Egyre nagyobb figyelem kíséri – nem csak hazánkban – az adherencia kérdéskörét. Elsősorban ezen a területen még komoly hiányosságok tapasztalhatók, másrészt a társadalombiztosítás számára is veszteség, ha a beteg kevésbé egészség-tudatos, együttműködő, hiszen ezzel csökkenthetőek lennének a szövődmények kezelése és vele a kiadások is. Az alábbi online-kutatás adatai segítik a szakmát abban, hogy pontosabb, átláthatóbb információkat kapjon a gyógyszerszedési szokásokról.
Túl sok tabletta és feledékenység
A gyógyszerszedési fegyelmet, vagyis az adherenciát számos tényező befolyásolja, amelyek között a gyógyszer formája is meghatározó lehet. Persze önmagában csak a forma alapján még nem tudunk egyértelmű következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy mi támogathatja leginkább a tablettaszedés ideális körülményeit, hiszen további befolyásoló szempont lehet az alkalmazás célját jelentő terápiás terület. Mint ahogy az sem mindegy, hogy milyen gyakorisággal – alkalomszerűen vagy folyamatosan – szükséges szedni a javasolt készítményt.
Aktuális kutatásunkban egy rövid áttekintést szeretnénk adni arról, hogy melyek a gyógyszert folyamatosan alkalmazó, krónikus panasszal érintett betegek legnagyobb kihívásai a helyes gyógyszerszedés kapcsán. Patikusként praktikus lehet ismerni ezeket a buktatókat, illetve azt, hogy mely tényezők rejtik magukban a magasabb adherencia-kockázatot. Tanácsos ezen szempontok szem előtt tartása már csak azért is, mert a tartósan fennálló kényelmetlenség (legyen az a tabletta mérete vagy íze miatt) idővel jelentősen ronthatja a beteg compliance-ét. Komoly hozzáadott értéket jelent tehát a gyógyszerész részletes tájékoztatása, tanácsadása, valamint proaktív érdeklődése a vényköteles gyógyszer kiadása során.
A kutatásról
Az eredmények értelmezéséhez fontos ismerni az alkalmazott módszertant és a felmérés mintájának összetételét. A kutatás online, önkitöltős kérdőíves módszerrel készült, és a válaszadók országosan, véletlenszerűen, a járóbeteg szakrendeléseken várakozó emberek közül kerültek ki. (Az adatfelvétel megvalósításában együttműködő partnerünk a Mediwifi volt.) Fontos hangsúlyozni, hogy a minta nem reprezentatív, ugyanakkor a valamivel több, mint 1600 fős kitöltés kellően nagy mintaméretet jelent az adatok szemrevételezéséhez!
A kitöltők nem szerinti összetétele vegyes. Életkor alapján a választ adók 45 százaléka legfeljebb 55 éves, 40 százalékuk 56-65 éves, míg az ennél idősebbek aránya 14 százalék. Földrajzilag 38 százalékuk budapesti, 19 százalék megyeszékhelyen, 44 százalék városban/falun él.
A mintában résztvevők 67 százalékának egy tartósan fennálló, folyamatos gyógyszerszedést igénylő krónikus betegsége van, míg két panasz 22 százalékuknál, három vagy ennél több pedig 11 százalékuknál fordul elő. Nem meglepő módon az életkor emelkedésével szignifikánsan nő a krónikus betegségek száma is, idősebb korban gyakran 5-6 betegségben is érintettek. A mintában leggyakrabban előforduló betegségek a kardiológiai panaszok (26%), a cukorbetegség (25%), a gyomor- és bélrendszer betegségei (20%) valamint az egyéb belgyógyászati megbetegedések (23%).
A téma szempontjából fontos még kiemelni, hogy minden ötödik megkérdezett 1 szem gyógyszert szed rendszeresen, míg a többség (40%) 2-4 szem tablettát vagy ennél is többet (38%) alkalmaz. Az előírt gyógyszerek átlagos darabszáma 4.
Túl sok tabletta és feledékenység: ezek a legfőbb problémák
Az előírt gyógyszerek megfelelő alkalmazását sok esetben az hiúsíthatja meg, hogy a betegnek több szem tablettát kell egy időben bevenni, és azok számossága teszi nehézkessé a pirulák lenyelését. A megkérdezett gyógyszerszedők mintegy egyharmada említette, hogy ez kisebb-nagyobb mértékben jelent problémát számára.
A másik jellemző gondot az okozza (a válaszadók 31%-a jelölte), hogy a tablettát időnként elfelejtik magukkal vinni, és emiatt marad el a soron következő gyógyszer bevétele. Ugyancsak nem elhanyagolandó probléma, hogy több tabletta alkalmazása esetén a betegek egyszerően összekeverik a gyógyszereket, és elbizonytalanodnak abban, melyiket vették már be.
Nem meglepő módon, a gyógyszerszedéssel kapcsolatos problémák hatványozottabban jelentkeznek a legalább három alapbetegséggel küzdők esetében. Esetükben a helyes gyógyszerszedési fegyelem betartását a túl sok pirula egyidejű alkalmazása nehezíti, közel kétharmaduk emiatt nem tudja megfelelően alkalmazni azokat. Mint ahogyan esetükben az is jellemző, hogy elfelejtik bekészíteni a szükséges orvosságot. (1. ábra)
A krónikus betegségek szerinti bontásból kiderül, hogy a gyógyszerszedéssel kapcsolatos problémák említési aránya szignifikánsan magasabb a gyomor- és bélbetegségben érintettek körében. Első helyen szóvá tett okként merül fel, hogy sokszor marad otthon a gyógyszer: minden ötödik (!) gasztrointesztinális panaszosnak jelentősen, további 40 százalékuknak valamelyest okoz ez fennakadást a megfelelő compliance betartásában.
Tízből 3 beteg hagyta már el az alkalmazott terápiát
Minden harmadik beteggel fordult már elő, hogy egy vényköteles gyógyszer alkalmazását azért hagyta abba vagy cserélte másik készítményre, mert a pirula formája kényelmetlenné tette annak alkalmazását. Nemek alapján nem tapasztalható szignifikáns különbség ebben a tekintetben, míg életkor szerint a legidősebbek a legelfogadóbbak a tabletta formájával szemben.
Érdekesség, hogy a településméret csökkenésével nő az elfogadás, ami – figyelembe véve a minta településtípus-életkor szerinti összetételét – vélhetôen a kisebb gyógyszerválasztékkal magyarázható. (A budapesti válaszadók 33 százaléka említette, hogy hagyott már el terápiát az imént említett ok miatt, megyeszékhelyen ez az arány 27, míg városban már csak 24 százalék.)
A betegségek számának emelkedésével romlik a „tolerancia-küszöb”: az egy panasszal érintetteknél 29 százalékos a kritikusabbak aránya, míg a legalább három betegségben szenvedôknél 40 százalék!
A krónikus betegség jellege szerint a gyomor/bélbetegségben érintettek körében a legrosszabb a kép: minden második betegnél fordult már elő, hogy a gyógyszerforma miatt hagyta abba vagy cserélte le a készítményt, de a cukorbetegek esetében is magas (42%) ez az arány! (2. ábra)
A gyógyszer terméktulajdonságai közül a tabletta mérete és formája jelent esetenként kisebb-nagyobb problémát a betegeknek, de az érintettek egy részének (10%) az íz is megnehezíti a bevételt. (3. ábra)
Nemek alapján nincs szignifikáns különbség, míg az életkor emelkedésével jelentősen csökken azok aránya, akiknek probléma a tabletta mérete miatti lenyelés. (A legfeljebb 55 évesek 10 százalékának jelent ez jelentôs akadályt, míg 65 év felett csak 4 százaléknak.)
A pirulák jellemzőinek tekintetében a gyomor/bélbetegségben szenvedők a legérzékenyebbek, 50-60 százalékuk jelölte, hogy a felsorolt tulajdonságok valamelyest vagy jelentősen zavarók számukra a gyógyszerszedésben; és hasonló megállapítás igaz a legalább 3 vagy több alapbetegséggel küzdők esetében is.
Kiss Katalin
kutatásvezető
Inspira Research Kft.
