Kemény bértárgyalások jönnek

Élet a kata után

Szeptembertől megszűnik a kata néven ismert, rendkívül kedvező adózási forma azok számára, akik nem magánszemélyeknek számláznak. A kisadózók tételes adójának eltűnése felborítja a helyettesítő gyógyszerészek és asszisztensek, valamint a patikavezetők életét is. A változás által érintett kollégákat kérdeztünk arról, hogy mihez kezdenek most.

Alig kilenc hónappal ezelőtt írtunk róla (Pirulatrend, 2021. szeptember), hogy mennyire megnőtt azon gyógyszerészek és asszisztensek száma, akik vállalkozóként, kizárólag helyettesítéseket vállalva dolgoznak. Egyes patikatulajdonosok arra panaszkodtak, hogy ha megüresedik egy hely, jóformán már nem is találnak olyan szakembert, aki hajlandó volna alkalmazotti státuszba lépni. Az akkori cikkünkben megszólaló érintettek tudatosan vállalták, hogy az alkalmazotti fizetésnél akár jelentősen nagyobb jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk – és tehették, hiszen a munkaerőhiánnyal küzdő piacon elkeltek a túlóráik. Ők lényegében mind a katás adózási formát választva működtek, így most dönteniük kell: hogyan tovább?

123rf.com

„Számomra is világos, hogy fenntarthatatlan volt a kata kirívóan alacsony adómértéke, de a változtatás módja, gyorsasága, az átmenet hiánya méltatlanul nehéz helyzetbe hozott rengeteg embert, köztük engem is” – kezdte kérdésünkre egy budapesti helyettesítő gyógyszerész. Úgy döntött, egyelőre átalányadózó lesz, hiszen a 2 milliós bevételi határ miatt idén még megéri (lásd keretes írásunkat! – a szerk.).

Harminc százalék? Nem reális

Hozzátette, megérti, ha sok kolléga a munkaviszonyra szavaz, mert az új szabályok szerint rengeteget kell ahhoz dolgozni, hogy ne járjon sokkal rosszabbul az ember: „lehet, hogy jövőre én is fix helyre megyek, különösen, mivel gyerekvállaláson gondolkozom”. A másik lehetőség a magasabb órabér, de „ahhoz, hogy ugyanannyi legyen a nettóm, mint eddig, 30 százalékkal kellene megemelnem, ami nem reális, a 3800-4500 forintos átlagnál legfeljebb 10 százalékkal tudnak többet kigazdálkodni a patikák”. Megjegyezte, egyre többektől hallja, hogy külföldre költözést fontolgatnak, ezért nem lepné meg, ha nőne a munkaerőhiány.

Ennél nagyobb béremelést ért el egy másik, szintén az átalányadózást választó fővárosi gyógyszerész, aki beszélgetésünk idején már túl volt a tárgyalásokon. Azt mondta, rövidesen egyébként is növelni akarta az órabérét, most előrehozta ezt a lépést, 4000-4500 forint helyett 5000-5500-at kér – igaz, van ahol továbbra is az eddigi összegért vállalja a munkát „az adott patika különlegesen nehéz helyzete miatt”. Persze tudja, a többieknek sem lesz könnyű, de rá vannak szorulva a tulajdonosok a helyettesítőkre, ezért elfogadják a drágulást. Számításai szerint ezzel együtt is 20 százalékkal csökken a jövedelme.

Számít a megbecsültség

Kérdésünkre, hogy miért nem vonzó az alkalmazotti lét, azt felelte, korábban 15 éven át már megtapasztalta, milyen az, és az utóbbi időben úgy találta, hogy helyettesítőként sokkal inkább megbecsülik. Emellett szeretett volna rugalmasabb időbeosztást, mert tanár házastársával így jobban ki tudják használni az iskolai szüneteket. Ugyanakkor biztos benne, hogy sokan szavaznak most a fix állásra és mellette az alkalmi helyettesítésre.

Így döntött az a szakasszisztens is, aki noha alig több mint egy éve lett csak katás vállalkozó, nem haboz most ismét váltani. Egyfelől anyagi okokból: az annak idején másfélszeresére emelkedő nettó bevétele ezúttal 30 százalékkal csökkenne, és „a bonyolultabbá váló adminisztrációval együtt ez már nem éri meg”. A másik ok pedig az, hogy úgy véli, mostantól nehezebb dolguk lesz a helyettesítőknek, mert sokan alkalmazottnak állnak. „Sajnálom, hogy így alakult, mert tetszett a változatosság, hogy több helyen, több kollégával dolgoztam együtt, de gyorsan kaptam állásajánlatot, nem akartam kihagyni” – foglalta össze.

Nem ő az egyetlen, aki viszonylag rövid idő után szünteti meg a vállalkozását. „Öt évig akartam katázni, kettő lett belőle” – állapította meg egyik interjúalanyunk, aki még csak nem is a közforgalomban folytatja. Nem elégedne meg a beosztott gyógyszerészi fizetéssel, ezért egy klinikai kutatásokat szervező cégnél helyezkedik el, egyelőre junior pozícióban – de hozzátette, nemcsak az anyagiak miatt döntött így, hanem a szakmai karrier reményében is. Nem bánja, hogy így alakult, bár szeretett több helyen dolgozni, „amikor viszont fix állásban voltam – tudom, hogy rosszul hangzik, de – egy év alatt meguntam”.

Elég a vándorlásból

Beszéltünk olyannal is, aki már az adóváltozások bejelentése előtt meghozta a döntést. „Évekig dolgoztam helyettesítő gyógyszerészként, elegem lett az állandó vándorlásból, már egy ideje teljes állásban vagyok. A vállalkozásomat megtartottam, mert havonta néhány ügyeletet elvállalok, ezt továbbra is így tervezem, az átalányadós megoldást választva. Jobban érzem magam, a helyettesítők életmódja szerintem nem való családos embereknek” – mondta, elismerve, hogy a pénze így kevesebb.

Azzal folytatta, hogy nemcsak a nagy hajtás volt a probléma – „hiszen, legyünk őszinték, jellemzően mindenütt a helyettes dolgozik a legtöbbet” –, hanem az is, hogy aki csak helyettesít, az szakmailag alig értékelhető munkát végez. „Az expediálást szerintem kis túlzással bárki képes megcsinálni, ahhoz nem szükséges a tudásunk. Úgy érzem, hogy valójában most, alkalmazottként tanulom meg a szakmát” – jelentette ki.

„A mi állandó helyettesítőink ezt az évet kiszámlázzák előre, és havonta fizetünk majd nekik, de januártól nem tudom, mi lesz” – mondta érdeklődésünkre egy közepes nagyságú vidéki patika vezetője. A két kolléga ugyanis az eddigi 5000 forint helyett 7000-et kér egy órára, amit a tulajdonos nem tud kifizetni az egyéb költségek növekedése miatt – de ők azt állítják, máshol megadják nekik ezt az összeget is. Ami azért aggasztó, mert a vezetőn kívül jelenleg nincs alkalmazott gyógyszerész.

Keresik a kiskapukat

„Az előre számlázással sokan próbálkoznak, keresik a kiskapukat, kivárnak a végső döntéssel az év végéig” – erősítette meg kérdésünkre egy nagyvárosi gyógyszertár tulajdonosa. Egyetért azzal, hogy ha valaki az eddigi katás nettóját meg akarja kapni átalányadósként, azt a költséget nagyon kevés patika tudja kitermelni. „Kemény bértárgyalások jönnek, de szerintem sokan maradnak vállalkozók, legalábbis egyelőre, és mivel munkaerőhiány van, hosszú távon ők fognak diktálni” – vélekedett.

„Úgy látom, most még elég vegyes a kép, a katás szakasszisztensek például leginkább kivárnak, de azért már keresnek egy főállást. Ami logikus, mert olyan órabért már aligha vállalnának a gyógyszertárak, hogy így is megérje vállalkozniuk” – mondta lapunknak dr. Majoros Béla többszörös patikatulajdonos, aki a cikkünkben megszólalók közül egyedül járult hozzá, hogy névvel idézzük. A neki dolgozó érintett gyógyszerészek közül senki sem bízik az átalányadós megoldásban, de a fő gondnak azt nevezte, hogy ők és még sokan mások a jelek szerint fix állás helyett inkább elhagyják a pályát, esetleg az országot is.

Majoros Béla szerint azokban a gyógyszertárakban lesz különösen nagy baj, ahol – akár önszántukból, akár kényszerből – döntően a katásokra építettek. Például több patika vezette be nemrég a 24 órás nyitva tartást, ezeken a helyeken nyilván nem is lehetett máshogy, most tehát új csomagokat kell összeállítani, hogy vonzó legyen ott dolgozni. A kispatikák pedig valószínűleg sehol sem tudnak olyan bért adni, hogy az versenyképes legyen – tette hozzá.

Alternatívák

Azok, akik továbbra is helyettesítenének, és nincs főállásuk, választhatnak, hogy vállalkozóként vagy megbízási szerződéssel teszik ezt. Utóbbi esetben az adó- és járulékfizetés alapja a bruttó megbízási díj költségekkel csökkentett része. Itt érdemes a 10 százalékos általános költséghányad levonását választani, így a jövedelem a díj 90 százaléka. De alighanem jobb megoldás, ha maradnak vállalkozók, azon belül pedig az átalányadózást választják. Ekkor 15 százalék szja-t, 18,5 százalék tb-járulékot és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetniük – de mindezt nem a bevételből, hanem annak 40 százalékkal csökkentett részéből.

A főállással rendelkezőknek is nyitva áll a vállalkozói jogviszony és a megbízási szerződés lehetősége, sőt ők az egyszerűsített foglalkoztatást is választhatják. Vállalkozóként, ha megvan a heti 36 órát elérő munkaviszonyuk, 2 millió forint éves bevételig nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettségük. Onnantól már igen, de átalányadózással valamivel 3 millió forint bevételig még jobban járnak, mint a katával. Afölött már több közterhet fizetnek: 4 milliónál majdnem a kata dupláját, 5 milliónál már közel a tripláját.

Az egyszerűsített foglalkoztatás összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napon, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 napon, egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napon lehetséges. A munkavállalónak saját adófizetési kötelezettsége csak akkor nem keletkezik, ha a napi mentesített keretösszeget (szakképzettséget igénylő munkakör esetén 15.548 forintot) nem lépi túl a bevétele. Nagyobb napi bevétel esetén már személyijövedelemadó-bevallást kell készíteni.

Megjelent a Pirulatrend szeptemberi számában.