Hiszünk, aztán bízunk

Reflektorban az étrend-kiegészítők

A szakma régóta érzékeli, hogy az étrend-kiegészítőkkel és a speciális – gyógyászati célra szánt tápszerekkel kapcsolatban igen sok teendője van, szükséges kontrollt építeni a rendszerbe. Dr. Ilku Líviát, a MAGYOSZ igazgatóját kérdeztük arról, hogy miért van szükség az önszabályozásra és hogy mi várható a most születő rendszer létrehozása után.

Pirulatrend: Miért volt erre az önszabályozásra szükség?

Dr. Ilku Lívia: Magyarország uniós csatlakozását követően átalakult az étrend-kiegészítő készítmények, valamint az étrend-kiegészítő készítményekkel azonos formában megjelenő, hasonló funkciójú speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek (továbbiakban együttesen Termékek) forgalomba hozatalának szabályozása. A korábbi engedélyezési eljárást felváltó új rendszer bejelentési (notifikációs) kötelezettségen és bizalmi elven alapul, mely jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja a Termékek piacra jutását. Ez azt jelenti, hogy elég bejelenteni a hatóságnál, hogy a készítményt forgalmazom és mindenféle előzetes engedélyezés nélkül piacra dobhatom azt. A hibás, jogellenes termékek kiszűrése pedig a piacfelügyeletet gyakorló hatóságok feladata. Míg az elmúlt 10 évben az újonnan bejelentett Termékek száma rohamosan növekedett, ezzel nem tudott lépést tartani a piacfelügyeleti tevékenység.

Azt tapasztaltuk, hogy a többségében tisztességes piaci szereplők Termékei mellett időről időre megjelennek a forgalomban a nem megfelelő minőségű, nem biztonságos, esetenként számottevő közegészségügyi kockázatot jelentő készítmények is. Történik ez annak ellenére, hogy az alapvető élelmiszerbiztonsági követelmények értelmében „nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba”, az étrend-kiegészítők pedig élelmiszernek minősülnek.

PT: Melyek a piacon megjelenő legjellegzetesebb veszélyes étrend-kiegészítők?

I.L.: Kétféle irány van: amikor olyan anyagot, például gyógyszerhatóanyagot tartalmaz a készítmény, amit nem szabadna, vagy amikor még az sincs benne, aminek benne kellene lennie. Mindkettő veszélyes és megtéveszti az ártatlan fogyasztót.

PT: Miért pont az önszabályozás? Valóban ez a járható út?

I.L.: A szabályzási elmozdulási lehetőségeket végigjártuk, gyakorlatilag vagy mozgástér nincs, vagy jogalkotói, jogalkalmazói fogékonyság a változások kivitelezésére. A termékkör piaci folyamatainak elemzése alapján azonban azt feltételezzük, hogy az önszabályozás kínálta eszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy minimalizálni tudják a nem megfelelő minőségű Termékek piacra jutásának kockázatát.

PT: Ki a megállapodás aláírója?

I.L.: Az önszabályozó megállapodás aláírói:
−    Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége (GYNSZ),
−    Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK),
−    Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ),
−    Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ),
−    Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

PT: Mit várhatunk a most létrejövő rendszertől, amely nem rendelkezik semmilyen jogi szankcionálási lehetőséggel?

I.L.: Azt gondoljuk, hogy az önszabályozás által gyakorolt kockázatelemzésen alapuló szűrő segítségével az étrend-kiegészítő előállító – gyógyszer-nagykereskedő – gyógyszertár – fogyasztó láncban biztonságos készítmények lesznek.

hiszunk_aztan_bizunk

PT: A gyógyszertárak érintettsége logikus, de mi a helyzet a nem gyógyszertárakban kapható étrend-kiegészítőkkel?

I.L.: A rendszer nyitott: az együttműködés kiemelt célja az is, hogy a Termékek gyártásával, forgalmazásával foglalkozó, gyógyszerellátási láncon kívüli vállalkozások minél szélesebb köre csatlakozzon a rendszerhez, használja a megállapodásban lefektetett önszabályozást. azaz várjuk és reméljük a gyógyszerellátási láncon kívüli forgalmazók csatlakozását is!

PT: A kormányzati szféra és a hatóságok hogyan támogathatják a rendszert?

I.L.: Az Aláírók számítanak olyan intézmények (hatóságok, szakhatóságok, minisztériumok stb.) és szakmai szervezetek támogatására is, amelyek a kezdeményezés céljaival egyetértenek és ezen egyetértésüket támogatói nyilatkozat aláírásával is ki kívánják fejezni (OGYÉI, EMMI, NÉBIH). Azaz várjuk a kormányzati támogatók jelentkezését is!

PT: Mi a cél? Könnyen azt gondolhatják, hogy a most megszülető önszabályozás, az ezt megkövetelő dokumentáció árát végső soron a fogyasztó fizeti meg, azaz drágábban jut a megszokott termékekhez.

I.L.: Az együttműködés célja olyan rendszer létrehozása és működtetése, amely minden piaci szereplő számára elérhető módon lehetővé teszi a megfelelő minőségű és biztonságos Termékek akadálymentes piacra juttatását olyan feltételekkel, melyek számottevően csökkentik a minőségileg nem megfelelő, közegészségügyi kockázatot jelentő vagy megtévesztő jelöléssel ellátott Termékek forgalomba kerülésének lehetőségét.  A megállapodásban foglalt szabályok ezen a célon túlmenően semmilyen módon nem irányulnak a piaci verseny korlátozására, a rendszer kialakítása során gondoskodtunk arról, hogy a követelmények érvényesítése ne okozzon indokolatlan többletköltséget a piaci szereplők, illetve a fogyasztók számára.

PT: Hogyan működik majd az önszabályozás?

I.L.: A rendszer lénye az, hogy mind a nagykereskedők, mind a gyógyszertárak azonos alapokon nyugvó, a megállapodás által rögzített kockázatelemzési rendszert alkalmaznak a hozzájuk beszállításra kerülő étrend-kiegészítő készítmény és speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer szúrópróba szerű ellenőrzéséhez.

PT: Lesz a megállapodáshoz csatlakozóan valamilyen képzés?

I.L.: A Megállapodás értelmében az Alapítók magukra vállalják a teljes Rendszer és különösen az annak alapját képező Követelményrendszer igény szerinti oktatását a Résztvevők (beleértve a tagvállalataikat is) számára.

PT: A fogyasztó honnan tudhatja, hogy a „nem veszélyes polcról” választott?

I.L.: Mivel egyelőre a végső fogyasztói vonalból az MGYK írta alá a megállapodást, a veszélytelen vásárlás is a patikákban fog realizálódni. Ez a vásárlások elég nagy számát jelenti majd egyébként, mivel az étrend-kiegészítők forgalmának közel 70 %-a itt realizálódik. A rendszerben lévő gyártókat, kereskedőket, forgalmazókat pontosan megnevezzük és transzparenssé tesszük a honlapjainkon, ez segíteni tudja a fogyasztói tudatosságot.

PT: Nem tartanak-e attól, hogy a kampány negatívan hat az étrend-kiegészítők fogyasztására?

I.L.: Azt gondoljuk, hogy hosszú távon az idő és a fogyasztói tudatosság a biztonságos készítményeknek dolgozik. Sőt, ezen túlmutat. Egy átlag fogyasztó a patikából távozva ma nem tudja, hogy az a vitamin, amit vásárolt az gyógyszer vagy étrend-kiegészítő-e. Egy dolgot azonban tud: biztonságos terméket szeretne hazavinni. Meggyőződésem, hogy az étrend-kiegészítőkbe vetett bizalom növelése együtt tud járni a biztonságos gyógyszerekről alkotott kép továbbformálásával is.

PT: Ez a szakmai szövetség, amely most létrejött, fog-e lobbizni annak érdekében, hogy a szóban forgó termékeket egészségpénztári kártyákkal is meg lehessen kapni.

I.L.: Annyit elárulhatok, hogy természetesen igen.

Éves vagy havi előfizetés itt!