A serdülők 85 százaléka szenved az arcbőrén megjelenő gennyes pattanásoktól, sőt az aknék sok fiatal felnőtt életét is megkeserítik. Komoly betegségről van szó – olyannyira, hogy míg az akne nélkül élők populációjában 20 százalék a mentális betegek aránya, az érintettek körében 44 százalék. Nem könnyű megmondani, melyik a legjobb kezelési stratégia.
Akne akkor alakul ki, ha a faggyúmirigy túlzott működése során keletkezett faggyú vagy a keratintermelődés kóros fokozódása miatt elhalt bőr elzárja a faggyúmirigy kijáratát. Ha az oxigénhiányos környezet anaerob baktériumokkal – leginkább a Cutibacterium acnes nevűvel – fertőződik, akkor krónikus gyulladásos betegség alakul ki. Ez világszerte 650 millió embert érint, és csak az Egyesült Államokban évente 3 milliárd dolláros költséggel jár.
Nemcsak szépészeti kérdés
A Pediatrics nevű szaklap összefoglalója (Current issues in the treatment of acne vulgaris) szerint az akne alapvető befolyással van a mentális egészségre: növeli a hangulatzavarok, a pszichiátriai hospitalizáció, az iskolai hiányzás, a munkanélküliség, valamint az öngyilkossági késztetések prevalenciáját. Enyhe és közepesen súlyos esetekben helyi kezeléssel gyógyul, e téren nagyobb hatékonysága miatt a közelmúltban előtérbe került a kombinációs kezelés.
A bőrön és a bélben élő, kommenzális baktériumnak számító Cutibacterium acnest napjainkban egyre inkább opportunista patogénnek tartják, amely 1–3 évvel a pubertás előtt kolonizálja a bőrt, majd exponenciális növekedésnek indul. A kezelésre többféle mechanizmus létezik. A különböző kombinációk benzoil-peroxidot, topikális antibiotikumot, retinoidokat vagy azelainsavat tartalmaznak.
A WHO alapvető gyógyszereket felsoroló listáján szereplő benzoil-peroxid a bakteriális fehérjék oxidálásával nemcsak baktericid hatású, de a kreatint is bontja, az antibiotikumok pedig a riboszómákhoz kötődve, a bakteriális fehérjeszintézist gátolva fejtenek ki bakteriosztatikus hatást. A retinoidok segítenek az elhalt bőrsejtek eltávolításában, emellett gyulladásgátló hatásuk is van, ezért szokták harmadikként az antibiotikum–benzoil-peroxid kombinációhoz adni. Bakteriosztatikus hatása miatt a topikális kombinációkban használják még a búzában, rozsban, árpában természetesen is előforduló, a ricinusolaj oxidációjakor keletkező azelainsavat is.
Adherenciagondok
Mellékhatásként azonban a helyi kezelés fokozza a napérzékenységet, kivörösödést és bőrirritációt okozhat. Ez is közrejátszik abban, hogy a kezeléssel való együttműködés az akne nagy lelki terhet jelentő hatása ellenére is alacsony szintű – írja a Pediatrics tanulmánya. A súlyos esetekben alkalmazott orális retinoid (izotretinoin) és szisztémás antibiotikum (ez a klindamicin, eritromicin vagy tetraciklin lehet) esetén már nagyobb a serdülők elégedettsége, így a terápiás együttműködésük is.
Az adherenciaproblémák azért is lényegesek, mert a jelenlegi terápiás ajánlások a topikális retinoidokat és a többi helyileg ható szert tekintik a kezelés alapjának, és a monoterápia ellen vannak. Vagyis pont azokat a módszereket hangsúlyozzák, amelyek a betegek körében rontják az együttműködést. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az adherencia növelése érdekében fontos a serdülők figyelmét előre felhívni a várható mellékhatásokra.
Fény és lézer
A Journal of Cosmetic Dermatology áttekintése (Post-acne erythema treatment: A systematic review of the literature) a lokális fény- és lézeres terápián kívül a PAE (poszt-akne eritéma) gyógyszeres terápiáját emeli ki. A PAE helyi kezelésére a szimpatomimetikus, vazokonstriktív hatású oximetazolint, a vérzéscsillapító és antifibrinolitikus tranexámsavat, valamint az alfa-agonista brimonidin-tartarátot ajánlják.
Fényt és lézert az akne egy súlyos szövődménye, a hegképződés kezelésére is használnak, ebben a témában az idén jelent meg nemzetközi konszenzusos ajánlás a Lasers in Surgery and Medicine nevű lapban (Energy based devices for the treatment of acne scars: 2022 international consensus recommendations). A szakértők szerint vaszkuláris és ablatív lézerek, valamint nem ablatív fényforrások egyaránt használhatók a hegkezelésben. Míg az utóbbi kollagénképződést stimuláló hatásával kevésbé agresszív – és kevésbé hatékony – módszer, az ablatív lézer nemcsak kollagénképződést stimulál, de a bőr felső rétegét is eltávolítja, aminek eredményeképpen simább és feszesebb bőr képződik.
Dr. Kazai Anita
orvos
Megjelent a Pirulatrend 2022. októberi számában.
