Hol az üzlet a visszatérő termékekben?

Száműzetés után

Egy év után a különleges táplálkozási célú élelmiszerek jelentős része visszakerülhet a patikák polcaira. Megvizsgáltuk, hogy ez milyen lehetőségeket rejt magában, és milyen feladatokat ró a gyógyszertárakra.

Március elsején egy hosszú történet végére került pont azzal, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma végre módosította a gyógyszertári profilrendeletet. Ezzel az Európai Parlament és Tanács 2013-ban hozott, 2016 júliusában pedig hatályba is lépett rendeletével összhangban szabályozta a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel kapcsolatos kérdéseket. A patikák számára jó hír, hogy számos, 2017 elején a polcokról levetetett terméket újra forgalmazhatnak, ugyanakkor több kérdés továbbra is nyitott, és a változás számos új feladatot – egyben lehetőséget – jelent a gyógyszertárak számára. Nézzük meg ezeket termékkategóriánként!

Ajánlja bátran a kismamáknak!

A különleges táplálkozási célú élelmiszerek összefoglaló kategória megszűnt ugyan, de nevesített, önálló kategóriaként szerepelnek a rendeletben az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek. A NEAK és a Healthware adatai szerint ez a termékkör mintegy 8,5 milliárd forintos forgalmat ér el évente, amelyből 4,4 milliárd forintot a – különböző, 25-100% közötti mértékű – támogatási összeg tesz ki. Bár ezen termékek többsége a hagyományos kiskereskedelemben is hozzáférhető, a patikába más készítményekért betérő kismamáknál a keresztértékesítési lehetőség jelentős – különösen az ismert törzsvásárlók esetében.

Beszélni kell a címke helyett

A speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, mint elnevezés megszűnt, helyette ezek a termékek mostantól speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekként forgalmazhatóak. Az átsorolás viszont nem automatikus, ami két következménnyel járhat: egyrészt kikerülhetnek a patikákból az át nem sorolt készítmények, másrészt az 5 százalékos, kedvezményes ÁFA-kulcs helyett „hagyományos” élelmiszerként már a 27 százalékos adókulcs vonatkozna rájuk, ami jelentős fogyasztói áremelkedéshez vezetne. A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ), mint a termékkör fennmaradásában erősen érdekelt szervezet, folyamatos egyeztet a hatóságokkal, de egyelőre nincs garancia arra, hogy a teljes átsorolást el tudják majd érni.

Az imént leírtaktól függetlenül jelentősen növekszik majd a patikai kommunikáció szerepe ezeknél a termékeknél, mégpedig két okból.

A február 22-e előtt forgalomba hozott tápszerek a lejárati időig forgalomban maradhatnak, vagyis az átmeneti időszakban ugyanazzal a termékkel, adott esetben tápszerként és élelmiszerként is találkozhat a beteg, ami magyarázat hiányában érthető zavart okozhat majd.

Az újonnan forgalomba kerülő, immár élelmiszernek minősülő korábbi tápszerek esetében pedig már sem a csomagoláson, sem a reklámokban nem szabad az összetevőkre, egészségre, egészségmegőrzésre vonatkozó állításokat tenni. Ez azt jelenti, hogy a termék jelölésén nem szerepelhetnek olyan állítások, amelyek az egyes összetevők egészségmegőrző vagy kedvező élettani hatására vonatkoznak, illetve olyan kijelentések, amelyek az élelmiszer bizonyos, a táplálkozásra nézve különös kedvező tulajdonságára utalnak. Vagyis a gyógyszerészre hárul majd a feladat, hogy ezt a tájékoztatást élőszóban megadja az érdeklődőknek. Ez a szakismeret és közvetlen kommunikáció viszont egyúttal versenyelőnyt is jelent majd a többi forgalmazási hellyel szemben, ami egy 10 milliárd forintos részpiacon nem utolsó szempont.

Fotó: 123rf.com

A divatban is lehet üzlet

Megszűntek – kategóriaként – a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek, valamint a szénhidrátanyagcsere-zavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek. Ezek helyett olyan előrecsomagolt élelmiszereket lehet majd forgalmazni a patikákban, amelyeken a „gluténmentes” vagy „nagyon alacsony gluténtartalmú”, illetve az „alacsony cukortartalmú”, „cukormentes”, „hozzáadott cukrot nem tartalmaz”, „csökkentett cukortartalmú” vagy „csökkentett szénhidráttartalmú” állítások szerepelnek. A valóban ilyen termékekre szoruló betegek számára fontos lehet majd az eligazodásban a hozzáértő patikai segítség, és az akár a hagyományos üzletekből is bevonzhatja a forgalom egy részét.

A diabetikus termékek piaca a GfK becslése szerint mintegy 36 milliárd forint, amire gazdasági megfontolásból is érdemes lehet odafigyelni. A gluténmentes termékek piaca jelenleg 5 milliárd forint körüli, de az elmúlt négy év során megháromszorozódott. Fontos látni, hogy ezeket –  tényleges egészségügyi problémáktól függetlenül – „boldog-boldogtalan” fogyasztja.  Egyfajta divatcikké váltak, és a beszerzések 90 százaléka a hagyományos kiskereskedelemben történik, ráadásul rengeteg ilyen termékekre specializálódott szaküzlet és webshop is létezik. A gyógyszertárak két ponton ragadhatják meg az ebben rejlő lehetőségeket. Egyrészt azzal, hogy a ténylegesen étel-intoleránsak számára szakszerű iránymutatást és ellenőrzött termékeket kínálhatnak. Másrészt a forgalom vonzása érdekében hirdethetnek akciókat is a „mentes” termékekre – ezeket ugyanis a vásárlók többsége hiányolja a hagyományos kereskedelemben.

Másokra marad az „izmozás”

Nem került viszont vissza a profilrendeletbe a nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek kategóriája. Így ezek továbbra sem forgalmazhatók a patikákban. Ha csak a számokat tekintjük, ez valóban érzékeny veszteség. Bár hivatalos adat nem áll rendelkezésre, a sportcélú táplálékkiegészítők két legnagyobb hazai gyártója 26, illetve 21 milliárd forintos éves bevételt ért el, igaz, ennek egy részét az exportjuk révén. Főleg a szélesebb népességet megcélzó reklámkampányok és termékfejlesztések eredményeképpen ez egy valóban ígéretes kategória. Ugyanakkor érdemes látni, hogy a forgalom javarészét elviszik a gyártók szaküzletei, emellett pedig már „minden sarkon” kaphatók bizonyos termékeik, legyen szó drogériákról, vagy akár a diszkontláncok üzleteiről. Emellett a termékkör forgalmazása viszonylag nagy polchelyet és – ideális esetben ‒ speciális szaktudást követel meg. Mindezeket figyelembe véve nem feltétlenül tragikus, hogy a gyógyszertárakba nem kerülnek vissza ezek a cikkek.

Válasszon és tervezzen!

Összegezve elmondható, hogy a profilrendelet számos lehetőséget újra megnyitott, amelyek lehetővé teszik a patikai forgalom és a betegek megelégedettségének növelését. A gyógyszertárvezetőknek abban kell majd döntést hozniuk, hogy a régi-új lehetőségek közül a patikájuk betegei, valamint a közeli alternatív beszerzési helyek – drogériák, bioboltok stb. – ismeretében

  • milyen termékkategóriákat, azokon belül milyen termékeket és milyen választékban helyezzenek el a korlátosan rendelkezésre álló polcokon, illetve a raktárban,
  • az ezek szakszerű, tanácsadó szemléletű és felelős forgalmazásához szükséges ismereteket az expediáló személyzet – vagy akár az egyes termékkategóriák felelőse – milyen formában sajátítsa el,
  • milyen árszinten kínálja ezeket a termékeket, esetleg hirdessen-e rájuk akciókat

Csillag Zoltán

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>