Antidepresszánsok, fogamzásgátlók, nyugtatók hatóanyagai a Dunában, a Tiszában és a Balatonban: a kidobott gyógyszerek bomlástermékei bemosódnak a vizeinkbe. A Benu a lakosság tájékoztatásával küzdene a jelenség ellen.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyógyszerésztudományi Karával (GYTK) és a Pannon Egyetemmel együttműködve országos edukációs kampányt indított a Benu Magyarország Zrt. A „Ne dobd ki, hozd vissza!” szlogennel futó akció a háztartásokban már nem használt vagy lejárt gyógyszerek tudatos, felelős kezelésére hívja fel a figyelmet.

A negyede a kukába kerül

A cég felmérése szerint a magyar lakosság legalább negyede egyszerűen a háztartási szemétbe dobja a fel nem használt gyógyszereket. Akkora mennyiségről van szó, hogy a hazai természetes vizekből már kimutathatók a leggyakrabban használt gyógyszerek bomlástermékei. Bár ez részben a természetes kiválasztás következménye, a nem megfelelő gyógyszerkezelés és a helytelen hulladékkezelési gyakorlat is hozzájárul a környezeti terheléshez.

Ezt alátámasztja az idén nyáron elvégzett vízmintavételi kutatás, melyen a PTE kutatói a Pannon Egyetem szakembereivel dolgoztak együtt. A vizsgálat központi idegrendszeri megbetegedések kezelésére szolgáló szerek, antidepresszánsok, antibiotikumok, fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők, gombaölők, szorongásoldók és nyugtatók hatóanyagait mutatta ki a Duna, a Tisza, valamint a Balaton vizében. A szakemberek összesen 14 féle – a szennyvíztisztítókkal ki nem szűrhető – hatóanyagot azonosítottak. (Lásd keretes írásunkat!)

A direkt szennyezettség nem vészes

A mennyiségeket nézve a természetes vizek általános szennyezettsége egyelőre alacsony: a Fővárosi Vízművek adatai szerint literenként körülbelül 100 nanogrammnyi gyógyszermaradvány-szennyeződés mérhető, a kezelt vizekben ugyanez 50 nanogramm/liter alatti. Az egyes vízbázisok szennyezettsége azonban nagymértékben eltér. A vizekbe kerülő gyógyszermennyiség szempontjából a legfontosabb tényező a térség népsűrűsége, illetve a gyógyszeripar esetleges jelenléte.

„A legfontosabb eredmény, hogy sikerült igazolni a hatóanyagok egyidejű jelenlétét. Ebben a koncentráció-tartományban a mennyiségek jelentősége már másodlagos. Több száz köbméternyit kellene elfogyasztani a vizsgált vízmintákból ahhoz, hogy egy hagyományos gyógyszerben lévő hatóanyag mennyiségét bejuttassuk a szervezetünkbe. Az emberi egészségre gyakorolt közvetlen kockázat tehát ma még elhanyagolható” – idézte a GYTK honlapja Fittler Andrást, a kar dékánját.

Hosszú távú veszélyek

Hozzátette azonban, a táplálékban felhalmozódva már veszélyt jelenthetnek a kérdéses anyagok. Nem egyetlen vegyület, hanem egy olyan ismeretlen összetételű gyógyszerkeverék formájában kerülhet a testünkbe a szennyeződés, amelyben fájdalomcsillapítóktól a görcsoldókig számtalan hatóanyag megtalálható, a hosszú távú következményekről pedig egyelőre csak találgatni lehet.

Évente mintegy 300 tonna gyógyszert visznek be a patikákba, ami jól jelzi, mekkora mértékű gyógyszerhulladék képződhet a lakosságnál – mutatott rá Zlinszky János, a Benu Magyarország vezérigazgatója. A keletkező hulladék sorsa tehát nem közömbös, ezért hívták életre a kampányt, amelytől azt várják, hogy egyre többen viszik majd vissza a patikákba és adják le a lejárt, fel nem használt gyógyszereket.

G. P.

Hosszú a lista

A Pannon Egyetem Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központjának nagykanizsai Soós Ernő Kutató–Fejlesztő Központja által készített szakértői jelentés alapján a Dunában legnagyobb számban a központi idegrendszerre ható szereket, illetve kórokozó-ellenes hatóanyagokat és fájdalomcsillapítókat mutattak ki. Mennyiségi sorrendben: karbamazepint, venlafaxint, lamotrigint, diklofenákot, szulfametoxazolt, tramadolt, lidokaint, flukonazolt, klindamicint, cetirizint, trimetoprimet, etinilösztradiolt és perindoprilt. A Tiszában talált szerek listája gyakorlatilag ugyanez, de ott közel háromszor akkora koncentrációban volt jelen az epilepszia kezelésére használt karbamazepin, mint a Dunában (és kilencszer nagyobb mennyiségben, mint a Balatonban). A Balaton esetében a kimutatott hatóanyagok száma és összmennyisége alapján is valamivel kedvezőbb a helyzet, mint a két folyóban. Itt ugyanakkor megjelent egy szorongásoldó, nyugtató-altató, izomlazító hatóanyag is, az alprazolam, amely máshol nem volt kimutatható. A fogamzásgátlókból származó női nemi hormonok szintje is ebben a vízmintában volt a legmagasabb.