jelentése szerint Amerikában az online vásárolt FMCG termékek (azaz a napi fogyasztási cikkek) közel 60%-a (!) az egészséghez köthető volt. Ugyancsak az USA-ban a közforgalmú gyógyszer-kereskedelmi piac kb. 25%-a online zajlik, ez a jelenség már most alapjaiban formálja át a gyógyszergyárak patikai értékesítési stratégiáját. (2.  ábra)

Európában 2018-ban az online vásárlók átlagosan 14%-a vett már gyógyszert a weben, míg Magyarországon ez az arány mindössze 5% volt. És bár az internetes vásárlás iránti nyitottság döntően a fiatalabbakra jellemző, a tabletták digitális beszerzésében az idősebb (és érintettebb) korosztály mutatkozik aktívabbnak.

A Mediwifi és Inspira 2019 februárjában készített közös kutatása is az internetes gyógyszervásárlás témakörét járta körül. A nagymintás, nem reprezentatív felmérésben szakrendelők várótermében kérdeztek embereket arról, ők mennyire használják ezt a beszerzési formát.

A közel 5500 válaszadó mintegy 60%-a nyilatkozott úgy, hogy szokott internetről vásárolni, és a webes vásárlók közel fele – életkor szerint vegyes összetételben (!) – vény nélkül kapható gyógyszert, vitamint, étrend-kiegészítőt, szájápolási terméket vagy dermokozmetikumot is rendelt már online.

A kutatás külön kitért arra is, hogy a digitális vásárlást elkerülők esetében mi a legfőbb hátráltató, akadályozó tényező. A TOP 3 említett indok között első helyen, 23%-os említéssel a beszerzési formával szembeni bizalmatlanságot találjuk, amely a 40+-os korosztályban lényegesen jellemzőbb. (Bővebben lásd a táblázatban!) A lista második helyén az egészségügyi termékek, szolgáltatások iránti igény, a szükségesség hiánya jelenik meg, míg 3. helyen a patikai tanácsadás lehetőségének elmaradását jelölték meg. Ez utóbbi indok relevanciája egyértelműen az életkor előrehaladtával nő, és döntően az 50+-os korosztály hiányolja egy-egy ilyen beszerzés során.

A webes gyógyszerbeszerzés tehát általánosnak még egyáltalán nem nevezhető, de számokban már abszolút mérhető súlya. A gyógyszervásárláskor jelenleg elsősorban akkor jönnek szóba a webshopok, amikor drágább, előre tervezhetően szükséges, nem akut megbetegedéshez kapcsolódó termékre van szükségük a fogyasztóknak. Ilyen esetekben jelentős kedvezményt jelentenek az online felületek alacsonyabb árai, a kiszállítási idő pedig nem jelent hátrányt.

A jövő érdekes változásokat hozhat, hiszen az internetes egészség/gyógyszervásárlás lehetősége ledönti az országhatárokat, és akár külföldi terápiák, egészségügyi megoldások is elérhetővé válnak, jelentősen kibővítve ezzel a versenypiaci környeztet! A folyamatokat csak gyorsítja, hogy néhány éven belül tovább nő a mobilon történő vásárlás szerepe. Az még közelebb hozza a személyre szabott szolgáltatás lehetőségét, amire egyébként a többször említett 16-24 éves korosztály szinte „alapelvárásként” tekint.

A jövőre nézve meghatározó lesz, hogy az egyes piaci szereplők (beleérve az orvosokat és gyógyszerészeket), hogyan, milyen értékesítési stratégiával, kommunikációs stílussal és tartalommal reagálnak a megjelenő új igényekre. Különös tekintettel is az Y, Z generáció tagjainak elvárásaira, akik néhány éven belül aktív szereplőivé, célcsoportjaivá válnak ennek a piacnak is.

Kiss Katalin
vezető kutató

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>