Megy az idő, de olykor ugrik

Minden bajok közül az a legbosszantóbb, amit maga az ember okoz. Ilyen a soros tavaszi óraátállítás is. Március 31-én rövidebb az éjszaka, sokan lesznek utána feszültek, kialvatlanok. Az egyetlen könnyebbség, hogy erre legalább lehet tervezni.

Miután a véleményt nyilvánító uniós polgárok négyötöde tavaly elvetette a váltakozó
téli/nyári időszámítás megőrzését, folyik a tanakodás, hogy mi legyen utána. Az Európai Bizottság elnökének javaslatát, hogy az idei tavaszi váltás legyen az
utolsó, s aztán mindenki maradjon a nyári időszámításnál, a nemzeti kormányok nem fogadták valami lelkesen. Így a legfrissebb hírek szerint 2021-ben „vezetik ki” a téli/nyári rendszert. S talán addig az is eldől, hogy az egyes országok melyik időszámítást választják maguknak – váltás nélkül – az egész esztendőre.

Bármelyik mellett is döntenek, nem lesz vele elégedett minden polgáruk. A Publicus
Intézet közelmúltban készült hazai közvélemény-kutatása szerint az emberek 62 százaléka az örökös nyári, míg 28 százaléka az állandó téli időszámítást tartaná a maga számára megfelelőnek. Az előbbi mellett szólhatnak a hosszan világos nyári esték, ám az azzal is járna, hogy december- január táján reggel 8-nál is később
kelne a nap. Így a tél közepén a gyerekek már régen iskolában lennének és a szülők
is dolgoznának, mire kezdene kivilágosodni.

Azokban a hetekben-hónapokban a téli időszámítás mellett illeszkedne jobban a külső fényszolgáltatás, s vele a szervezet saját hormontermelése a napi teendők ritmusához. Ám úgy meg nyáron lennének olyan reggelek, amikor még bőven alvásidőben, hajnali 4 előtt kel a nap.

De az igazi megpróbáltatást a szervezet számára nem is az egyik vagy a másik
időszámítás okozza, hanem az, amikor ezeket hirtelen váltjuk. Pontosabban az
őszi „visszaváltás”, amikor is hirtelen egy órával több jut az éjszakai pihenésre, nem
számít igazi próbatételnek. Könnyű hozzá alkalmazkodni: egy kis plusz alvással,
vagy több olvasással a legtöbben elboldogulnak. Nem úgy a tavaszi váltással, amikor
egyszer csak elveszik egy óra a szokott pihenőidőből. Ennek hatását másnap a balesetek sűrűsödésében, és a szívrohamok sokasodásában is látni lehet. Vannak
akik még hetekig küzdenek figyelemavarral, rossz közérzettel, vagy a megszokottnál nyugtalanabb alvással.

Vezető európai egyetemek, köztük a Semmelweis Egyetem kronobiológusai négy esztendeje közös állásfoglalásban értékelték a tavaszi óraátállítás hatásait. Álláspontjuk szerint az, hogy növekszik az eltérés a kényszerű és a természetes ébredés időpontja között, fokozza a civilizációs betegségek (például az elhízás vagy a diabétesz) kockázatát. A „szociális jetlag” ezen felül megzavarhatja az immunrendszert épp úgy, mint a szellemi teljesítőképességet. Utóbbit a Semmelweis kutatói 2014-ben egy célkutatásban külön is bizonyították. Vagyis jobb, ha április elsejére nem terveznek sem vizsgát, sem üzleti tárgyalást.
K.J.

Fotó: 123rf.com

Megy az idő, de olykor ugrik

Az évek óta változatlan ritmus szerint az órákat minden év márciusának utolsó vasárnapján – az idén március 31-én – kell egy órával előbbre állítani. Az ilyen és ehhez hasonló, tömegeket érintő, adott időponthoz kötődő események kiválóan alkalmasak előre megtervezett marketingakciók lebonyolítására is. Ezekkel olyan témát aknázhatunk ki, amelyre eleve kiemelt figyelem hárul, és amiről szívesen kezdeményeznek beszélgetést az emberek.

A konkrét esetben ráadásul az emberek véleménye, s az eseménnyel kapcsolatos problémái is jól ismertek már. További lehetőség, hogy az óraátállításból adódó kellemetlen tünetekről könnyen áttérhetünk a „tavaszi fáradtság” problémáira is. Vagyis március vége kiváló alkalom arra, hogy
– villámakciót hirdessünk a fáradtság hatásait oldó készítményekre, mint például a multivitaminok, B-vitamin komplexek, omega-3, koffeintabletták, illóolajok, ginzeng- és matékészítmények,
– ezekből akár csomagokat állítsunk össze, a tárára vagy különálló display-re, kínálóra kihelyezzük őket, ideális esetben az óraátállításra utaló grafikával és rövid szöveggel,
– a bejáratra készítsünk az akciót bemutató plakátot, amelyen a fősor mellett kitérhetünk az általunk kínált megoldások pozitív hatására, hatásmechanizmusára is (természetesen összhangban a betegtájékoztatókban foglaltakkal),
– a „nagy napot” követő hétfőn, vagy akár az egész hét folyamán expediálás közben rákérdezzünk, hogy a páciens átállította-e az óráját, érzékel-e valamilyen hatást a váltás kapcsán, és ajánlhatunk-e megoldást a problémájára,
– ha a beteg egyúttal krónikus fáradtságra is panaszkodik, akkor erre javasoljunk vitaminkészítményeket, ásványianyag-pótlást, a pihentető alvást biztosító gyógyteákat, illetve életmódbeli változtatásokat.
Cs.Z.