Mi lesz a B-tervekből?

Nőtt a gyógyszerész szakokra felvettek száma, de a süllyedő ponthatár mellett nehéz felhőtlenül örülni e fejleménynek. Eközben az aktív hallgatók kevesebb mint egyharmada készül arra, hogy miután végzett, egy patikában lesz a főállása.

Az idén a tavalyinál jóval több jelentkező került be a négy magyarországi gyógyszerész karra – derült ki a ponthatárok kihirdetése után. Az államilag finanszírozott helyekre a ponthatár 360 volt, szemben a 2021-es 380 ponttal, így összesen 439 hallgatót vettek fel az egyetemek ezekre a helyekre – egy évvel korábban a felvettek (327) még az önköltségesekkel (64) és a pótfelvételisekkel (44) együtt sem voltak ennyien. A tanulmányaikat önköltségen megkezdők száma egyébként az idén mindössze 14.

123rf.com

„A kibővített keret természetesen pozitív változás lenne a hazai gyógyszerészhiány fényében, de erősen árnyalja a magasabb létszámot, hogy a jelentkezők közül arányaiban idén is elég kevesen jelölték be első helyen a gyógyszerész szakot” – mondta lapunknak Lincmajer Zoltán, a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesülete (HuPSA) elnöke. A Felvi.hu adatai szerint az 1235 jelentkezőből valóban csupán 330-an tették az első helyre valamelyik gyógyszerész szakot, vagyis a jelentkezők csaknem háromnegyedének más volt a preferenciája.

Majd megszeretik?

„Akik B- vagy C-tervként kezelték ezt a lehetőséget, azok jelentős része feltehetően nem fejezi majd be az egyetemet ezen a szakon, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy több lesz a végzett gyógyszerész, mint korábban. Vannak, akik szerint az egyetem alatt is meg lehet szeretni a szakmát, de sokkal jobb lenne, ha a presztízs, a megbecsültség és a jó anyagi lehetőségek csábítanák ide a középiskolásokat, nem pedig az alacsonyabb felvételi ponthatár” – jegyezte meg Lincmajer Zoltán.

Az egyesület a maga eszközeivel próbál tenni ezért. A kamara finanszírozásával készít egy fiataloknak szóló kampányvideó-sorozatot, melyet a közösségi platformokon, fesztiválokon, nyereményjátékokban igyekszik minél többeknek bemutatni. A tagok emellett középiskolákban tartanak edukációs előadásokat arról, hogy valójában mi is a gyógyszerészet, úgy veszik észre ugyanis, hogy „a szakma hazai sajátosságai miatt ebből szinte semmi sem látszik a kívülállóknak.”

Kevés a kórházi állás

A felvettek száma mellett az is fontos kérdés, hogy az aktív hallgatók mely területet választanák az egyetem után. “Tapasztalataink szerint az utóbbi évek bérváltozásai nyomán még mindig sokan szeretnének a kórházi-klinikai területen dolgozni, de egyre többen kezdik belátni, hogy ezen álláshelyek száma véges, még ha lassan növekszik is. A tudatosan a közforgalomba készülők mellett vannak, akik ugyan nem tervezik, hogy teljes állásban ott helyezkednének el, de alkalmi helyettesítésben azért gondolkodnak. Meglepően sokan akarják a diplomázás után PhD-val folytatni, annak ellenére, hogy nagyon kevés pénzzel jár” – mondta a HuPSA elnöke.

Az egyesület minderről nemrég egy felmérést is készített, több mint 100 hallgató megkérdezésével. Majdnem az egyharmaduk válaszolta azt, hogy a közforgalomban helyezkedne el, míg további egynegyedük a klinikai területet, 17 százalékuk az ipart, 14 százalékuk pedig az egyetemi kutatást jelölte meg. A közforgalomról jellemző vélemény volt, hogy aggasztó a munkaerőhiány, a nem elegendő fizetés, továbbá a gyors kiégés veszélye és a kellő megbecsülés hiánya.

Megjelent a Pirulatrend 2022. szeptemberi számában.