Léteznek memóriajavítók és tanulást serkentők?

A szeptemberi iskolakezdés és a nyári szünet utáni munkába állás kapcsán többen keresnek a patikában olyan szereket, amik segítségével “felturbózható” a memória, javítható a koncentrációs képesség, serkenthető a tanulási folyamat. Vannak „csodaszerek”, vagy legalább igazolt hatású szerek?

A potenciálisan alkalmazható szerek között vény nélkül kapható gyógyszerek és étrend-kiegészítő készítmények is találhatók.

Vény nélküli gyógyszerek: Ginkgo biloba, piracetám

Az agy legalább annyira vaszkuláris szerv, mint amennyire neuronális,- azaz az agyműködésben legalább olyan fontos szerepet tölt be a (mikro)keringés, mint az idegi funkció. Ha a vérellátás folyamatos és megfelelő, akkor a neuronális működés sem szenved zavart, ellenkező esetben problémák adódhatnak. Tényként kezelhető tehát, hogy az agyi mikrokeringés mind az akut, mind a krónikus neurodegeneratív zavarokban szerepet kap.

Ezzel összefüggésben azok a hatóanyagok, amik az agyi mikrocirkuláció javításához hozzájárulnak, egyúttal az időskorral összefüggő szellemi hanyatlás lassítására és az életminőség javítására is alkalmazhatók. Enyhe fokú demenciában szenvedőknek ilyen célokból javasolható a páfrányfenyő leveléből nyert kivonatok alkalmazása.

A Ginkgo biloba extraktumai egyedülálló összetételű flavonoid-tartalmukra visszavezethetően elősegítik az agyi véráramlást. A hatás hátterében az erek simaizomzatának relaxálása, illetve a vér reológiai sajátosságainak javítása áll. A páfrányfenyő összetevői ugyanis a vér viszkozitását csökkentik, a vérben található testes elemek falának rugalmasságát növelik, gátolják a trombocita-adhéziót és -aggregációt. További kedvező tulajdonsága a ginkgo-kivonatoknak az antioxidáns, valamint az oxigénhiánnyal szembeni toleranciát fokozó hatás, ami különösen lényeges annak fényében, hogy az agy az egyik legnagyobb oxigénigényű szerv.

A Ginkgo biloba leveléből nyert kivonatok hatásossága az enyhe mentális hanyatlás és a különféle eredetű demenciák kezelésében igazolt. Általában 3-12 hónapon keresztüli alkalmazásra, és napi 240 mg-os szárazkivonat adagok alkalmazására van szükség ahhoz, hogy a széles körű vizsgálatokban tapasztalt kognitív funkcióbeli javulás tapasztalható legyen. Vagyis: az alkalmanként bevett 1-1 adag páfrányfenyős kivonat várhatóan nem vezet terápiás eredményre, kevés ahhoz, hogy észrevehetően javítsa a panaszokat.

Fotó: 123rf.com

Sajnálatos módon, egyelőre határozott evidencia nem támogatja azt, hogy a mentális hanyatlás jeleit (még) nem mutató, azaz egészséges szellemi funkciójú egyéneknél is észrevehetően javítja a kognitív paramétereket a Ginkgo biloba.

Ma már vény nélkül kapható piracetám-tartalmú gyógyszer is jelen van a patikák polcain. A nootróp szerek prominens képviselője, a piracetám, számos, különböző kórkép gyógyszeres terápiájában kap szerepet. Alkalmazási előirat alapján a piracetám-kezelés hatására a következő tünetek javulása tapasztalható: memóriazavar, figyelemzavar, motivációhiány.

A piracetám szerteágazó hatása hátterében – feltételezhetően – nem áll sejt- vagy szövetspecifikus hatás, azaz a piracetám hatása nem rendelhető hozzá egy bizonyos receptorhoz vagy neurotranszmitterhez. Nagy valószínűséggel a piracetám a biológiai membránok építőköveivel, a foszfolipid molekulákkal lép kapcsolatba. A piracetám-foszfolipid komplexek, hozzájárulnak a membrán fluiditásának optimalizálásához, a membrán stabilitásának a növekedéséhez. Ennek szerepe van abban, hogy a membránban található transzmembrán fehérjék fenntarthassák, illetve visszanyerhessék az eredeti, fiziológiás funkciót biztosító szerkezetüket. Emellett, a piracetám fokozza a vörösvértestek deformálhatóságát, csökkenti a trombocita-aggregáció mértékét, mérsékli az érfalak spazmusát, vagyis hozzájárul a fiziológiás mikrocirkuláció biztosításához.

Humán vizsgálatok tanúskodnak arról, hogy a piracetám mind egészséges, mind deficitben szenvedő egyéneknél javítja a kognitív funkciókat, anélkül, hogy szedatív vagy pszichostimuláns hatást kifejtene. A piracetam javasolt szedési sémája 2×1200 mg naponta. A kezelés mellett esetleg idegesség és hiperkinézis – mint mellékhatások – fellépésével lehet számolni.

Agyserkentő étrend-kiegészítők

A szellemi fittség megőrzésére, a kognitív funkciók javítására – több-kevesebb szakirodalmi bizonyítékkal alátámasztva – többen javasolják az ómega-3-zsírsavakban dús szerek (halolaj, krillolaj) fogyasztását, az antioxidánsok, a speciális vitamin-kombinációk vagy a lecitin szedését.

Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az ómega-3-zsírsavak, különösen a dokozahexaénsav (DHA), fokozhatja a tanulással és memóriával összefüggő teljesítményt, és kedvezően befolyásolhatja a kognitív működés sebességét. A DHA fogyasztása azok számára a legelőnyösebb, akik a táplálékkal csak kevés DHA-t juttatnak a szervezetükbe, vagy a kognitív funkcióik korral együtt járó csökkenését szeretnék kompenzálni. Úgy tűnik, hogy az ómega-3-zsírsavak szupplementációja idős embereknél csökkentheti az öregedéssel járó negatív (kognitív) következményeket.

Az antioxidánsok (pl. rezveratrol, lutein, zeaxantin) kognitív funkciókat befolyásoló szerepe egyértelműen nem bizonyított, bár több jel is utal arra, hogy a megfelelő mennyiségben való jelenlétük kedvezően befolyásolhatja az agyi keringést és a szellemi teljesítményt. Egyes vizsgálatok az ómega-3-zsírsavak luteinnel való kombinációjáról közölnek kedvező eredményeket a kognitív funkciók terén.

Kisebb tanulmányok vizsgálták a kognitív működés egy-egy speciális szeletén (pl. matematikai képességek, szavak felidézése) a multivitaminok hatását. Alkalmas tesztek segítségével egyes esetekben pozitív hatást lehetett tapasztalni. Ehhez rendszeres, legalább 6 héten keresztüli multivitamin-adagolásra volt szükség.

A lecitin esetében, noha a lecitin az idegsejtek membránjának is alapvető építőköve, máig nem sikerült bizonyítani azt, hogy plusz bevitele serkentené az agyi funkciókat.

“Okosító” patikaszerek – iskolapadra szabva

Az ásványi anyagokban, nyomelemekben hiányos diéta gyengébb iskolai teljesítménnyel társul; míg a kielégítő táplálkozás javíthat a gyermekek iskolai teljesítményén. Ezt azonban nem lehet kőbe vésni, mert mások azt vallják, hogy az iskolában elért eredmények sokkal inkább pszichológiai alapokon nyugszanak, semmint táplálkozásin. Az ellentmondás feloldására több tucat tudományos vizsgálatban célozták meg a vitamin- és nyomelempótlás szerepének elemzését.

A vitaminos és nyomelemes patikaszerek hatására az intelligenciahányados (IQ) kismértékű, mintegy 3-mal való emelkedését jelezték az eredmények, egyértelműen azonban nem sikerült egyik oldalra sem billenteni a mérleg nyelvét.

Kiábrándító, de „okosító csodapirulák” nincsenek, azonban a tanulási folyamatot esetlegesen támogató nyomelemeknek, vitaminszerű anyagoknak a bevitele előtérbe kell, hogy kerüljön, ha a gyermek szervezetében azok szintje a várttól elmarad.

A tanulási folyamatot érintő hiányállapotok kapcsán a vas és az ómega-3-zsírsavak hiánya említhető példaként. Gyakori, hogy a húsok mellőzése miatt alacsony a gyermek vasszintje. A vashiány pedig fennakadásokat okozhat a szellemi képességek fejlődésében. A hazai viszonyokat ismerve, hal is csak ritkán szerepel a tányérokon, így a gyermekek ómega-3-zsírsav bevitele nagy eséllyel lehet elégtelen mértékű, miközben az ómega-3-zsírsavak hozzájárulhatnak – egyebek között – az olvasási képességek javulásához.

A hatásokat illetően: az 5-12 éveseknél történő vaspótlás mintegy 80 százalékkal csökkenti a vashiány valószínűségét, javítja a szellemi teljesítmény mutatószámait, növeli az IQ-t, valamint a koncentrálóképességet. Egy svédországi vizsgálat nyomán pedig a szervezet számára fontos zsírsavak javítják a kisiskolások olvasási képességeit. A 3 hónapon keresztül tartó, napi rendszerességgel történő ómega-3- és ómega-6-zsírsav-fogyasztás javuláshoz vezet az olvasási képességekben. Az értékes, ómega-3- és ómega-6-zsírsavakat szedő gyermekek körében egyrészt az olvasási sebesség javult, másrészt a szavak hangos felolvasása és kiejtése is fejlődést mutatott.

      Megjegyzendő…

Bizonyos molekulák javíthatják a szellemi frissességet. Azonban, további, széles körű epidemiológiai és klinikai vizsgálatokra van szükség annak a kiderítésére, hogy a jelenleg ígéretesnek tűnő vegyületek milyen módon és mértékben befolyásolják a kognitív funkciókat. Tény azonban az, hogy számos esetben a mikrotápanyagok hiányállapotának a felszámolása, legyen szó akár vitaminról, akár nyomelemről, a kognitív funkciók javulásához vezethet.

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

Forrás: (1) www.ogyei.gov.hu; 2020. aug. 22. (2) Erdener SE et al. Small vessels are a big problem in neurodegeneration and neuroprotection. Front Neurol. 10:889. 2019. (3) Zhang HF et al. An overview of systematic reviews of Ginkgo biloba extracts for mild cognitive impairment and dementia. Front Aging Neurosci. 8:276. 2016. (4) Winblad B et al. Piracetam: a review of pharmacological properties and clinical uses. CNS Drug Rev. 11:162-182. 2005. (5) Stonehouse, W. Does consumption of LC omega-3 PUFA enhance cognitive performance in healthy school-aged children and throughout adulthood? Evidence from clinical trials. Nutrients 6:2730-2758. 2014.