Konszenzus a dilemmákról

Mi rosszabb: a munkaerő- vagy a termékhiány?

A Phoenix Pharma 240 gyógyszertárvezetőt kért fel arra, hogy vegyen részt az idei PatikaHang felmérésében. A kiválasztott patikák között voltak különböző méretűek, önállóak és valamilyen hálózathoz tartozók, illetve a földrajzi elhelyezkedésük is vegyes volt. Az anonim online kérdőívet végül 141-et töltötték ki.

A felmérés eredménye alapján a gazdasági nehézségek közül a bérinfláció, az általános infláció, valamint a rezsiköltségek növekedése (ebben a sorrendben) bizonyult a leginkább aggasztónak. Az elsőről például a válaszadók 86 százaléka jelezte, hogy súlyosan vagy nagyon súlyosan érinti az általa vezetett gyógyszertárat. Jóval kisebb gondnak látták ugyanakkor a vásárlóerő csökkenését és a magas kamatokat, még az előbbi esetében sem érte el az 50 százalékot azok aránya, akik szerint súlyos nehézségről van szó.

Árrések és díjak

Az ágazatspecifikus kihívások közül három tényezőt kell kiemelni: a jelek szerint a szűk árrés, a hiánycikkek magas száma és a magisztrális készítmények alacsony díja gyakorlatilag azonos megítélés alá esik – 89, 89, illetve 85 százalék minősítette ezeket súlyos vagy nagyon súlyos problémának. Talán meglepő, de a megkérdezettek szerint a munkaerőhiány ehhez képest kezelhetőbb, bár a gyógyszerészek esetében majdnem az 50 százalékuk jelölte súlyosnak. A felsoroltakon kívül említhető nehézségek között előkerült a gyógyászati segédeszközök árrése, az elavult jogszabályi környezet, valamint az étrend-kiegészítők és bizonyos gyógyszerek patikán kívüli megvásárolhatósága.

A felmérés készítői rákérdeztek arra is, hogy az előzőekben nem súlyosnak értékelt problémák között van-e olyan, amellyel kapcsolatban a válaszadók tartanak attól, hogy a közeljövőben romlik a helyzet. A szakasszisztenshiányt 32, a gyógyszerészhiányt 30, a vásárlóerő csökkenését pedig 25 százaléknyian említették. A legkevesebben (11%) a gyógyszertári ügyelet rendszerének rosszabbodásától félnek.

Fotó: 123rf.com

Sürgető feladatok

Meglehetősen egyértelműen látszik, hogy a vezetők szerint mely területeken lenne szükség széles körű szakmapolitikai egyeztetésre, illetve javaslatok kidolgozására az egészségügyi kormányzat számára. 93 százalék vélekedett így az árrés növeléséről, és mindössze 5 százalékponttal kevesebben a magidíjak emeléséről. A legalább minden második megkérdezett által megjelölt további lehetőségek: hiánycikkek számának csökkentése (67%), gyógyszertári ügyelet szabályozása (58%), munkaerőhiány mérséklése (55%).

Nem kevesebb mint 39 százaléknyian úgy látják, hogy a fentiek fényében sokan mérlegelik a gyógyszertáruk bezárását, míg 56 százalék szerint ugyan a tulajdonosok közül sokan elégedetlenek, de nem fontolgatják a bezárást. Csupán a fennmaradó 5 százalék gondolja azt, hogy a tulajdonosok összességében elégedettek.

Nincs, de miért nincs?

Több kérdés feszegette kifejezetten a termékhiányok ügyét. A válaszadók 44 százaléka szerint nagyon kevés, további 29 százaléka szerint kevés információ áll rendelkezésre a hiányokról. Megfelelőnek mindössze 2 százaléknyian érzik az információ mennyiségét. A felelősség kérdésének megítélésében valamelyest megosztottnak tűnik a szakma: míg 42 százalék szerint a társadalombiztosítási rendszer és a jogalkotó tehetne a legtöbbet a hiányok leküzdéséért, 38 százalék a gyártók szerepét értékelte a legfontosabbnak ebben a kérdésben. Minden 10. megkérdezett leginkább a nagykereskedőktől várná a probléma enyhítését.

Sokatmondó adat, hogy a megkérdezettek majdnem négyötöde (77%) úgy véli, az utóbbi években romlott a gyógyszerellátás színvonala. Javulást ugyanakkor csupán 4 százalék tapasztalt. A többség úgy látja, a betegek szempontjából leginkább a gyógyszerárak mérséklése – a támogatások emelése –, valamint a gyógyszertárban elérhető termékek és szolgáltatások körének bővítése terén lenne szükség javulásra. Kevesebben gondolják ugyanezt a vény nélküli és vényköteles gyógyszerek házhoz szállításáról.

Nincs konszenzus a telefarmácia megítélésében: a válaszolók közel negyede hasznosnak vagy nagyon hasznosnak találná, fele viszont nem vagy egyáltalán nem gondolja hasznosnak, 26 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.

(galambos)