Mindent kétszer kell felfedezni

Magyar kutató az Academia Europaea szekcióvezetője

Hegyi Pétert, az MTA doktorát, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatóját választotta elnökének az Academia Europaea klinikai és állatorvos-tudományi szekciója. Hegyi Péter szerint rengeteg embert lehetne megmenteni már az eddig felhalmozott orvostudományi tudással is, ha az hatékonyabban jutna vissza a betegágy mellé.

Az Academia Europaea egy összeurópai tudományos javaslattevő szervezet, amelynek célja, hogy a kontinens legjobb tudósainak szakértelmét egyesítve, a legfontosabb társadalmi és környezetet érintő kérdésekben tudományos megalapozottságú tanácsokat adjon a döntéshozóknak. A 2016-ban létrehozott klinikai és állatorvos-tudományi szekció feladata főként a transzlációs orvoslás ügyének előmozdítása, vagyis az orvostudományi felfedezések gyógyításban való felhasználásának segítése.

123rf.com

„Az elmúlt évszázadban az új tudományos következtetéseket alapvetően új ismeretekből, új felfedezésekből lehetett levonni. De manapság rengeteg klinikai vizsgálatot végeznek, amelyek ugyanazt a kérdést gyakran teljesen más irányból közelítik meg. E vizsgálatok során hatalmas mennyiségű adat keletkezik, hiszen a klinikumban sokkal több beteget látnak el az orvosok, és ezen adatok feldolgozásából egyre több tudományos következtetést vonhatunk le” – mondta a megválasztása után Hegyi Péter.

Levenni a polcról

A központigazgató szerint minden orvostudományi előrelépést kétszer kell felfedezni. Először az alapkutatások során magát a jelenséget, de az alapkutatók sokszor nem lépnek tovább ennek az ismeretnek a hasznosításával, hanem a figyelmüket már az új felfedezések felé fordítják. A klinikus kutató az ismereteket „leveszi a polcról”, és a második felfedezéssel a hasznosításuk módját dolgozza ki. A klinikai szekció az e területen dolgozó kutatókat fogja össze Európa-szerte.

„A transzlációs medicina területén végzett kutatások kiindulópontja, hogy a betegágy mellett tesszük föl az adott kérdést. E kutatás folyamata számos elemből áll, a szükséges alapkutatási vizsgálatok megtervezésétől az eredményeik összefoglaló értékelésén keresztül a felfedezések kommunikációjáig. A transzlációs medicina tehát körfolyamatként képzelhető el. A PubMed orvostudományi szakcikkeket gyűjtő adatbázisban évente 1,4 millió közlemény jelenik meg. Ez hatalmas szám, de csupán minimális hányaduk jut vissza a betegágy mellé” – mondta Hegyi Péter.

Növekvő érdeklődés

Az utóbbi évtizedekben az élettudományi alapkutatás az európai tudományban is hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami meg is látszik az Academia Europaea élettani osztályán, hiszen már 1300 alapkutató a tagja. A klinikai szekciónak az alapításakor mindössze 123 tagja volt, mostanában indult meg a bővülése. Pedig transzlációs kutatás nem lehetséges, amíg a klinikai ág hiányzik. Az utánpótlás azonban, úgy tűnik, biztosított, mert Hegyi Péter értékelése szerint a fiatal klinikusok körében hatalmas az érdeklődés a transzlációs medicina iránt. A betegágy mellett dolgozó fiatal rezidenseket az orvostudományi kutatás betegágy mellett végezhető része érdekli igazán.

Jól mutatja a transzlációs medicina iránti igényt, hogy tavaly, amikor a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központja meghirdetetett egy újfajta, hibrid PhD-képzést, amelyben a rezidensképzés és a PhD-képzés egyszerre jelent meg, 162-en jelentkeztek rá, akik közül 91 főt vettek fel. Vagyis e terület eddig hiányzott, nem voltak kifejlődve a struktúrái, pedig nagy igény volt rá a fiatal orvosok körében. Az igazgató szerint a jelenleg is erős alapkutatási ág mellett a következő években jelentősen fejlesztik majd a transzláció klinikai ágát, és így az orvostudományi kutatások hasznosíthatósága lényegesen megnő.

Elkerülhető halálok

A magyarországi halálesetek közel fele elméletben még akkor is elkerülhető lenne, ha teljesen leállnának az orvostudományi kutatások, és csak a már meglévő tudásbázist hasznosítanánk megfelelő hatékonysággal. Ebbe beletartoznak a prevenció, a terápia és a betegkövetés terén szerzett ismeretek is. Vagyis a tudás nem megfelelő használata nagyon sok ember halálát okozza, ami egyébként nem magyar sajátság. Az élettudományi osztály egyik fontos törekvése, hogy olyan javaslatokat tegyen, amelyekkel a szükségtelen halálozások száma csökkenthető.

Az év első három hónapjában 140 újabb tagot jelöltek a szekcióba, ezzel megduplázódhat a taglétszáma. A cél az, hogy 4-500 fős, a klinikai orvostudomány iránt elkötelezett közösséget építsenek fel, és az általuk kidolgozott ajánlásokkal új lendületet adjanak a betegellátást segítő tudománynak, illetve megreformálják az orvosképzést és az orvosok mindennapi tevékenységét is. (Mta.hu)

Megjelent a Pirulatrend 2022. júniusi számában.