Itt a szezon, már csípnek a nyavalyások

Oltásajánlás: Csak megfontoltan!

A tél elmúltával aktivizálódó kullancsok által közvetített fertőzések legfélelmetesebbje az agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ez ellen ugyan létezik ajánlott védőoltás, ám a helyes alkalmazása olyan előrelátást és kitartást kíván, ami nem feltétlenül találkozik a betegek igényeivel. Szakértő szerzőnk ezúttal összefoglalja a kullancsencephalitis-vakcinázás sajátosságait.

Az agyvelő- és agyhártyagyulladás megbetegedést a Flavivírus családba tartozó kullancsencephalitis vírus okozza. Inaktivált vírus vakcinákkal magas szintű védettség érhető el ellene. Ugyanakkor kevés antigént tartalmazó vakcina beadása, vagy a megfelelő időben adott emlékeztető oltások elmaradása révén bekövetkezhet egy alulimmunizált állapot. Annak következménye lehet, hogy a megbetegedés a nem védőoltottakhoz viszonyítva súlyosabb lefolyású. Az inaktivált vakcina minőségileg más immunválaszt vált ki, mint a fertőzés átvészelése vagy az élő attenuált vakcina, ugyanis ebben az esetben a nem szerkezeti fehérje ellen nincs immunválasz. Ez a jelenség az „eredendő antigén bűn”, aminek a gyakorlati jelentősége sem elhanyagolható.  Például a kullancsencephalitis oltás esetében: először mindig az inaktivált oltóanyaggal kell a kullancsencephalitis oltási sorozatot befejezni, majd  ezután adható az élő attenuált vakcina – hazánkban leggyakrabban a sárgaláz elleni – védőoltás.

Fotó: 123rf.com

A flavivírusok replikációjának ellenanyagfüggő fokozódását in vitro kimutatták a kullancsencephalitis vírussal történt fertőzésnél is. Ez a flavivírusokra jellemző jelenség in vivo minden olyan esetben felléphet, amikor akár mennyiségileg nem elegendő, akár minőségileg nem teljesen megfelelő ellenanyag van a szervezetben jelen. Ez a jelenség létrejöhet más típusú vírussal történő előzetes fertőződés (Dengue láz) esetén, vagy a kullancsencephalitis esetében az oltási séma be nem tartása miatt. Hasonló indokok miatt nem szabad a védőoltási sorozatot fertőzésveszélyes időszakban megkezdeni!

Hazánkban a Flavivírusok nemzetségéből a közelmúltig (2018-ban a Nyugat-nílusi láz) a kullancsencephalitis vírus okozta a legnagyobb számú emberi megbetegedést. A Dunántúl és az Északi Középhegység évtizedek óta ismert endémiás területek. A fertőzőbeteg nyilvántartás adatai szerint a ’90-es évek közepéig évente átlagosan 300 beteg szorult kórházi kezelésre, majd 1996-tól ez a szám rohamosan csökkent. 2010 után csak egy évben – 2013-ban – volt ötvennél több bejelentett beteg.

Hazánkban kétféle védőoltás létezik. Mindkettőnek van gyermek- és felnőtt-változata. Csaknem azonos oltóvírust tartalmaznak, bár a gyártástechnológiában vannak fontos különbségek. Az egyik oltóanyag humán albumint is tartalmaz ezért a Jehova Tanúinak nem ajánlható!

A két oltóanyag oltási menetrendjében is vannak különbségek, de ezek nem jelentősek. Célszerű az oltásokat a szezontól távoli időszakban (még télen) megkezdeni, hogy a szezonra már védettekké váljanak a páciensek. Bár a szakemberek ezt rendszeresen hangsúlyozzák, az emberek többnyire a szezon alatt vagy közvetlenül például egy táborozás előtt kérik az oltási sorozat megkezdését. Természetesen, ennek sincs semmi akadálya, de az imént  leírtak miatt ez nem teljesen veszélytelen. Az esetleges kullancscsípés után 1 hónapon belül nem szabad megkezdeni az oltási sorozatot! Az utólag adott védőoltásnak haszna nincs, veszélye azonban van! Kullancscsípés után semmilyen védőoltásnak nincs helye!

Mindkét oltással kidolgoztak egy (vagy több) gyorsított oltási menetrendet is. Ezek azonban kevésbé hatékonyak, több oltást igényelnek, és több kiadással járnak. Emiatt csak akkor indokolt, ha például egy gyerek veszélyes helyre megy táborozni, és már nincs 1 hónap a védettség hagyományos menetrend szerinti kialakítására. Valamint, ha a táborozáskor nincs szülő jelen, aki gondosan átvizsgálná a gyermekét, illetve garantálná a megelőzésként használható kullancsriasztó spray használatát.

Amikor elkésett, vagy elérhetetlen a vakcinázás, akkor is segítheti a természetjárókat a kockázatcsökkentésben a gyógyszerész. A különféle rovarriasztók az olyan kullancsok által terjesztett betegségektôl is védenek, például a Lyme-kórtól, amelyek ellen nincs hatékony védôoltásunk.

A javasolt oltási menetrend tehát: 0., 1., 12. hónap. A második oltás után pár nappal már védettnek tekinthető a páciens. A 4. oltást 3 év szünet után kell beadni. Ezután minden 5. évben kell 1-1 ampullát adni, amíg el nem érjük az 59. életévünket. Ezután 3 évente kell 1-1 emlékeztető oltást felvenni, mindaddig ameddig aktív életet élünk. Minden ampulla azonos oltóanyagot tartalmaz, függetlenül attól, hogy emlékeztető vagy alapimmunizálásról van szó. Az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amellyel az oltásokat megkezdték.

Dr. Ócsai Lajos
Bagoly Egészségház Nemzetközi Oltóközpont
Kecskemét

Felhasznált irodalom:

  1. Berencsi György szerkesztette: Orvosi molekuláris virológia (Kiadó: Convention Budapest Kft. 2005)
  2. Weekly epidemiological record 2011, 86, 241-256 Vaccines againts tick-borne encephalitis: WHO position paper
  3. Dr. Ócsai Lajos: Új lehetőségek a felnőttek védőoltásában (FAKOOSZ Kongresszus 2015. 04. 24., előadás)

A vírus családi háttere

A Flavivírus nemzetségbe tartozó vírusok okozta megbetegedések között sok az állatról emberre terjedő fertőzés. A WHO 1959-ben kelt meghatározása szerint azok a betegségek és fertőzések, melyek természetes úton adódnak át a gerinces állatok és az ember között zoonózisoknak nevezzük. Az egyik gerincesről a másikra a fertőzést valamilyen ízeltlábú (vektor) viszi át, ami a flavivírusok esetében döntően szúnyog vagy kullancs.

A kullancsencephalitis vírusa Észak-Kelet Franciaországtól Japánig, a Hokkaido szigetig húzódó övben fertőz, beleértve az észak európai országokat is. A vírusnak három altípusa van az európai, a szibériai és a távol-keleti. A vírus különböző altípusai nem teljesen azonos klinikai kórképet produkálnak és nem azonos a fertőzőképességük sem. Európában százezer lakosra kb. egy beteg jut, míg Szibériában ez a szám harminc.

A Flavivírus nemzetségbe tartozó vírusok által okozott megbetegedések közül feltétlenül említést érdemel még a Nyugat-nílusi láz, a Dengue-fertőzés, a sárga láz és a Zika vírusfertőzés elsősorban a lehetséges hazai előfordulás és az egzotikus országokba irányuló, egyre inkább növekvő turizmus miatt.

A Flavivírus fertőzések életre szóló immunitást váltanak ki azzal a vírussal szemben, amely a megbetegedést okozta.

Védőoltást a tejivóknak!

A flavivírusok burka megvédi a genomot a celluláris nukleázokkal szemben, a csupasz nukleokapszidot lebontják a nukleázok. A vírus fertőzőképessége a legstabilabb 8,4 és 8,8 pH értékek mellett. A savas pH, az epe, a fehérje- és a zsírbontó enzimek iránti érzékenység általában megakadályozzák a szájon át történő fertőződést. A leginkább szembeötlő, talán egyetlen kivétel a családban éppen a kullancsencephalitis, amely fertőzött tej fogyasztásával is megkapható! Nyers tej (elsősorban kecsketej) fogyasztók számára ezért lehet különösen fontos a védőoltás!

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>