Maradandó károktól tartva

Az új ágazati különadó hatásai

December 23-án derült ki, hogy a kormány két évre kivet a hazai gyógyszer- és gyógyszeralapanyag-gyártó cégekre egy újabb különadót. Az árbevételtől függően 1-8 százalékos közteher a piaci szereplők szerint jelentős versenyhátrányba hozza az illetékes minisztérium által egyébként kiemelten kezelt ágazatot. Az érintettek állítják, a beruházások, a fejlesztési aktivitás, sőt a foglalkoztatás is megszenvedheti a sarcot.

„Az újabb gyógyszeripari különadónak két hatása van: csökkenti az érintett két év eredményét, továbbá finanszírozni kell a kifizetést az adott naptári éven belül. A tavalyi évre kivetett teherrel nincs mit tenni, a nyereségből kell kifizetni, de idén a biztonságos és finanszírozható működéshez szükséges eredményt biztosítani kell. Mivel az árakat a piac határozza meg, költségoldalon kell kompenzálni a plusz terhet. Jelenleg is dolgozunk azon, hogy ez milyen költségeket és mekkora mértékben érintsen” – mondta érdeklődésünkre Major Ferenc, a Béres Gyógyszergyár vezérigazgatója.

A Béres árbevétele alapján az 1 százalékos adósávba esik, így nagyságrendileg kétszer 200 millió forint lesz az adófizetési kötelezettsége. Az előzetes adatok alapján a társaság tavalyi adózott eredményének az egynegyedét viszi el, idén viszont várhatóan jóval nagyobb hányadát. Az infláció, az energiaköltségek és a munkabérek emelkedése, a magas kamatszint, valamint a fogyasztás valószínűsíthető, de bizonytalan mértékű visszaesése miatt ugyanis eleve csökkenő eredménnyel számolnak.

Akár egy 40 százalékos társasági adó

Ha így időzítik egy új adó bejelentését, az az érintett vállalatokat újratervezésre kényszeríti – mondta lapunknak Poroszlai Csaba, az Egis vezérigazgatója. Emlékeztetett, hogy a  számítások szerint a hazai gyógyszergyártókra az intézkedés további 122,5 milliárd forintos fizetési kötelezettséget ró, ez pedig a korábbi gyógyszeripari különadók megtriplázása. Ha teljesülnek a forgalmi tervek, akkor két év alatt az Egisnek ez összesen 18 milliárdos többletterhet jelent.

Poroszlai Csaba szerint a realizált forgalom összetétele, a gyorsan változó költség-, árfolyam- és árbevételi adatok ismerete nélkül nehezen lehet csak nyereségadatot prognosztizálni, de az az összeg akár 40 százalékos társaságiadó-teherrel is egyenértékű lehet. „Ez az adó hátrányt jelent azokkal a versenytársakkal szemben, akik nem Magyarországon gyártanak. Az Egis kizárólag itthon végez kutatás-fejlesztést, hatóanyag- és gyógyszergyártást, de az árbevételének 80 százaléka exportból származik. Márpedig az árbevétel-alapú különadó a teljes tevékenységünket, tehát az exportunkat is sújtja”.

A beruházások sorsát firtató kérdésünkre Major Ferenc azt felelte, a megkezdett beruházásokat nem állítják le, de újakat nem indítanak, bár ennek nemcsak a különadó az oka, hanem az említett egyéb bizonytalanságok is. Hozzátette, a kutatás-fejlesztési költségeken egyelőre nem terveznek változtatni, mivel a cég stratégiai fontosságúnak tekinti a folyamatos innovációt.

Kényes egyensúly

„Az árakat a piac határozza meg, ezért áremeléssel csak korlátozott mértékben tudunk élni. Figyelembe kell venni, hogy a lakossági terhek is folyamatosan nőnek, ami negatívan befolyásolhatja az egészségvédő készítmények fogyasztását, ezért mind az árképzésnél, mind a piacosítási költségeknél meg kell találni azt a kényes egyensúlyt, amely biztosítja, hogy az elmúlt években kialakult magas szintű egészségtudatosságról ne mondjanak le a fogyasztók tömegei” – mondta a vezérigazgató.

Poroszlai Csaba megerősítette, hogy egy ilyen mértékű adóteher korlátozza a fejlesztési, beruházási lehetőségeket, ezért sem fenntartható sem közép-, sem hosszú távon. „Az ágazat sajátosságai miatt rendkívül magas és folyamatos a fejlesztési és beruházási igény. A jövőnk alapja a fejlesztés, aki tehát ezt feladja, az a jövőjét adja fel. Mindemellett az új különadó jelentős versenyhátrányt okoz az importgyógyszert forgalmazókkal szemben. Ez sem a hazai gyártóknak, sem az országnak nem érdeke” – jelentette ki.

Megjegyezte, az Egis helyzetét nehezíti, hogy portfóliója néhány termék kivételével vényköteles támogatott készítményekből áll, ahol nincs rendszerszintű áremelési lehetőség. „A foglalkoztatás, a teljes gyógyszeripari értéklánc itthon tartása, az export védelme, a nemzetközi versenyképesség visszaállítása érdekében fontos lenne, hogy ezt az adót a lehető leghamarabb kivezessék. Ha ez nem történik meg, maradandó károkat szenvedhet a hazai kutatási, fejlesztési, gyógyszergyártási tevékenység” – fűzte hozzá az Egis vezetője.

Függő kérdések

Nemcsak arról van szó azonban, hogy a gyártóknak fáj az új teher: a Deloitte adószakértői szerint több kérdésben nem egyértelmű a kormányrendelet szövege. A cég januári közleményében azt írta, tekintve, hogy az adóalanyok körét az általuk végzett tevékenység TEÁOR-besorolása alapján határozták meg, nem egyértelmű, hogy „önmagában az érintett tevékenységek cégnyilvántartásban történő szerepeltetése adófizetési kötelezettséget keletkeztet-e” azon társaságoknál, amelyek ténylegesen nem gyártanak.

Ugyancsak bizonytalan, hogy a vegyes – tehát az adókötelezettséget keletkeztető gyártás mellett egyéb, például kereskedelmi, logisztikai – tevékenységet végző vállalkozások is a teljes nettó árbevételük után kötelesek-e az adót megfizetni. A rendelet szövege arra enged következtetni, hogy a különadó alapjának meghatározásakor az adózónak nincs lehetősége szegmentálni az árbevételét. Emellett gyakorlati kérdések vetődhetnek fel a bérgyártás, az eltérő üzleti éves adózók, valamint a rendelet területi hatálya kapcsán – írta a Deloitte.

A kérdésesként azonosított pontokban azóta is fennáll a bizonytalanság, hivatalos jogszabály-értelmezés vagy más iránymutatás nem jelent meg a kormány részéről. Feltehetően erről is egyeztethetett a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) elnöksége január 26-án Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel. A találkozóról megjelent közlemény szerint a megbeszélésen a felek áttekintették a hazai gyógyszeripari ágazat helyzetét, különös tekintettel a nemzetközi folyamatokra és a jövőben várható ágazati kihívásokra. Sőt, a minisztérium egyetért abban, hogy szükséges az ágazat versenyképességét szolgáló célzott intézkedések elfogadása, és már dolgoznak is egy ilyen csomagon, amelyben a szövetség javaslatai is helyet kapnak. Lapunk megkereste Greskovits Dávidot, a MAGYOSZ elnökét a különadó ügyében, ő azonban éppen a tárgyalásokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.

Kényszerpályán

Megkérdeztük dr. Dávid Tamást, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) elnökét is. „Itthon az ágazat jelentős része már eddig is kényszerpályán volt, hiszen az adók európai összehasonlításban is nagyon magasak, miközben alacsony az árszínvonal. Több olyan termék van, amely az egész EU-ban nálunk a legolcsóbb, beleértve Romániát, Bulgáriát is. A pluszteher miatt ezért az érintett cégeknek biztosan újra kell majd gondolniuk a struktúrájukat és a működési kiadásaikat” – mondta kérdésünkre dr. Dávid Tamás.

A támogatott termékek bruttó tb-támogatásának több mint az ötödét már most is a gyógyszercégek refinanszírozzák különadók és egyéb befizetések formájában, miközben az inflációból és árfolyamveszteségből adódó veszteségek mérséklésére nincs lehetőség. Ezzel együtt az elnök azt mondta, meglepődne, ha az új adó bevezetésének nem lenne érezhető negatív hatása a kutatás-fejlesztésre és a foglalkoztatásra, ennek a mértékét azonban nem lehet megbecsülni, hiszen a cégek egyéni döntésein múlik. Az AIPM elnöke megjegyezte, egy olyan iparágban, amely jellemzően 10 éves terveket készít, az adóváltozás mindig megrázkódtatás, de ha ilyen gyors, akkor még nehezebben kezelhető.

Megjelent a Marketingpirula 2023. februári számában.