Ha besötétedik, visszatér a kanyaró is

Fokozott óvatosságra van szükség

Napjaink járványhíreiből: Japánban bocsánatot kért egy oltásellenes csoport a megbetegedésekért; az USA-ban titokban oltatják magukat a fiatalok; Ukrajnában már idén is sok a halott; a WHO riadót fúj az európai kanyaró-fertőzések tavalyi megháromszorozódása miatt… Magyarország ma még a remény szigetének látszik a rossz hírek tengerében.

Fotó: 123rf.com

A himlő után a kanyarót tartották a legsúlyosabb gyermekkori fertőző betegségnek
a hatékony védőoltás megjelenéséig, aminek oka a vele járó szövődmények gyakorisága és súlyossága volt. Következményeként a légzőszerveket érintő intersticiális pneumonitis és az óriássejtes pneumónián túl, a másodlagos bakteriális tüdőgyulladások és a melléküreg gyulladások fordultak elő leggyakrabban. Sajnos
még napjainkban is egy meghal minden ezer kanyaróban megbetegedett személy
közül. A gyógyultak életre szóló immunitást szereznek.

Hazánkban a kanyaró elleni védőoltásnak az életkorhoz kötött kötelező védőoltási
rendbe történő beillesztése (1969) előtt évente 25 és 58 ezer közötti esetszámot
regisztrált az Országos Közegészségügyi Intézet a betegségre jellemző két-háromévenkénti ciklikusságnak megfelelően. (Részletesebben lásd az ábránkon!)

A védőoltás bevezetését követő években a megbetegedések száma jelentősen csökkent, majd 1973-ban és 1974-ben a védőoltást megelőző évekhez hasonló járvány
alakult ki. Ennek oka a védőoltásban még nem részesült, fogékony gyermekek
kollektívába kerülése és a kanyaró magas kontagiozitási indexe. Hasonló okokra vezethető vissza az 1981-es kisebb járvány is. Az 1989-es járvány okát azonban már másban kellett a szakembereknek keresniük.

A megbetegedések hátterében az oltottak nem megfelelő védelme állt. Azt, ami ide vezetett nehéz volt már a járvány idején is pontosan felderíteni. Az akkor
alkalmazott oltóanyag hatékony volt, de nagyon reaktogén, és nagy hiányossága
volt a hőlabilitása. A reaktogenitást sokan gamma-globulin párhuzamos beadásával
igyekeztek csökkenteni, ami a hatékonyságot rontotta, a hőlabilitás pedig sok
esetben az egyenletes áramellátás hiánya miatt jelentett problémát, különösen a falvakban. Ez az 1989-es, főképpen fiatal felnőttek között kialakult járvány adta a szükséges lökést a revakcináció bevezetéséhez.

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közül a kanyaró elleniek esetében
volt a legtöbb kiigazítás, módosítás. Ebben szerepe volt a járványügyi helyzet változásának, és az új kombinált oltóanyagok bevezetésének. Jelenleg a kanyaró elleni védőoltást 15 hónapos korban kapják a gyermekek, az újraoltás pedig 11 éves korban iskolai kampány keretében történik. Mindkétszer kombinált – kanyaró, rubeola, mumpsz – MMR oltóanyaggal történik a vakcináció.

Ez a gyakorlat biztosítja a hatékony védelmet a megbetegedéssel szemben. Így
hazánkban 1991 és 2001 között sporadikus szintre csökkent a megbetegedések
száma, majd 2002-től 2013-ig egyáltalán nem fordult elő itthoni eredetű megbetegedés. Az utolsó három év megbetegedéseiről a részletes epidemiológiai elemzés hiányában nem tudok véleményt mondani.

A kanyaró eliminálása – a himlőhöz hasonlóan – reális célul tűzhető ki, mivel a
kórokozó csak humán patogén, stabil szerkezetű és nincs állati reservoirja, valamint
hatékony oltóanyag áll rendelkezésre. Az elért eredmények azonban lehangolóak
még a fejlett egészségüggyel rendelkező államokban is. Ennek oka ezekben az országokban a védőoltást ellenző mozgalmak térhódítása.

Andrew Wakefield brit orvos, egy 1998-as, a Lancet című tekintélyes orvosi folyóiratban megjelent tanulmányában azt állította, hogy a gyermekeknél tapasztalható autizmus és a védőoltások között kapcsolat van. Később az is kiderült, hogy Wakefield
meghamisította az eredményeket, és vizsgálatait etikátlanul végezte. Mindennek
eredményeképpen 2010-ben a Lancet visszavonta az 1998-ban megjelent cikket,
s a brit Orvosi Kamara is kizárta Wakefi-eldet tagjai sorából. Bár az 1998 és 2004 között (illetve azóta) született eredmények tükrében gyakorlatilag kizárható, hogy bármilyen összefüggés lenne az oltások és az autizmus között, a cikk médiavisszhangjának köszönhetően sok szülő mégis úgy döntött (és teszi ma is), hogy az autizmus miatti félelemből nem adatja be gyerekének az MMR-oltást. Emiatt jelentősen csökkent az átoltottság az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és más európai országokban is.

Fotó: 123rf.com

Azokban az országokban, ahol az oltásellenes mozgalmak erősek, 2008-tól kezdődően megjelentek a kanyarójárványok és folyamatos problémát jelentenek. A WHO 2018. évi jelentéséből kiderül, hogy az Európai Régióhoz tartozó országokban 82 596 megbetegedés történt és 72 eset végződött halállal. A régióhoz tartozó 53 országból 47-ben fordult elő megbetegedés. A legsúlyosabban érintett Ukrajna, ahol több
mint 53 ezren betegedtek meg és 16-an haltak bele a betegség szövődményeibe. A
következő három leginkább érintett ország Szerbia, Grúzia és Albánia, ahol 1 millió
lakosból több mint 500-an betegedtek meg. Romániában 2011 óta állandósultak a járványok és a múlt évben egymillió lakosra 55 új megbetegedést regisztráltak.

A fejlett egészségüggyel rendelkező országok is érintettek, köztük Izraelben 345, beteget regisztráltak egymillió lakosra. Az USA-ban zajló kanyarójárványokról a sajtó
többször tudósított. Jelenleg a Fülöp-szigeteken zajlik a legkomolyabb járvány. Az idén, február közepéig 8400-an betegedtek meg és 136 eset végződött halállal.

Az imént leírtak ellenére az oltásellenes mozgalmak Európa-szerte erősödnek.
A probléma súlyát jól jelzi, hogy a WHO 2018-ban a világ egészségügyi helyzetét
fenyegető legsúlyosabb problémák közé emelte a jelenséget.

A hazánkat körülvevő országok valamennyien érintettek a kanyarójárványokban.
Egy osztrák Waldorf iskolából 2008-ban indult ki egy több mint négyszáz megbetegedést okozó hullám. Románia és Ukrajna a 2010-es évek elejétől nem tud megküzdeni a járványkitörésekkel. Kelet-Szlovákiában és Szerbiában az elmúlt év volt a legnehezebb e szempontból. Valamennyi országban az alacsony átoltottság volt a
probléma eredője. A védőoltás-ellenző mozgalmak mellett – elsősorban Ukrajnában – az állami oltóanyag-beszerzés akadozása is nehezítette a járványok leküzdését.

Magyarországon 2016-ig nem jelentett problémát a kanyaró, a következetesen
végrehajtott védőoltási rendszerünknek köszönhetően. A Romániából gyógykezelésre
hazánkba érkező betegek sajnos az egészségügyi intézményekbe behurcolták
ezt a betegséget is, és elsősorban az egészségügyi dolgozók között több fertőzés
történt. Az ő szűrésük és a védőoltásaik pótlása megtörtént.

A fertőzött területre utazók legyenek körültekintőek! Oltatlan kisgyermeket ne
vigyenek ezekre a területekre és azok a felnőttek, akik csak egy oltást kaptak – az 1969 és 1989 között születettek között lehetnek ilyenek -, pótolják védőoltásukat.

Akik átestek a fertőzésen, vagy két védőoltást kaptak, védettnek tekinthetők.
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend az érintettek ~99 %-os átoltottságával
eredményezte az így megelőzhető megbetegedések számának jelenlegi szintre csökkenését. Ez olyan Európában is kimagasló nemzeti érték, aminek a megóvásáért érdemes dolgozni.

Dr. Ócsai Lajos
Bagoly Egészségház Nemzetközi Oltóközpont
Kecskemét

A Morbilli névjegye
A klasszikus kanyaró típusos gyermekkori betegség. Kórokozója a Paramyxovírus családba tartozó Morbilli vírus. A betegség lappangási ideje 10-14 nap. A 2-3 napos prodromális szak idején láz, orrfolyás, köhögés és kötőhártya-gyulladás a jellemző, melyet jellegzetes kiütések követnek. A fertőzött személyek már néhány nappal a kiütések megjelenése előtt képesek a fertőzést továbbadni. A kanyaró vírus kontagiozitási indexe a legmagasabb a gyermekkori fertőzések kórokozói között, közel 100%.