Ma egzotikus kór, holnap világjárvány

Veszélyes vírusok listája

Manapság mindenki a koronavírusra figyel, pedig fél szemmel már azt kellene nézni, melyik fertőző betegség lehet a következő. Célzott fejlesztések nélkül nem leszünk felkészültebbek, mint egy éve ilyenkor.

Kis túlzással, aki a gyógyszeriparban él és mozog, lassan egy éve vakcinát fejleszt az új típusú koronavírus ellen. E sorok írásakor 67 olyan oltóanyagot tartanak számon, amely legalább a klinikai tesztelés szakaszába eljutott, és további sok tucat van a preklinikai fázisban. A világjárvány okozta egészségügyi és társadalmi károkat nézve ez tökéletesen érthető, az óriási igény miatt alighanem annak is lesz kereslet a termékére, aki hónapokkal az úttörők után készül csak el vele. Ráadásul az előrejelzések alapján arra kell számítanunk, hogy a Covid-19 jó ideig velünk marad.

123rf.com

A kutatók tehát az akut problémával foglalkoznak, ez a dolguk. A nagy nekibuzdulás azonban nem feledtetheti el azt a tényt, hogy a világ szinte teljesen felkészületlen egy esetlegesen kitörő újabb pandémiára. Egy nemrég publikált független kutatás azt találta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által potenciálisan a legveszélyesebbként számon tartott 16 vírus közül 10-zel kapcsolatban jelenleg nem fejlesztenek semmit – se vakcinát, se gyógyszert.

Milyen vírusokról van szó?

A WHO által a 16 közé sorolt vírusok vagy víruscsoportok ismertek, adott esetben okoztak is már lokális járványokat. Közülük a koronavírus mellett kutatnak az Ebola-, a Zika-, a Chikungunya-, a Marburg-vírusra, valamint a nem-polio enterovírusokra, esetenként oltást és gyógyszert is. Amire viszont nincs kutatás: a krími-kongói vérzéses láz, a Rift-völgyi láz, a MERS-Cov2, a SARS, a Nipah, az SFTS, valamint négy nagyobb kategória: egyéb bunyavírusok, filovírusok, henipavírusok és arenavirális vérzéses lázak (a Lassa-lázat is beleértve).

Az ezen kórokozók által előidézett betegségek azért félelmetesek, mert a halálozási arányuk a Covid-19 sokszorosa. Világjárvány még azért nem lett belőlük, mert sokkal kevésbé fertőzőek, mint a kevésbé halálos vírusok. Arra azonban nincs garancia, hogy ez így is marad. A többi között a brit és a holland kormány által támogatott Hozzáférés a Gyógyszerekhez Alapítvány (AMF) legfrissebb jelentésében emlékeztet, hogy a koronavírus fenyegetésére is évek óta figyelmeztettek a szakemberek, a járvány mégis készületlenül érte az országokat, a hatóságokat, a gyógyszergyártókat: tavaly február előtt nem voltak a folyamatban koronavírus elleni vakcinafejlesztések.

Egy újabb zoonotikus fertőzés

Az AMF ügyvezető igazgatója, Jayasree K. Iyer a Guardian brit lapnak nyilatkozva azt mondta, a Nipah hordozza most a legnagyobb kockázatot. “Bármikor robbanhat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy egy minden ismert gyógyszernek ellenálló fertőzésről van szó. A Nipah esetében a halálozási ráta a körülményektől függően 40 és 75 százalék közötti. A koronavírushoz hasonlóan légzőszervi problémákat, továbbá agyvelőgyulladást okoz, és szintén képes állatról emberre terjedni. Eredetileg a gyümölcsdenevérek a hordozói.

A jelentés kiemeli, hogy a nagyvállalatok a koronavírus elleni vakcinaprojekteket csak azután indították be, hogy kiderült, a járvány a gazdag nyugati országokat is eléri, vagyis biztosított lesz a fizetőképes piac. Általános probléma, hogy a szegényebb régiók nehezen jutnak hozzá fontos készítményekhez, holott egy-egy betegség terjedését akár meg is lehetne ott állítani, mielőtt eljut máshová. Az alapítvány értékelése szerint a nagy gyártók elköteleződése nélkül a világ sebezhető marad a következő járványokkal szemben: kisebb, technológiailag fejlett cégek és akadémiai központok alkalmasak ugyan új ötleteken alapuló kutatások végigvitelére, de gyors tempójú fejlesztésekre és nagy tételben gyártásra már nem.

Ülnek a tudáson

A WHO által a gyógyszergyártók tudásmegosztásának segítésére létrehozott, C-Tap névre keresztelt program tavaly május óta semmilyen érdeklődést nem váltott ki az érintettekből, írja szintén a Guardian. A nemzetközi szervezet elképzelése az volt, hogy a cégek önkéntesen megoszthatják egymással a Covid-19-cel kapcsolatos olyan ismereteiket, amelyek egyébként a szabadalmi védettség hatálya alá tartoznak. Így tanulhatnak egymás tapasztalataiból, adataiból, és az információk áramlása révén a vakcina- illetve gyógyszerfejlesztés olcsóbb, hatékonyabb, gyorsabb, a járvány pedig hamarabb leküzdhető lesz. Voltak is egyeztetések egyes szereplőkkel, de végül senkit sem sikerült rávenni, hogy betegyen valamit a közösbe. A WHO egyik szóvivője azt mondta, számítottak rá, hogy hosszabb idő alatt lehet csak összeegyeztetni az érdekeket.

Megjelent a Pirulatrend 2021. februári számában.