Ha már szedik, hasson is

A biohasznosíthatóság problémája

Jogos elvárás a vásárlók/betegek részéről, hogy ha már megvásárolnak és szednek egy vitaminos, nyomelemes, ásványi anyagos vagy gyógynövényi eredetű terméket, akkor az hasson is. A hatás alapvető feltétele pedig az, hogy a készítményben található hatóanyagok felszívódjanak, és minél nagyobb mennyiségben megjelenjenek a szisztémás keringésben. De miként növelhető a szervezetbeni hasznosulás?

A per os adagolt készítmények, amennyiben nem folyékony formában kerülnek a szervezetbe, elsőként dezintegrálódnak, azaz szétesnek. A dezintegráció után – optimális esetben – az összetevők felszívódásra kész állapotba kerülnek, mire ahhoz a bélszakaszhoz jutnak, ahol a hatóanyagok képesek a bélből abszorbeálódni. Ha tudjuk, hogy a szájon át bevett szerben lévő vitamin, nyomelem- vagy ásványianyag-tartalom hány százaléka szívódik fel, vagyis jut be a vérkeringésbe, kiszámítható az orális biohasznosíthatóság. Definíció szerint ez a per os adagolt hatóanyag-mennyiség szisztémás keringésbe bejutó hányada, és az értéke az elméleti 0 és 100 százalék között változik.¹

123rf.com

A betegek nyilván azt várják el, hogy ne „hiába” szedjék a készítményeket, hanem azok valóban használjanak. Azaz a beszedett D-vitamin emelje meg a szervezetbeni D-vitamin-szintet, a C-vitaminos szerek aszkorbinsav-tartalma szívódjon fel, illetve hasznosuljon a króm vagy a magnézium, működjön a visszerek elleni tabletta. Nagyon leegyszerűsítve az az elvárás, hogy a bevitt hatóanyag-mennyiség minél magasabb százaléka jusson be a szisztémás keringésbe. A fejlesztők és technológusok számára tehát az a feladvány: miként fokozható egy adott hatóanyagnál a keringésbe való bejutás aránya?

Biohasznosíthatóság a maximumon

A biohasznosíthatóság maximalizálását célzó törekvések irányulhatnak a hatóanyag oldhatóságának a növelésére, a dezintegráció elősegítésére, illetve a bélpermeabilitás fokozására. Valamennyi cél elérhető több módon is, tehát a biohasznosíthatóságot növelő módszerek skálája széles, és ennek lenyomata a mindennapi gyakorlatban is megjelenik. A patikák polcain számos, megemelt biohasznosíthatóságot kínáló termékben köszönnek vissza a fejlesztők innovatív ötletei és megoldásai. A következőkben ezek között tallózunk.

A folyékony készítményforma per os adagolása előnyös lehet, ha a cél a biohasznosíthatóság emelése. Az oldott vagy szuszpendált formában történő alkalmazás – a szilárd formákkal való összehasonlításban – általában rövidebb időn belül elkezdődő és fokozott mértékű felszívódással társul. Folyékony készítményekkel néhány szervezetbeni fázist át lehet ugrani, így a dezintegrációt, illetve több esetben az oldódási folyamatot. Ez a készítményben található aktív anyagok felszívódási folyamatát, azok szervezetbeni hasznosulását támogathatja. Mindezek ellenére nem a folyékony patikaszerek uralják a piacot. A 2018-as adatok szerint a tengerentúli étrend-kiegészítő termékek 48 százaléka kapszula, 22 százaléka tabletta, 14 százaléka por formájában jelenik meg a polcokon, vagyis szilárd formában. Mindössze az étrend-kiegészítők 11 százaléka folyékony formájú.²

Az oldhatóság és közvetve a biohasznosíthatóság növelésének egyik ismert, több hatóanyag esetén alkalmazott módszere a mikronizálás, azaz a szemcseméret néhány mikrométeresre csökkentése. A grizeofulvin, progeszteron és spironolakton esetén jól bevált módszer a diozmin esetén is hatásosnak bizonyul. Vizsgálatok igazolják, hogy a krónikus vénás betegség terápiájában alkalmazott mikronizált tisztított flavonoidfrakció (diozmin+heszperidin) biohasznosíthatósága felülmúlja a nem-mikronizált flavonoidfrakcióét.³

Szerves és zsíros

A biohasznosíthatóság növelésének egyik – a laikusok körében is egyre ismertebb – példája a szerves sóformák alkalmazása. Több nyomelem és ásványi anyag esetén igazolt, hogy a szerves sóformák alkalmazása jobb biohasznosíthatóságot biztosít. Példaként hozhatók a magnézium-sók, amelyeknél például a magnézium-laktát vagy -citrát használata – szemben a magnézium-oxiddal – fokozott biohasznosíthatóságot eredményez.⁴ ⁵ Ranade közleménye alapján a magnézium-oxid biohasznosulása 22,8 százalék, szemben például a magnézium-laktátnál tapasztalt 42,3 százalékos értékkel.⁶ A megadott számokból kiindulva: 100 mg elemi magnéziumnak megfelelő magnéziumbevitelből 22,8 mg biohasznosul, ha azt magnézium-oxidként juttatjuk a szervezetbe, míg 42,3 mg, ha magnézium-laktát formájában történik a bevitele.

A nyomelemek közül is hozható példa: az orálisan alkalmazott szervetlen formájú króm (III)-klorid abszolút biohasznosulása kevesebb, mint 2,5 százalék, azaz a szervezetbe juttatott szervetlen króm(III)-só döntő része elvész.⁷ ⁸ Ezzel szemben a szerves formájú krómból, a króm(III)-pikolinátból már kicsit nagyobb arányban hasznosul a króm, a krómos élesztőből történő króm-biohasznosulás pedig kiemelkedően magasnak bizonyul. Mint azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is megfogalmazta: a krómot szerves kötésben tartalmazó krómos élesztőből a króm biohasznosíthatósága egy nagyságrenddel magasabb, mint a króm(III)-kloridból vagy a króm(III)-pikolinátból.⁷ ⁸

A zsíroldékony vitaminok felszívódásához zsírokra van szükség. Mi sem egyszerűbb tehát annál, ha már eleve tartalmaz lipofil összetevőket (különféle olajokat) a D-vitaminos patikaszer. Sőt, ebből kiindulva a D-vitamint szedő beteg is tehet a biohasznosíthatóság növeléséért: a zsíros ételek elősegíthetik a D-vitamin abszorpcióját, így érdemes étkezés közben bevenni a D-vitamint.⁹

Mikrokapszulákba, liposzómákba zárt megoldás

A mikro- és nanoszállító rendszerek alkalmazását gazdag szakirodalmi háttér támogatja, és számos hatóanyag esetén állnak rendelkezésre mikrokapszulás vagy liposzomális formulációk. A mikrokapszulákba zárás ígéretes például a D-vitamin orális biohasznosíthatóságának a növelésében.¹⁰

A nanodimenzió vonatkozásában a liposzómákba, vagyis az egy vagy több lipid kettősréteggel határolt vezikulákba zárás kínál lehetőséget a biohasznosíthatóság emelésére. Noha a liposzómákat klasszikusan az intravénás és a dermális alkalmazási móddal kötik össze, vannak eredmények, amelyek szerint a per os adagolt liposzomális készítmények is előnyt ígérnek a hagyományos módon történő, per os bevitellel szemben.

Nagyobb arányú felszívódás, nyújtott hatás, emelkedett biohasznosíthatóság egyaránt szerepel a liposzómák kínálta potenciális előnyök között. Lehetséges, hogy ebben az egyelőre nem teljes mértékben tisztázott felszívódási folyamatban egyrészt a lipidkomponensek (lecitin) bélpermeabilitást fokozó hatása, másrészt a bélhámsejtekhez eljutó liposzómák bélhámsejtekkel való esetleges fúziója is szerepet kaphat. Egyes vizsgálatok szerint a foszfatidilkolin-alapú liposzómákba zárás növeli a C-vitamin felszívódásának a mértékét, és emeli annak a vérszintjeit, a biohasznosíthatóságát.¹¹

A biohasznosíthatóság sava-borsa

Végül egy szó szerint savas és borsos példa következik. A savas példa a vashoz kötődik, míg a borsos, pontosabban a piperines, számos hatóanyaghoz hozzárendelhető. Ismert, hogy a vasfelszívódás maximalizálása érdekében javasolt a vasat C-vitaminnal vagy egyéb szerves savakkal (például almasav, citromsav) együtt adagolni.¹² A vas mellett adagolt C-vitamin (30 mg vas + 500 mg C-vitamin) akár 48 százalékkal növelheti a vas-II-ionok abszorpcióját.¹³

A csípős anyagok némelyike, köztük a fekete borsban található piperin, képes a bélfal permeabilitását emelni, és azt számos molekula számára áteresztőbbé tenni. Ilyen módon a piperin a legkülönfélébb hatóanyagok biohasznosíthatóságának a növeléséhez járulhat hozzá. Például kurkumás vagy rezveratrolos készítményekben is jelen lehet a felszívódást elősegítő, a biohasznosíthatóság növekedését támogató segédanyagként a piperin.¹⁴

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

Forrás
(1) Price G et al. Drug Bioavailability. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK557852/
(2) Saldanha LG et al. J Nutr. 148, Suppl. 2. 2018.
(3) Chaumeil JC. Methods Find Exp Clin Pharmacol. 1998; 20(3):211-5.
(4) Firoz M et al. Magnesium Research, 2001; 14(4): 257-262
(5) Kappeler D et al. BMC Nutr. 2017; 3:7.
(6) Ranade VV et al. Am J Ther. 2001;8:245-57.
(7) https://ods.od.nih.gov/factsheets/Chromium-HealthProfessional/; 2022. május 13.
(8) Fairweather-Tait S et al. Nutr. Res. Rev. 1996; 9; 295-324.
(9) www.ogyei.gov.hu; gyógyszerinformációk; 2022. május 13.
(10) Šimoliūnas E et al. Medicina (Kaunas). 2019;55(6):265.
(11) Davis JL et al. Nutr Metab Insights. 2016; 9; 25–30.
(12) Teucher B et al. Int J Vitam Nutr Res. 2004; 74:403-419.
(13) https://www.clinicalcorrelations.org/2015/03/26/iron-deficiency-anemia-a-guide-to-oral-iron-supplements/; 2022. május 13.
(14) Kesarwani K et al. Asian Pac J Trop Biomed. 2013; 3(4):253-266.

Megjelent a Pirulatrend 2022. júniusi számában.