A Covid-járvány a munkaerőpiac egészét és a HR világát is drasztikusan átalakította, nincs olyan cég, amelyet ne érintettek volna a változások. Kiderült, mennyire könnyen felforgathatja a mindennapjainkat egy váratlan esemény, amire nem vagyunk felkészülve, és élesen megmutatkozott a kkv-szektor és a nagyvállalatok eltérő megközelítése.
Amikor bő két éve megmutatkoztak a pandémia hatásai, a kkv-szektor megijedt, hiszen a pénzügyi tartalékai kisebbek, a legtöbb cég kitett a helyi piac változásainak – így ők sokkal drasztikusabb lépéseket tettek, mint a nagyvállalatok. Jöttek az azonnali leépítések, bérbefagyasztások, ezzel szemben a nagyvállalatok jellemzően inkább a szociális problémákra és az egészségvédelemre irányuló HR-fejlesztésekhez folyamodtak. Átálltak a home office működésre, és ily módon majdnem úgy tudtak működni, mint a pandémia előtt. Az elmúlt 3 évben háromszorosára nőtt a távmunkában dolgozók aránya Magyarországon.
Eltérő problémák
Nem minden szervezetet érintett egyformán a válság, voltak nagyon komoly nyertesei is a helyzetnek, például futárcégek, az egészségüggyel szoros kapcsolatban működő vállalatok, informatikai szolgáltatók, roller- és kerékpár-forgalmazók, szabadidős tevékenységeket kiszolgáló üzletek, kertészeti vállalkozások stb. Náluk az volt a kérdés a HR frontján, hogy lesz-e elegendő munkavállaló, hogyan lehet őket képezni, a csapatba beilleszteni – és nem utolsósorban motiválni, segíteni.
123rf.com
Azon cégek, amelyeknek visszaesett a forgalma, először létszámstoppal, majd leépítéssel reagáltak. (Idővel csökkent az arányuk, sőt a vállalkozások közel 10 százaléka elkezdett létszámot bővíteni.) A többség ugyanakkor inkább az éves szabadságokat adta ki, illetve fizetés nélküli szabadságra küldte a dolgozóit. A második hullám idején is ez történt, majdnem 11 százalékra nőtt a fizetés nélküli kényszerpihenőket alkalmazó szervezetek aránya. A harmadik hullámnak már nem volt ilyen hatása.
Változó prioritások
Sokan újragondolták a stratégiájukat, és megvizsgálták, hogyan lehetne hatékonyabban működni. Az első hullám idején a figyelem a belső kommunikációra, a munkaerő megtartására és a távmunka működtetésére irányult, a második idején a munkaerő biztosítása, a megfelelő dokumentáltság és a motiváció fenntartása került a fókuszba. A harmadik hullámban a létszámgazdálkodás fontos maradt, utána a hatékony belső kommunikáció, valamint a dolgozók motiválása, ösztönzése következett.
Az alkalmazkodás az állandó bizonytalansághoz, a megelőző intézkedések, a korlátozások, és az újranyitások nagy kihívást jelentettek, de lassan új perspektívák tárulnak fel. Az elmúlt években kirajzolódni látszó újdonságok egyre inkább megvetik a lábukat. Látszik, hogy a jövőben fontos szerepet játszik majd a hibrid és a távmunka, a sokszínűség, a pozitív munkavállalói tapasztalat, a készségfejlesztés, a digitalizáció és az adatmenedzsment.
A rugalmasság, az agilitás és a nyitottság a cégek és HR-stratégiájuk alapvető jellemzőivé kell, hogy váljanak. A folyamatokat a megállás nélkül fejlődő üzleti környezethez kell igazítani: a jól bevált vezetési-irányítási eljárásmódok bármikor működésképtelenné válhatnak egy vis maior helyzetben, ilyenkor menet közben kell gyors megoldást találni. Ezek mind olyan tényezők, amelyek nagymértékben befolyásolják a szervezet teljesítményét és sikerességét.
Sose volt még ilyen fontos a csapatépítés
Továbbra is komoly gondot okoz a cégeknek az egyre drasztikusabb munkaerőhiány, a növekvő bér- és rezsiköltségek, valamint az is, hogy a munkavállalók jelentős része már nem akar naponta bejárni az irodába. Az a cég, amely nem nyitott legalább a hibrid munkavégzésre, komoly hátrányba kerül a munkaerőpiacon, és ez hosszú távon sok pénzébe kerül majd. A hibrid munkavégzésből viszont újabb próbatételek következnek: a csapat összetartása, a lojalitás kiépítése, illetve megőrzése. Magyarán amit megspórolunk például az irodai költségeken, azt elkölthetjük csapatépítésre.
Átalakul az irodák felépítése is. Az egylégterű munkavégzés után immár az sem ritka, hogy a dolgozónak nincs saját íróasztala, foglalni kell a benti munkavégzéshez. Vannak elvonulásra kialakított helyiségek, pihenőszobák, de az iroda alapvetően arra szolgál, hogy a közös projekteket beszéljük át. A jövő nagyrészt a digitalizációról, a mesterséges intelligenciáról, az adatelemzésekről szól majd, ez pedig folyamatos tanulást követel. Nem lesz olcsó, de nem is érdemes ezen takarékoskodni.
Deák Andrea
ügyvezető, Greensearch
Megjelent a Marketingpirula 2022. októberi számában.
