Az új koronavírus lehetséges globális terjedését vázolták fel brit kutatók, akik azonosították azokat az országokat és városokat, amelyek esetében a legnagyobb a kockázata a 2019-nCoV vírus terjedésének.
A Southamptoni Egyetem szakembereinek modellezése szerint a thaiföldi főváros, Bangkok esetében a legnagyobb a vírus globális terjedésének a kockázata az új koronavírus-járvány által leginkább sújtott kínai városokból, légi úton érkező utasok nagy száma miatt. A kockázati lista második helyén Hongkong, a harmadikon Tajvan fővárosa, Tajpej áll, amelyet Szöul, Tokió és Szingapúr követ. Sydney a 12., New York a 16., London a 19., Párizs pedig a 27. helyen van. A legnagyobb kockázatnak kitett országok: Thaiföld és Japán, az Egyesült Államok a listán a 6., Ausztrália a 10., Németország a 15., Nagy-Britannia a 17. helyen áll.
„Létfontosságú, hogy megértsük a lakosság mozgásának mintázatát mind Kínában, mind globálisan ahhoz, hogy felbecsüljük, hogyan terjed a vírus belföldön és szerte a világon. Ezeknek a trendeknek a feltérképezésével és a nagykockázatú térségek azonosításával segíthetjük a közegészségügyi hatóságok munkáját” – idézte Andrew Patemet, az egyetem földrajz- és környezettudományi tanszékének professzorát a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók (2013-15 közötti) anonim mobiltelefon és IP-cím adatokat, 2018-as nemzetközi utazási adatokat használtak az emberek mozgása mintázatának megértéséhez, a kínai holdújév 40 napig tartó ünnepének idején. Ebből azonosították a 18 legkockázatosabb kínai várost, és a világ 30 legkockázatosabb országát és városát. A kutatók elismerték, hogy elemzésük egy „nem járvány” idejéről származó utazási mintázaton alapul, de rávilágít arra, hogy az emberek nagy számban utazhattak a vírus tüneteivel a járvány korai szakaszában még azelőtt, hogy a korlátozásokat életbe léptették. A kockázati lista elkészítésében a brit szakemberek együtt dolgoztak kínai és kanadai kollégáikkal.
Egy év a védőoltás kifejlesztése
A védőoltás kifejlesztése nem kevés időt vesz igénybe, de a már megfertőződött betegek gyógyítására ígéretes antivirális szerek vannak jelenleg is – mondta Prinz Gyula, a Semmelweis Egyetem infektológusa. A WHO-sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy a szakértők már a klinikai vizsgálatokhoz alkalmas protokollok kidolgozásával foglalkoznak.
Ausztrál kutatóknak elsőként sikerült laboratóriumi körülmények között előállítaniuk az új típusú koronavírust Kínán kívül – írja a BBC hírportálja. A szakemberek megosztják eredményeiket az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) annak reményében, hogy ez segíthet a fertőzöttek diagnosztizálásában és kezelésében. Kínai kutatók korábban ugyancsak előállították a vírust és megosztották kollégáikkal annak genomszekvenciáját, de magát a vírust nem. A melbourne-i Peter Doherty Intézet kutatói egy speciális laboratóriumban állították elő a vírus egy másolatát, egy fertőzött pácienstől származó mintából, amely a napokban érkezett az intézménybe.
„Már évekkel ezelőtt felkészültünk egy ilyen esetre, és ezért tudtunk ilyen gyorsan reagálni” – mondta Mike Catton, az intézet munkatársa. Az orvosok szerint a másolat kontrollként szolgálhat a teszteknél és „gyökeres változást hozhat a kórmeghatározásban”, például olyan korai diagnózis formájában, amely még a tünetek jelentkezése előtt képes lenne kimutatni a vírust.
A kínai hatóságok szerint a koronavírus ‒ az influenzához hasonlóan ‒ a lappangási időszakban is képes terjedni. A WHO szerint ugyanakkor egyelőre nem tudni biztosan, hogy valóban fennáll-e a fertőzés kockázata a tünetek jelentkezése előtt. – Egy ellenanyag-vizsgálat lehetővé teszi számunkra, hogy visszamenőleg teszteljük le a gyanús eseteket, aminek nyomán jóval pontosabb képet kapunk arról, hogy mennyire elterjedt a vírus, következésképpen arról is, hogy mekkora a valós halálozási arány” – magyarázta Mike Catton.
Mi is a koronavírus?
A WHO szerint a koronavírus lappangási ideje 2-10 nap lehet. A koronavírusok egy nagy víruscsaládba tartoznak, amelyek sokféle állatfajban gyakoriak. Mint minden vírus a koronavírus is szubmikroszkopikus biológiai organizmus, amely nem sejtes szerveződésű és csak más élőlények sejtjeiben, parazitaként képes szaporodni. Az állati koronavírusok ritkán fertőzik meg az embereket, majd elterjedhetnek az emberek között, mint például a MERS és a SARS esetében. A 2019-nCoV koronavírus génszekvenciáját egy pozitív mintán végzett nukleinsav-teszt után határozták meg, amelyet egy tüdőgyulladásos betegnél végeztek el.
Az izolált és szekvenált vuhani tüdőgyulladást okozó koronavírus genomjának mérete és hossza 29 903 bázis. A tudósok számára a DNS-szekvencia meghatározása alapvető fontosságú az élő szervezetek működésének megértésében. Az új vuhani vírus egy pozitív szálú ssRNS vírus(wd), amelyet a genomszekvenálás mutatott ki. Nincs benne reverz transzkriptáz, ellenben RNS-ből egyszerre RNS-t csinál, a genom kódolja hozzá a polimerázt. Kínai szakértő szerint a vírus nem a SARS-vírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus.
Hogyan védekezzünk ellene?
A gyakori kézmosás és a higiénés szabályok betartása pillanatnyilag az egyetlen védekezési mód a koronavírussal szemben – közölte a Semmelweis Egyetem. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerint a koronavírus a lappangási ideje alatt is fertőz, vagyis a körülbelül kéthetes tünetmentes időszakban is továbbadható.
A koronavírus nem új jelenség, egyes fajtáit már az 1960-as években kimutatták felsőlégúti tünetektől szenvedő betegeknél, nevüket pedig elektronmikroszkópos képükről kapták, mivel a naphoz hasonló koronával rendelkeznek. A kórokozó hat törzse fertőzheti meg az embert. A betegség általában gyakori, és az egyszerű megfázáshoz hasonló, felső- és alsólégúti, esetleg bélrendszeri tünetekkel jár, az egészséges immunrendszer pedig gyorsan legyőzi.
A heveny légúti megbetegedések megelőzésére szolgáló higiénés rendszabályok betartása a legfontosabb. „Mossanak gyakran kezet, kerüljék beteg emberekkel történő kontaktust, betegen ne menjenek közösségbe„.
