Nem kétséges, hogy az Egyesült Államok csak rosszul jöhet ki az mRNS-kutatások finanszírozásának visszavonásából, a tudományos innováció és a társadalmi hatások terén is. Nehezebb megmondani, hogy a technológiát hogyan érintheti a lépés.

Bár az amerikai egészségügyi miniszter oltásszkeptikus hozzáállása közismert, a nemzetközi gyógyszeripar képviselői aligha gondolták, hogy a tárcájának átszervezése, majd Donald Trump elnök ismétlődő (és részben beváltott – lásd Hírvilág rovatunkat a 4-5. oldalon) vámfenyegetései után is készül még valamivel ezen a nyáron az Egyesült Államok kormánya. Robert F. Kennedy Jr. bejelentése 22 kormányzati finanszírozású mRNS-kutatás finanszírozásának leállításáról sokkolta az amerikai közegészségügyi szakértőket.

Előnyök és kockázatok

Önmagában a döntés indoklása is megdöbbentette őket, hiszen a világ technológiailag talán legfejlettebb országának minisztere egy nyilvánvalóan hamis, könnyen cáfolható érvvel magyarázta az összesen 500 millió dollárnyi forrás visszavágását. Azt mondta, az mRNS-technológia „légzőszervi vírusok esetében több kockázattal jár, mint előnnyel”, hiszen a vírusok mutálódásával elveszti a hatékonyságát, ezért racionális szerinte a hagyományos, egész vírust tartalmazó vakcinák felé elmozdulni.

Hanem Kennedy tájékozottságánál is jobban aggasztják az érdekelteket a potenciális következmények. Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó intézetének vezetője szerint a lépés lehet „a legveszélyesebb közegészségügyi döntés, amit az elmúlt 50 évben láttam. Minden alapot nélkülöz, súlyos betegségekkel, halálesetekkel fizetünk majd érte”. Jennifer Nuzzo, a Brown Egyetem pandémiás központjának igazgatója úgy vélte, ha jön a következő világjárvány, „védtelenek leszünk”, Chris Meekins, az első Trump-kormány egészségügyi tisztviselője pedig kijelentette, „ez veszélyezteti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, stratégiai hátrányt jelenthet.”

Globális hatások

Európában persze nem feltétlenül kellene amiatt könnyeket hullatni, ha az USA veszít a versenyképességéből, például az innovációk visszaszorulása és a kutatások súlypontjának áthelyeződése révén. Sokan ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ez az intézkedés egy nagyobb, tudományellenes stratégiába illeszkedik, melynek az ország határain túl is bőven lehetnek hatásai. Ha az oltásellenes, összeesküvés-hívő csoportok támogatást érzékelnek, az mindenütt megnehezítheti a hatóságok és a tudomány szereplőinek dolgát. Az amerikai szerepvállalás bizonytalanná válása kétségessé teheti a globális oltási kampányok finanszírozását és hosszú távú fenntarthatóságát.

Az ágazat számára egyelőre az az egyik legfontosabb kérdés, hogy a fejlemények hogyan érintik majd az mRNS-kutatásokban érdekelt cégeket. A Karikó Katalin és Drew Weissman által kifejlesztett, orvosi Nobel-díjat érő technológia a Covid-járvány nyomán óriási lökést kapott, már keresik más súlyos betegségek elleni harcban való alkalmazhatóságát is. A Pharmaceutical-technology.com azt írta, hogy az mRNS-licencszerződések értéke 2024-ben 800 százalékkal volt nagyobb, mint 2019-ben, és 2030-ig további jó 60 százalékos növekedés várható. Sem a BioNTech, sem a Moderna részvényének árfolyama nem omlott össze – előbbié még emelkedett is Kennedy bejelentése után –, ami arra utal, hogy a befektetők bizalma továbbra is megvan.

Agyelszívás Amerikából?

Mindazonáltal a gyógyszerfejlesztések jövője szempontjából nézve igenis van ok az aggodalomra, hiszen jelentős kutatási kapacitás eshet ki. Több mint 100 klinikai vizsgálat indult már annak elemzésére, hogy a technológia alkalmas-e különböző daganatok, például tüdő-, emlő-, prosztata- és hasnyálmirigyrák, továbbá a HIV és különböző autoimmun betegségek kezelésére, és félő, hogy ezekre negatív következményekkel jár majd az amerikai irányváltás.

A CNN egyébként megszólaltatta Karikó Katalint is a döntés nyilvánosságra hozatala után. A világhírű biokémikus azt mondta, annak idején azért költözött el Magyarországról az Egyesült Államokba, mert az lehetőséget kínált az innovatív tudományos megoldások kutatására, ezek után pedig amerikai tudósok találhatják magukat hasonló helyzetben. „A következő generációk szenvedik meg ezt a leginkább. Amikor kitör a következő világjárvány, Amerika más országok segítségére szorul majd.”

(galambos)