Kisboltrendelet: félmegoldás kérdőjelekkel

Ne okozzunk nagyobb kárt, mint ami már most is van

Vegyesboltokban árult gyógyszerekkel javítana a falvakban élők ellátásán a kormány. Erősen vitatható, hogy ez segítene a hátrányos helyzetűeken, emellett akad néhány tisztázatlan kérdés.

A magyarországi kistelepülések gyógyszerellátási problémái évek óta közmondásosak, olyannyira, hogy egy időben még gyógyszerautomaták telepítése is felvetődött (rész)megoldásként. A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) ennek a szakma által elutasított ötletnek a kimúlását is nyugtázta, amikor januárban beszámolt egy készülő, a falusi kisboltokat az ellátásba bevonni szándékozó kormányrendeletről. Február második felében hatályba is lépett az a két rendelet, amely a Magyar Falu Program keretében pályázati forrást nyit a kétezer fősnél kisebb településeken működő boltoknak, és engedélyezi az ilyen egységeknek a patikán kívül kapható gyógyszerek forgalmazását.

123rf.com

Az új jogszabályok kikötik, hogy az adott településen nem lehet működő patika, a boltok pedig a termékeket csak a közvetlen közelükben (legfeljebb 30 kilométer távolságra) működő gyógyszertárból szerezhetik be, külön szerződés keretében, így az utóbbi nem veszít forgalmat. Emellett meg kell majd felelniük a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazására vonatkozó, eddig is meglévő rendelkezéseknek, melyek előírják például a zárható tárolót és a megfelelő körülményeket.

Inkább a fiókpatikákat kellene támogatni

A konstrukció biztosan magasabb árakat jelent a vásárlóknak, hiszen a boltnak élnie kell valamiből. De cserébe alkalmas lehet-e érdemben változtatni a helyzeten? „A kétezer fő alatti kistelepülések lakosainak többsége időskorú, így főleg nem a vény nélkül kiváltható gyógyszerekre van szüksége, hanem az orvos által felírt készítményekre, amelyeket krónikus betegségeire szed. Az ő gyógyszerkiváltási lehetőségeiket ez az intézkedés nem befolyásolja” – mondta kérdésünkre a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Lukácsné dr. Fodor Enikő kétségesnek nevezte azt is, hogy az üzletek képesek lesznek szabályosan működtetni a betegtájékoztató rendszert, biztosítani a helyiségben a megfelelő hőmérsékletet, és ezt dokumentálni is. „Lesz-e lehetőség arra, hogy a boltot kiszolgáló gyógyszertár a betegnél felmerülő kérdéseket megválaszolja? Mikor és hogyan? Ki állja ennek a költségét? Ki fogja eldönteni, melyik kérdés igényel gyógyszerészi választ? A boltvezető?” – vetette fel Lukácsné dr. Fodor Enikő.

A MOSZ elnöke úgy véli, az eredeti célt sokkal jobban szolgálná a fiókgyógyszertárak támogatása, illetve a szakmai, erőforrás-igényes működési feltételek egyszerűsítése. „Egy ilyen fejlesztésnek nyertesei lennének az adott térségben élők is, hiszen szakember foglalkozna a gyógyszerelésükkel. A döntéshozó akkor tesz meg mindent a kistelepüléseken élőkért, ha megteremti azokat a körülményeket, amelyek segítségével a falusi kispatikák, fiókgyógyszertárak rentábilisan tudnak működni” – jelentette ki.

Szállítás és dokumentáció

További problémás pontokat említ a honlapján közzétett véleményében a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) is. Tisztázandónak nevezi, hogy ki a felelős a gyógyszerek minőségének biztosításáért, amíg azok eljutnak a kisboltokba, valamint az üzletekből a gyógyszertárakba visszaküldött gyógyszerek szállításáért és dokumentációjáért. „Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek is részt vesznek a gyógyszerhulladék lakossági begyűjtésében. Tehát egyértelműen meg kell határozni, hogy hogyan történik az üres lakossági hulladékgyűjtő dobozok eljuttatása az üzletekbe, és hogy hogyan gyűjtik be a gyógyszertárak a megtelt tárolóedényeket” – hívja fel a figyelmet a HGYSZ.

A kamara elnöke a Kossuth Rádióban egyebek mellett azt mondta, „nagyon komoly felelősség hárul azokra a kollégáimra, akik ezeket a kisboltokat el fogják látni gyógyszerrel és információval”, utalva arra, hogy a boltok üzemeltetői az általános tájékoztatáson túl a problémás helyzetekben is nyilván az ellátó gyógyszertárral veszik majd fel a kapcsolatot. Az elnök szerint most a kamara feladata, hogy próbáljon megalkotni egy olyan módszertant, amely „az ebben résztvevő gyógyszertáraknak és majd a boltok vezetőinek is segítséget nyújt (…) Másfelől pedig ne okozzunk nagyobb kárt, mint ami már most is van” – tette hozzá Hankó Zoltán.

Megjelent a Pirulatrend 2021. márciusi számában.