A HR-szótár szakkifejezéseinek jelentése a nem szakmabeliek számára gyakran nehezen elválaszthatók egymástól. Ilyenek a tréningek formái is, ezért érdemes tisztázni, mit hívunk belső képzésnek és mit csapatépítőnek.
A belső képzés hivatalosan (a 2021 január 1-jétől érvényes definíció szerint) olyan, 6 órát meghaladó időtartamú képzés, amelyet a munkáltató nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében – azaz nem jövedelemszerzés céljából, ellenérték fejében – szervez, kivéve a jogszabály alapján szervezett oktatást. Emellett feltétel, hogy a képzést saját vagy a kkv-törvény szerinti kapcsolódó vállalkozás vagy partnervállalkozás, illetve a beszállítója foglalkoztatottjának tartsa. Nem kötelező tehát szervezeten belül maradni a képzéssel, de erősen korlátozott azon személyek köre, akik azon részt vehetnek.
123rf.com
A belső képzést vagy tréninget végezheti belső és külső szakember is. Mindig mérlegelni kell, hogy rendelkezésre állnak-e megfelelő szakemberek a szervezeten belül az adott képzési feladat megoldására, vagy részben, esetleg teljes egészében külső specialistát szükséges bevonni.
Helyismeret vagy őszinteség?
A belső szakember előnye, hogy ismeri a céget, a kultúrát, az embereket, a problémákat. Tisztában van a vállalat sajátosságaival, erre alapozva tudja pontosan beilleszteni az új információkat, összehangolni a meglévőkkel. Képes úgy elhelyezni az új elemeket, hogy az biztosítsa a folyamatosságot. A kölcsönös ismeretség segíti az elfogadást, a tréner szakmai hitelessége biztosíthatja, hogy a képzés jó irányba alakítsa a résztvevők és rajtuk keresztül a többi alkalmazott szemléletét, vagyis végső soron a cégkultúrát.
Vannak azonban olyan esetek, amikor előnyösebb lehet külsős bevonása. A hivatásszerűen felnőttképzéssel foglalkozó oktató, ha lelkiismeretes, magát is rendszeresen képzi, hogy a szakmai ismeretei frissek legyenek, ezért a legkorszerűbb tudás birtokában van, és jó esetben át is tudja adni. Ezek a trénerek jellemzően sok különböző szervezetet láttak már, könnyen tudnak alkalmazkodni az adott feladathoz. Amellett egy cégtől független személy előtt a résztvevők jobban megnyílnak, őszintébben beszélnek a problémáikról, ami sokat számíthat az eredményesség szempontjából.
Kölcsönös bizalom
De hiába képezzük szakmailag a munkatársakat egyénenként vagy akár csoportosan, ha nem tudnak csapatban működni. Bizonyított, hogy a csapatmunka nagyban befolyásolja egy cég sikerességét. Ehhez járul hozzá a csapatépítő tréning, melynek a végső célja szintén a hatékonyság fokozása, de ezt az emberi kapcsolatok fejlesztésén keresztül igyekszik elérni.
Azok a csapatok, ahol kevesebb a személyes konfliktus, általában hatékonyabban működnek, hiszen a személyes ellentétek nem vonják el a figyelmet a lényegről. Ezért fontos az olyan készségek fejlesztése, mint a támogatás vagy a kommunikáció. Kulcsfontosságú a kölcsönös bizalom kialakítása, hogy tagok képesek legyenek nyíltan és őszintén kommunikálni egymással.
Mire jó a csapatépítés?
- Fejleszti a problémamegoldó készséget és az együttműködési kedvet a csapattagok között.
- Segít felkészülni a vállalaton belüli szervezeti változásokra, és gördülékenyebben véghezvinni.
- Tudatosítja a cég értékeit, hogy a munkatársak tisztában legyenek azzal, mit képviselnek.
- Támogatja a cég egységes képének a kialakítását.
A jól végigvitt csapatépítő tréningek végére növekszik a résztvevők együttműködési hajlandósága és egymás iránti toleranciaszintje, továbbá képessé válnak korábban nem ismert helyzetekben is megoldást találni. Mindezek a készségek nélkülözhetetlenek a céges sikerek eléréséhez.
Kontrollált stresszhelyzetek
A tréningek során a résztvevők mesterségesen létrehozott és kontrollált stresszhelyzetekben oldanak meg gyakorlatokat, melyek különböző készségeket fejlesztenek. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához szükséges, hogy a résztvevők időről időre kilépjenek a saját komfortzónájukból. Ez nem könnyű, de a munkatársak egy úgynevezett biztonságos környezetben tapasztalhatják meg, hogy a komfortzóna elhagyása minden nehézsége ellenére a siker egyik összetevője.
Végezetül fontos kiemelni, hogy a megvalósult képzések, tréningek hatását mindig tanácsos utánkövetéssel monitorozni. Az érintett vezetők általában érzékelik a változást, de hasznos ezt konkretizálni is. A hatásvizsgálat megfelelő szakember közreműködésével mélyebb lehet, tanulságokkal járhat mind a képzést megrendelőnek, mind az oktatóknak. Az eredményesség vizsgálatát ezért érdemes a tréninget végző szakemberekre bízni.
Deák Andrea
ügyvezető, Greensearch
Megjelent a Marketingpirula 2022. májusi számában.
