Az orrdugulás, noha nagyon kellemetlen lehet, önmagában csak egy tünet, melynek hátterében számos ok állhat. Várhatóan rövid lefolyású esetben a táránál kezelhető, egyébként orvoshoz kell irányítani a beteget.
Az orrdugulás gyakran akut, néhány nap alatt múló probléma, amelyet felső légúti fertőzés idéz elő. Rhinovírus, influenzavírus vagy a Covid-19-et okozó koronavírus is kiválthatja. Ilyenkor az orrüreg korlátozott átjárhatósága egyéb tipikus tünetekkel társul, például orrfolyással, köhögéssel, torokfájással, hőemelkedéssel, lázzal.
Ha légúti allergiáról (allergiás rhinitis) van szó, akkor a fő tünetek – orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés és orrviszketés – közül legalább kettő észlelhető, és közülük az egyik az orrdugulás vagy az orrfolyás. A fő tüneteken kívül jelen lehet még a többi között torokviszketés, szemtünetek (viszketés, vörösödés, könnyezés), köhögés és alvászavar.¹
Deformitások és hormonális hatások
Megesik, hogy veleszületett vagy szerzett (például baleseti sérülés miatti) anatómiai deformitás áll az orrdugulás hátterében, amely orvosi kivizsgálást – és szükség esetén sebészeti megoldást – igényel. Nyúlajak és farkastorok, illetve orrsövényferdülés egyaránt okozhat tartósan fennálló, a javulás jeleit nem mutató orrdugulást és orrhangot. Gyermekeknél viszonylag gyakoriak a megnagyobbodott garatmandula okozta orrdugulásos panaszok, ezek sebészi úton szintén orvosolhatók.
Későbbi életkorban gyakori lehet az orrpolip mint jóindulatú, orrüregen belüli kinövés. Az orrpolip jelenléte, az orrduguláson túl, gyakran szaglásvesztéssel, orrmelléküregi nyomásérzéssel, horkolással, fejfájással jár együtt. Tisztában kell lenni azzal is, hogy milyen életszakaszban jár az adott beteg, ugyanis a terhesség vagy a pubertás hormonális változásai is okozhatnak orrdugulást.² ³
Fotó: 123rf.com
Múlni nem akaró dugulás
Kezeletlen vagy nem adekvát módon kezelt légúti fertőzéseknél az orrdugulás krónikussá válhat. Mind gyermek-, mind felnőttkorban előfordulhat a heteken vagy hónapokon át tartó krónikus rhinosinusitis. Légúti allergiáknál is számolni lehet hosszan fennálló panaszokkal, különösen, ha nem szezonális allergén okozza a tüneteket. Orrpolip esetén – a tartós orrdugulás mellett – a tünetek folyamatos romlást mutathatnak.
Egyes betegek tartanak attól, hogy az elhúzódó orrdugulás súlyos állapotra utal – általában amiatt aggódnak, hogy daganatos folyamatok állnak a panaszaik hátterében. Hangsúlyozandó, hogy az orr- és orrmelléküregi rosszindulatú térszűkítő folyamatok, amelyek általában féloldali orrdugulásos panaszokkal társulnak, viszonylag ritkák.³
Túlzásba vitt gyógyszerhasználat
Egyéb tünetek hiányában, illetve az orrdugulás mellett alkalmanként jelentkező kisebb orrvérzések esetén felmerül a rhinitis medicamentosa, azaz a gyógyszeralkalmazással, jellemzően a nazális dekongesztáns túlhasználatával összefüggő orrdugulás lehetősége. A topikális dekongesztánsok egyhuzamban való használatának az időtartama 10 napnál kevesebben limitálandó,⁴ a betegtájékoztatók általában 5-7 napnyi alkalmazást engednek meg.⁵ ⁶ A mindennapi tapasztalat ezzel szemben azt mutatja, hogy sokan, különösen az allergiás betegek, hónapokon át használják egyhuzamban a nazális dekongesztánsokat.
Az orrdugulás limitálja a tüdő számára rendelkezésre álló levegőmennyiséget, rontja az orr- és orrmelléküregek átjárhatóságát, valamint fokozott váladéktermelést és váladékfelhalmozódást okoz bennük. Az összegyűlő szekrétum a kórokozó mikroorganizmusok táptalaja,⁷ ezért az orrdugulás sinusitishez, középfülgyulladáshoz, a hangképzést érintő zavarokhoz, szaglásromláshoz vagy az asztmás beteg állapotának romlásához vezethet. Ráadásul a tünetek nemcsak a nappali tevékenységekben zavarnak, hanem az éjszakai alvás nyugalmának is véget vetnek.² ⁸ ⁹
Az orr- és az orrmelléküregek nyálkahártyájának lohasztása alapvető fontosságú azok fiziológiás működésének biztosításához. A szimpatomimetikus hatású nazális dekongesztánsok orrdugulás esetén a legerősebb hatású, tüneti kezelést biztosító szerek.⁷ A különféle hatóanyagok a hatásfellépési idő és a hatástartam szempontjából kismértékben eltérhetnek egymástól, összességében azonban megállapítható, hogy néhány percen belül fellépő, több órán át fennálló hatás jellemzi a korszerű cseppeket és spray-ket.⁷ Mindez kényelmes alkalmazást tesz lehetővé, és a hosszú hatástartamnak köszönhetően napi kétszeri használat is elegendő lehet a tünetmentességhez.⁵ ⁶
Nem mindegy, mi van benne
A nazális dekongesztánssal történő kezelést igénylő orrnyálkahártya különösen érzékeny, mivel gyakran a szokásosnál szárazabb vagy a fertőzés következtében sérült. Ezért kedvező hatású, ha a készítmény az orrnyálkahártya regenerációját támogató összetevőket tartalmaz. Továbbá célszerű mellőzni a csillószőrös hengerhám aktivitását esetlegesen károsító konzerválószereket. Korábban az orrüregben alkalmazandó készítmények jelentős része benzalkónium-klorid felhasználásával készült.¹⁰ Ma már ismert, hogy ez a konzerválószer a ciliáris védőaktivitást gyakorlatilag megsemmisíti, az orrüregi fiziológiás működést károsíthatja.¹⁰
A nazális dekongesztánsok választéka széles, több készítményben olyan összetevők találhatók, amelyek fokozzák az orrüreg átjárhatóságának szubjektív érzését (ilyen például a mentol). Ebben az összefüggésben hangsúlyozandó a szubjektív érzet. Érdekes módon korábban érösszehúzó hatást tulajdonítottak a mentolnak, majd kiderült, hogy valójában nem jellemző rá. Tudjuk, hogy az úgynevezett TRP-csatorna receptoron (TRPM8) fejti ki a hatását, vagyis olyan módon okoz hűs érzetet a nyálkahártyán, hogy annak hőmérséklete ténylegesen nem csökken. A betegek szubjektív élménye, hogy a mentol érezhetően javítja a légutak átjárhatóságát, miközben a légúti rezisztenciára vonatkozó műszeres mérési adatok ezt nem igazolják.¹¹ Hasonló a helyzet a kámforral és az eukaliptuszolajból kinyert összetevőkkel is.¹²
Irányítsuk orvoshoz az orrdugulásos beteget, ha:
- az orrdugulása több mint 10 napja tart, és annak oka nem ismert vagy öngyógyszereléssel nem kezelhető;
- gennyes, véres váladék távozik az orrából;
- láz jelentkezik;
- a beteg újszülöttkorú, és az orrdugulás megnehezíti a szoptatást vagy a cumisüvegből való táplálást.
Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész
Forrás:
- (1) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról hatályos: 2015.11.30 –
- (2) Corey JP et al. Nasal congestion: a review of its etiology, evaluation, and treatment. Ear Nose Throat J. 2000;79(9):690-702.
- (3) Tanveer MS et al. Causes and treatments of nasal obstruction in children and adolescents: a systematic literature review. Egypt J Otolaryngol 2022;38:68.
- (4) van Cauwenberge P et al. Consensus statement on the treatment of allergic rhinitis. European Academy of Allergology and Clinical Immunology. Allergy. 2000;55(2):116-134.
- (5) Alkalmazási előírás Nasivin Classic 0,5 mg/ml oldatos orrcsepp
- (6) Alkalmazási előírás Rhinospray Plus 1,265 mg/ml oldatos orrspray
- (7) Passàli D et al. Nasal decongestants in the treatment of chronic nasal obstruction: efficacy and safety of use. Expert Opin Drug Saf. 2006;5(6):783-790.
- (8) Meltzer EO et al. Treatment of congestion in upper respiratory diseases. Int J Gen Med. 2010;3:69-91.
- (9) Chirico G et al. Nasal congestion in infants and children: a literature review on efficacy and safety of non-pharmacological treatments. Minerva Pediatr. 2014;66(6):549-557.
- (10) Konservierungmittel schädigt die Zilien. Pharmazeutische Zeitung 2001/01.
- (11) Zhao K et al. Perceiving Nasal Patency through Mucosal Cooling Rather than Air Temperature or Nasal Resistance. PLoS ONE 2011;6(10):e24618.
- (12) Burrow A et al. The effects of camphor, eucalyptus and menthol vapour on nasal resistance to airflow and nasal sensation. Acta Otolaryngol. 1983;96(1-2):157-161.
