Magyarország továbbra is vonzó piac a Roche számára, de az egészségügyi rendszer egyes folyamatainak átláthatatlansága nagyon megnehezíti a működést – mondta a Pirulatrendnek adott interjújában Peter Ahnesorg, a svájci gyógyszergyártó magyar leányvállalatának új ügyvezetője. Arról is kérdeztük, hogy mit szól az önkéntes árkorlátozásokhoz.
Az utóbbi években globális vezetői pozíciókat töltött be a Roche-nál. Ezek után miért kihívás egy leányvállalat irányítása egy olyan kicsi és nem túl vonzó piacon, mint a magyarországi?
Nem értek egyet a kérdésben foglalt állítással, miszerint Magyarország nem túl vonzó piac. Szerintem két tényező is azzá teszi számunkra. Az egyik, hogy három üzletágunkkal is jelen vagyunk: diagnosztika, gyógyszeripari divízió és szolgáltatóközpont. Összességében csaknem háromezer alkalmazottat foglalkoztatunk itt, ami Magyarországot stratégiai fontosságúvá teszi a Roche számára. Ez volt az egyik oka annak, hogy érdekelt ez a megbízatás. A második elem pedig éppen az a tény, ami talán az Ön értékítélete mögött van: Magyarországon, sok más országhoz hasonlóan, kihívásokkal küzd az egészségügyi rendszer. Közben a gazdaság is nagy nyomás alatt van. Úgy gondolom, nagy, innovatív vállalatként az is felelősségünk, hogy segítsünk az országoknak az egészségügyi rendszerük fejlesztésében. Ez az ország most különleges helyzetben van, valódi lehetősége nyílik a társadalmi-gazdasági befektetésekkel kapcsolatos döntések újraformálására, ami a betegek számára is pozitív változást hozhat. Ezért nagyon hálás vagyok, hogy vezethetem ezt a szervezetet.
Az Egyesült Államokban is dolgozott. Hogyan segítette ez a tapasztalat az európai gyógyszeriparban?
Körülbelül öt évet dolgoztam Amerikában a Genentechnél, amiből három fő tanulságot emelnék ki. Először is az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb piac, ezért nagyon fontos tudnunk, hogyan maradhatunk ott továbbra is sikeresek. Ahhoz, hogy vezetőként is fejlődhessek ebben a szervezetben, nagyon fontos volt megértenem az amerikai piacot. Másodszor, az amerikai szervezetünkben nagyon erős a vezetői kultúra, így hatalmas lehetőség fejlődni és másoktól tanulni. Végül pedig csodálom az Egyesült Államokban a rendíthetetlen hitet abban, hogy bármi lehetséges.
Nem sok ideje van már itt, de ahhoz biztosan elég régóta, hogy értesüljön bizonyos rendkívüli iparági különadókról, amelyek később állandóvá váltak. Hogyan látja az itteni gyógyszeripar üzleti környezetét?
Először is nagyon hálásak vagyunk a magyar kormányzatnak a velünk folytatott szoros együttműködésért. Úgy gondolom, a magyar üzleti környezetnek vannak igazán nagyszerű elemei – például a kiválóan képzett munkaerő mennyisége –, és olyanok is, amelyek kihívást jelentenek. A rendszer egyes folyamatainak átláthatatlansága nagyon megnehezíti a működést. Egyértelmű, nagyobb kiszámíthatóságot teremtő szabályozásra lenne szükség. Például még mindig várjuk a bejelentést arról, hogy legközelebb mely új gyógyszerek részesülnek majd társadalombiztosítási támogatásban. Vajon szeptemberben megjelenik az erről szóló jogszabály? Nem tudjuk. Remek dolog, hogy a betegek egyedi méltányossági kérelem alapján korán hozzáférhetnek innovatív terápiákhoz, de – a méltányosság egyedi jellegéből adódóan – csak kevesen részesülhetnek ebben. Az lenne a cél, hogy fenntartható módon és időben biztosítsunk hozzáférést minden érintettnek.
A kormányt nemcsak az átláthatóság hiánya miatt kritizálják gyakran az iparági szereplők, hanem azért is, mert halogatja az innovatív terápiák támogatásáról szóló döntéseket. Mit vár ezen a területen a következő években?
Ez, különösen a rákgyógyszerek esetében, sajnos egész Európára jellemző tendencia. Az elmúlt években lassult az új gyógyszerekhez való hozzáférés. Az innovatív terápiák költségét nem csupán tehernek kellene tekinteni, hanem valódi befektetésnek, hiszen számos bizonyíték van arra, hogy segítik a GDP-növekedést. Gyakori probléma, hogy a kormányok nem az egész rendszerben gondolkodnak, csak annak egyes elemeire figyelnek. Magyarországon a NEAK-nak tartania kell a gyógyszerkassza kereteit, és megpróbálja ebből a helyzetből a legjobbat kihozni, de közben ott van a kórházi igazgatás, amely az intézményekért felel. Az egyes terápiák által az egészségügyi rendszerben elérhető előnyök azoknál a kórházaknál realizálódnak, ahol kisebb lesz a betegforgalom. Egy másik tényező, hogy egyes költségesebb terápiák hozzájárulnak a társadalom produktivitásának fenntartásához. Például a vakság sok esetben megelőzhető jó szemészeti készítményekkel. A látásvesztés többnyire észrevétlen a társadalom számára, miközben drámai költségekkel jár.
Visszatérve az üzleti környezetre, mit gondol az úgynevezett „önkéntes” árkorlátozásokról, amelyeket nemrég jelentettek be? A Roche termékköre jelenleg nem érintett, de ez később akár változhat is.
Ez egy nehéz téma, mivel a vállalatok nyilvánvalóan jó partnerei szeretnének lenni a kormánynak. Az AIPM nagyon elkötelezetten vett részt ebben a párbeszédben, és úgy döntött, eleget tesz a kérésnek, és ezen a területen is együttműködik a kormánnyal. De ha a gyógyszeripar szereplőinek üzleti tevékenysége itt fenntarthatatlanná válik, az hatással lehet a szektorban lévő munkahelyek számára is. Remélem, hogy a kormány továbbra is igyekszik olyan környezetet teremteni, amelyben a vállalkozásaink növekedhetnek, mert ez a legjobb garancia arra, hogy továbbra is befektessünk Magyarországon, folytassuk a klinikai vizsgálatokat és továbbra is magasan képzett munkavállalókat foglalkoztassunk.
Ha már klinikai vizsgálatok: hogyan alakult a Roche aktivitása ezen a területen az elmúlt években?
Erre igazán büszkék vagyunk: jelenleg 44 vizsgálatunk van folyamatban, 65 helyszínen dolgozunk az országban. További 10 vizsgálat megvalósíthatósági értékelése folyik jelenleg, tehát egyértelműen növeljük a befektetéseinket ezen a területen. Ugyanakkor a vizsgálatok kivitelezését és a további növekedést jelentősen segítené, ha a területet érintő adminisztratív terhek csökkennének. Ennél is fontosabb, és ezzel visszatérünk az innovatív gyógyszerek finanszírozásához, hogy a klinikai vizsgálat egyik célja kideríteni, az új terápia milyen hozzáadott értékkel bír a már rendelkezésre álló kezeléshez képest. Ha itt nem finanszírozzák a világ más részein alkalmazott terápiákat, akkor ez az összehasonlítás nem lehetséges. Egy bizonyos ponton a klinikai gyakorlat elszakad attól, ami az Egyesült Államokban, Németországban vagy Kínában történik. Egyre nehezebb megindokolni, miért hoznánk egy vizsgálatot Magyarországra, ha az orvosok nem rendelkeznek valós klinikai tapasztalattal az újgenerációs gyógyszerekről.
Hogyan befolyásolja az európai gyógyszeripart az EU és az USA közötti vámmegállapodás?
A megállapodás megkötése mindenképpen jó lépés, sokkal jobb, mint a bizonytalanság. De bármilyen vám nyilvánvalóan hátráltatja a bevételeink újrabefektetését a kutatás-fejlesztésbe. Magunkat alapvetően európai vállalatnak tekintjük, és a jelenlegi korszak nagy lehetőséget kínál Európának, hogy azonosítsa azokat a szektorokat, amelyekben erős. Úgy véljük, hogy az egészségügy egyike ezeknek. Ez tehát egy olyan pillanat, amikor az európai politikusok stratégiai döntéseket hozhatnak.
A Roche hozott néhány ilyen döntést, amikor Trump elnök első fenyegetései után új amerikai beruházásokat jelentett be.
Természetesen kiemeltük az Egyesült Államokban végzett beruházásainkat, de azt is hangsúlyozzuk, hogy mi egy globális vállalat vagyunk és folytatjuk a befektetéseinket Magyarországon, Európában, Kínában és a világ számos más részén. Természetesen ha az USA-ban vagy bárhol máshol a befektetési környezet épp nem megfelelő, akkor előfordulhat, hogy úgy döntünk, hogy nem minden tervezett beruházásunkat valósítjuk meg.
2023-ban a European Medical Journalnak adott interjújában azt mondta, aggódik a betegek gyógyszerekhez való hozzáférésével kapcsolatos fejlemények miatt. Változott azóta a véleménye?
Nem, továbbra is aggódom. Európában hosszabb időbe telik, mire a betegek hozzáférhetnek az innovatív gyógyszerekhez. Ugyanakkor nagy előrelépéseket látunk a világ más részein. Kínában tíz évvel ezelőtt a rendszer rendkívül kiszámíthatatlan volt, de ma már tökéletesen átlátható. Ez remekül illusztrálja, hogy a világos szabályokat tartalmazó, jól szervezett folyamatok hogyan növelik a hatékonyságot.
Öt évvel ezelőtt beszélgettem az akkori elődjével, Irma Vebericcsel, aki úgy vélte, a világjárványnak reformokat kell kikényszerítenie az egészségügyi rendszerekben. Túl optimista volt?
A Covid-járvány során megtanultuk, hogy hihetetlen eredményeket érhetünk el, ha egyszerűsítjük a rendszert. Hirtelen mindenki nagyon gyorsan, túlzott bürokrácia nélkül hozott döntéseket. Sajnos azonban ahelyett, hogy továbbvittük volna ezt a folyamatot, néhol visszatértünk a régi szokásokhoz.
Galambos Péter
NÉVJEGY:
Dr. Peter Ahnesorg a Tübingeni Egyetemen szerezte az alapdiplomáját biokémiából, Cambridge-ben a mestert molekuláris biológiából, és ugyanitt doktorált 2006-ban. Onkológiai területen kezdett a Roche-nál, majd az USA-ban termékmenedzser, később divízióvezető volt a Genentechnél. 2016-ban tért vissza a Roche-hoz, változatos munkakörökben dolgozott, mielőtt 2021-ben a hematológiai terület globális vezetőjévé nevezték ki. Júniusban lett a magyar leányvállalat ügyvezetője.
