Miközben a kamara igyekszik minimalizálni az idejekorán bevezetett új FoNo miatti esetleges gondokat, a gyógyszerészek kénytelenek megbarátkozni a nyolcadik kiadás gikszereivel. Vannak, akik szerint a hibák kijavítása sem oldaná meg a fő problémát, miszerint a magisztrális gyógyszerkészítés felett végleg eljárt az idő.
Idestova három hónapja, hogy hatályba lépett a FoNo VIII., és továbbra is bizonytalan a sorsa. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége már másnap, július 8-án megtartott ülésén „megrökönyödésének” adott hangot a váratlanul gyors és előkészítetlen hatályba léptetés miatt. A testület rögtön részletes összeállítást készített a problémákról, számba véve a hiányosságokat, ellentmondásokat és tisztázatlan pontokat, és javasolta a hatálybalépés halasztását. Nyilatkozatban kérte a minisztériumi illetékeseket a korrekcióra, sőt Hankó Zoltán elnök tájékoztatása szerint újabb egy nappal később meg is állapodott erről a gyógyszerészi kamarával való kapcsolattartásra kijelölt helyettes államtitkárral.
Tervezet már van
A korrekcióval azonban azóta is adós az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kamara ugyan szeptember 22-én véleményezésre megkapott egy, a bevezetéshez kapcsolódó miniszteri rendeletek módosítását tartalmazó tervezetet, de lapzártánkkor az új kiadás változatlanul hatályos (igaz, nem egyedül, hanem a régivel párhuzamosan, tehát jövő év január végéig még a FoNo VII. alapján is rendelhetők magisztrális gyógyszerek). Hogy ez a helyzet megváltozik-e, és ha igen, mikor, egyelőre nem tudni, csak az biztos, hogy a magyar gyógyszerészeknek már el kellett kezdeniük tanulmányozni az új, immár csak elektronikus formátumban megjelent gyűjteményt. Megkérdeztünk több szakembert, hogy gyakorló patikusként miket látnak az új FoNo erényeinek és árnyoldalainak.
123rf.com
„Az új FoNo-t átnézve rögtön feltűnik, hogy bizonyos készítmények kikerültek belőle, ez jó, mert olyanokról van szó, amelyek már korszerűtlenek voltak. Újak is akadnak, ami szintén örvendetes lenne, csakhogy némelyik olyan összetevőket tartalmaz, amelyeket még nem lehet beszerezni hatóanyagként, például a sheavaj vagy az E-vitamin” – mondta lapunknak Béres Gabriella budapesti gyógyszerész.
„A szemcseppek aszeptikus készítéséhez az eszközöket eddig hőlégsterilizálóval kellett kezelni, ez mostantól nem kötelező, így a hőlégsterilizáló éves felülvizsgálatára többé nem kell költeni, viszont a végterméket egyszer használatos szűrővel kell sterilizálni. Egyelőre kérdés, hogy ennek a költsége megjelenhet-e a fogyasztói árban. Ilyen szűrőt egyébként egyelőre nemigen lehet kapni” – vetette fel a Bicskén saját patikáját működtető Czigány Norbert. Béres Gabriella erről azt mondta, biztosan van olyan weboldal, ahonnan rendelhető lenne a szűrő, de „kérdés, vajon szabadon rendelhetünk-e bárhonnan, elvégre arcmaszkot sem forgalmazhatunk akármilyent”.
Sok függ az orvosoktól
Czigány Norbert szerint a gyakorlatban várhatóan másutt is jelentkeznek majd beszerzési problémák. Úgy vélte, bár szakmailag valóban előrelépés, hogy vannak új, korszerűbb receptúrák, például szemcseppek, orrcseppek, de „az alapanyagokat valahonnan be kell szerezni, a nagykereskedések pedig csak akkor tartják majd azokat, ha lesz volumen”. Ahhoz pedig az kell, hogy az orvosok elkezdjék felírni az új recepteket. Ezzel összefüggésben Béres Gabriella is megjegyezte, hogy nagy kérdés, a FoNo új verziójának megjelenése „mikor üti meg egyáltalán az orvosok ingerküszöbét”, különös tekintettel arra, hogy most már csak elektronikus változat áll rendelkezésre belőle.
Akadnak azért pozitívumok is, Czigány Norbert például jó iránynak nevezte, hogy az elektronikus megjelenés miatt mostantól könnyű lesz a FoNo frissítése. Ahogy az is üdvözlendő szerinte, hogy szükség esetén az OGYÉI mostantól saját hatáskörben kivehet belőle elemeket. „Ez indokolt is lenne, mert még mindig bőven előfordulnak olyan elavult receptek, amelyek csak a hazai tradíciók miatt vannak benne.”
Ugyanakkor egy harmadik patikus, aki azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét, az árképzésben jelentkező anomáliára hívta fel a figyelmet. Jelesül arra, hogy bizonyos termékek árát úgy állapították meg, mintha az összetevőket a gyógyszertárak a saját laborjukban állítanák elő a megfelelő alapanyagokból, holott ezeket rendesen a nagykereskedőktől vásárolják – értelemszerűen felárral. A patikában ugyanis erre nincs se idő, se munkaerő. Ráadásul ha ott állítanák elő az összetevőket, akkor meg nem számíthatnának fel rájuk készítési és magisztrális díjat, hiszen azt készítményenként csak egyszer lehet.
Nő a veszteség
„Jó példa a Suspensio terpini. A régi ára 314 forint, az új 225 forint. Egyik összetevője, a Solutio conservans nagykerára a legutóbbi rendelésünk idején bruttó 37,719 forint volt grammonként. A FoNo VIII. szerinti fogyasztói ára pedig bruttó 12,846 forint” – magyarázta a fővárosban dolgozó gyógyszerész. Hozzátette, ez még veszteségesebbé teszi a magisztrális gyógyszerkészítést, ezért azt „egyáltalán nem is szabadna bevállalni”.
Hasonlóan gondolja Czigány Nobert is, szerinte a gyógyszertári gyógyszerkészítés mára oda jutott, hogy teljesen fenntarthatatlan. „Tudjuk és látjuk, hogy egyrészt a kisszériás gyártás nem éri meg: ha valami így olcsóbb a betegnek, az azért van, mert nem fizeti ki a valódi költségeit. Az árakat lényegében 20 éve nem validálták, sem az alapanyagköltség, sem a bérköltség vagy a rezsi változását nem veszik figyelembe. Fillérekért, lényegében ingyen végezzük ezt a szolgáltatást, ha épp nem veszteséggel” – jelentette ki.
Jellemző változásnak nevezte, hogy mostantól írott betegtájékoztatót kell mellékelni minden kiadott magisztrális termékhez. Túl azon, hogy a tájékoztató formája nem tisztázott, ez megint nyilván a gyógyszertárakat terhelő extra költség lesz, hiszen a helyi nyomtatót kell majd használni napi 10-20 A4-es oldal kinyomtatásához. „Feltételezem, pusztán azért írták elő, mert a gyári termékekhez is kell, holott a vásárló eddig se hiányolta az írott tájékoztatót” – mondta Czigány Norbert.
Miért nem jó a gyári?
Beszélgetőpartnereink azt is megemlítették, hogy túl a financiális problémákon (például azon, hogy „27 százalékos áfával vásároljuk az alapanyagokat, és 5 százalékos áfával adjuk el”), koncepcionális fenntartásaik is vannak. Béres Gabriella ezt úgy foglalta össze, hogy ma már „a legtöbb esetben nem érthető, miért lenne jobb egy magisztrális szer, mint egy gyári”. Hozzátette, az elmúlt egy-másfél évben jóval kevesebb magisztrális készítményt rendeltek, mint a járvány előtt, valószínűleg a személyes orvos-beteg találkozások ritkulása miatt, bár az influenzajárványok elmaradásának is lehet ebben szerepe.
Ezzel egybehangzóan Czigány Norbert úgy fogalmazott, a gyári termékek ma minden igényt lefednek, egyedül klinikai körülmények között van létjogosultságuk egészen speciális készítményeknek. „Egy ilyen szigorúan ellenőrzött, minőségbiztosított iparágban nem életszerű kézműves módszerekkel dolgozni, különösen úgy, hogy a legtöbb helyen egyáltalán nem költenek erre a technológiára. Gyönyörűen felújított, nagy forgalmú patikákban is egy hátsó sufniba dugják el a labort, szinte mindenhol azért tartják fenn, mert kötelező, illetve mert valaha ez testesítette meg a gyógyszerész szakmát. De igazából azóta, hogy megjelentek a gyárak, csak idő kérdése volt, hogy mikor válik menthetetlenné, és szerintem ez az idő most jött el: biztos vagyok benne, hogy FoNo IX. már nem lesz”.
Szakmai iránytűnek lassú
Szerinte sokat elmond már önmagában az a tény is, hogy az új FoNo több mint 10 évig készült: amikor ilyen ütemű a technológiai fejlődés, egy ennyire lassan elkészülő gyakorlati útmutató nem lehet igazi szakmai iránytű. „Persze ennek az is oka, hogy az elmúlt időszak elég hektikus volt a patikai ágazatban, a tulajdonviszonyok érthetően fontosabbak voltak, mint egy receptgyűjtemény, de ez a lényegen nem változtat” – mondta Czigány Norbert, elismerve, hogy nézeteit néha megütközéssel fogadják a szakmában.
Tény, hogy a kamara vezetői egész máshogy gondolkodnak, az elnök például a Gyógyszerészi Hírlap augusztusi számában „nemcsak gyógyszerellátási, hanem a gyógyszerészi kultúra megőrzése szempontjából is fontosnak” nevezte a magisztrális tevékenységet. A következő évek alighanem eldöntik majd, melyik irányba mozdul a magizás. Másutt erre is, arra is van példa: a német vagy holland patikákban magától értetődően űzik, más nyugat-európai országokban viszont már évek óta híre-hamva sincs.
| Megválaszolatlan kérdések
A gazdaságossági szempontokról érdeklődtünk az új FoNo elkészítésében tudomásunk szerint jelentős szerepet játszó Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetetnél (OGYÉI). A következő kérdéseket tettük fel még szeptember közepén:
A kommunikációs osztálytól ígéretet kaptunk a válaszra, de az lapzártánkig nem érkezett meg. |
Megjelent a Pirulatrend 2021. októberi számában.
