Mit hoznak a fiatalok a gyógyszertárba?

A patikai generációváltás már legalább fél évtizede téma a szaksajtóban és az ágazati konferenciákon. De vajon mi változhat vele a gyógyszertárakban? Az új generációkkal érkezik-e új stílus, más felfogás az officínába?

Ha pusztán a gyógyszerészek korfáját vizsgáljuk,nem látni okot az aggodalomra. Ám
ha a személyi jogos gyógyszerészeket tekintjük, akkor Zlinszky János, a Hálózatban
Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) alelnöke szerint azt látni, mint
az orvosoknál. Viszonylag sok az idős (62 százalékuk 46 év feletti) és kevés a fiatal.
Különösen a 36-45 éves középgenerációba tartozók hiányoznak, akik pedig tapasztalatuknál fogva reálisan átvehetnék a nyugdíjba vonulók helyét. A magyarázat elsősorban abban rejlik, hogy ezt a korosztályt szippantotta be leginkább a gyógyszeripar kilencvenes évekbeli gyors fejlődése. Fiatalokat ma nagyobb arányban csak az alkalmazott gyógyszerészek között találhatunk.

Az egyetem sem patikust képez
Szintén a HGYSZ felkérésére készítette a Szinapszis tavaly év végén azt a kutatást,
mely szerint a generációváltás 5-10 éven belül komoly problémát okozhat. Azt
is vizsgálták, milyen okai vannak annak, hogy a fiatalok a szükségesnél kisebb
arányban válnak patikaüzemeltetővé? (A PirulaTrend 2018/10. számában ezzel részletesebben is foglalkoztunk.)

Egy gyógyszertár megvásárlása, berendezése és üzemeltetése költséges feladat,
miközben az elérhető haszon erősen korlátozott: a szektor átlagosan 3,5 százalékos adózás utáni nyereséggel dolgozik. Ez a tőkebevonás lehetőségeit is nagyon leszűkíti. A Szinapszis már idézett kutatásában is felmerült, hogy a gyógyszerészképzés során
is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy a gyógyszerészeket eleve felkészítsék
a patika vezetésére. Ha megnézzük a képzés változásait, azt találjuk, hogy 1980-tól
mind nagyobb arányban szerepelnek a tantervben az orvosbiológiai ismeretek. Például
a Semmelweis Egyetem 2018-as mintatantervében még ma is a szakismeretek határozott dominanciáját látjuk. Ez is jelzi, az üzleti gondolkodást nem az egyetemen sajátítják el a gyógyszerészek.

Szeretnék, ha magától menne
Gyakran olvasni arról, hogy a magyar fiataloknak nagyon csekély a vállalkozói hajlandósága. A Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő megbízásából a Pulzus
által, a 18-35 éves korosztály körében készített reprezentatív felmérésben a
megkérdezettek 47 százaléka azt vallotta, hogy a következő évtizedben valószínűleg
nem indít saját vállalkozást.

Mindössze 37 százalék tervez ilyesmit,16 százalék pedig bizonytalan e kérdésben.
Ennek némileg ellentmond, hogya válaszadó magyar fiatalok 66 százaléka
azt tartaná ideálisnak, ha saját vagy családja vállalkozásában dolgozhatna, s csupán 24 százalékuk képzeli el alkalmazottként az életét.

A mai húszon-harmincévesek megszokott életformája sem illeszkedik különösebben
a patikaüzemeltetéshez. Sokan előnyben részesítik a rugalmasságot, a hosszabb szabadságokat, amivel sem a kezdő vállalkozói, sem a fix alkalmazotti
lét nem igazán egyeztethető össze. Vagy mint a Magyar Gyógyszerészi Kamara
Somogy Megyei Szervezetének elnöke, dr. Szabó Péter Balázs rámutatott: „Sajnos
Somogyba nagyon nehéz a fiatalokat idecsábítani, mert miután elvégezték a
nagyvárosi egyetemeket, nem kívánkoznak vidékre. Inkább olyan cégeknél
szeretnek elhelyezkedni, ahol szolgálati autót, telefont, laptopot kapnak, versenyképes
fizetésük mellé”.

Fotó: 123rf.com

Ahogy nőttek, úgy dolgoznak
A korosztályok közötti különbségek feltárásában dr. Őr Beáta Érd-parkvárosi patikus volt segítségünkre, aki életkorából fakadóan maga is rálát „fiatalokra” és „idősekre” egyaránt. Szerinte a fiatal generációk egyes jellemzői, egyszerűen az általuk megélt élményekből fakadnak. Ők életkorukból adódóan természetesnek veszik a szabadversenyt, a szolgáltatás-központúságot, a reklámvilágot, a sokféle kommunikációs eszközt, és nem utolsósorban a digitális technológiákat, ráadásul mindezt nem csupán magánemberként, hanem a hivatásuk művelése során is kamatoztatni tudják.

Emellett maguk is sokfélék. Számos, az egyéni élethelyzetükből vagy a személyiségükből fakadó különbséggel. „Az nem mondható ki, hogy a fiatalok a kereskedelem, az idősebbek az egészségügyi ellátás felé mozdulnának el” – fogalmaz Őr Beáta.

Ő a saját példáján is azt látja. Patikus család leszármazottjaként, egyúttal stabil, bejáratott és hitelmentes gyógyszertárral ő sokkal inkább az édesanyja által közvetített, tradicionálisabb értékeket viszi tovább. Más lehet a helyzet azoknál a jellemzően fiatalabb patikusoknál, akik a liberalizáció idején, vagy egy patikaláncnál jutottak vezetői pozícióba, és a tulajdonosok elvárásai, vagy a hálózatelőírásai jelentősen behatárolják az üzleti döntéseiket. Ugyanígy korlátot jelenthet, ha a hitelező pénzintézetnek is ráhatása van a működésre. Ilyen esetekben gyakrabban előfordulhat, hogy a fiatal vezető akár a bevételi nyomás hatására belevág olyan újdonságokba, mint a nyitott polcos gyógyszertár, a komissiózó-rendszer beszerzése, saját patikai újság kiadása, webshop üzemeltetése, vagy több energiát fektet például egy Facebook-csoport működtetésébe. Természetesen a patika környezete is meghatározó: nem mindegy, hogy egy kis faluban üzemel bejáratott betegkörrel és versenytárs nélkül,
esetleg egy nagyváros kiemelt terén, a konkurenciától 50 méterre, vagy épp egy
bevásárlóközpont közelében.

Igénylik a zárórát is
Ami általánosságban elmondható a fiatalokról, hogy az idősebbeknél jobban kezelik a – napjainkban egyre jobban felgyorsuló – változásokat, legyen szó gazdasági kérdésekről, új technológiákról vagy a betegek igényeinek változásairól. Ugyanakkor,
míg a mai 65-70 évesek annak idején szerelemből vágtak bele a patikaüzemeltetésbe,
és akár hajnaltól helyettesítettek, vagy éjjel maguk festették ki az officínát, a fiatalok már igényt tartanak a munka és a magánélet egyensúlyára.

További fontos különbség – vallja a kortárs –, hogy a 30-as korosztály a gyógyszerészi
gondoskodást már teljesen friss szemmel nézi: sok időt és energiát képesek fektetni
a krónikus betegek követésébe, aminek persze anyagi hozadéka is van a gyógyszertár
számára.

„A fiatalok nagyon széles skálán képzelik el a patikaüzemeltetést, az arctalan termékértékesítéstől az aktív gondozásig” – von mérleget az ifjú generációról Őr Beáta.
Csillag Zoltán

Keretes:

A Generációváltási Tőkeprogram is segíthet

Elemzéseik szerint évente mintegy 100-120 gyógyszertárban lehet szükség a tulajdonosi körben generációváltásra. Ehhez, illetve az 50 százaléknál nagyobb tulajdoni hányad megvásárlásához a kormány a Patika-Hitel- és a januártól újra aktív Patika Tőkeprogram keretében nyújt segítséget.

Hankó Zoltán szerint a Patika Hitelprogram a Magyar Fejlesztési Bank vállalkozásfejlesztési programjának keretében érhető el, a folyósításba kereskedelmi bankok is bekapcsolódnak. Egy gyógyszerész akár 150 millió forint hitelt is igényelhet 10 éves futamidőre, sőt egy gyógyszertár esetén akár három személy is juthat ekkora összegű hitelhez – feltéve, hogy a patika forgalma és eredménytermelő képessége alapján ez az összeg a futamidő alatt kitermelhető. Az elvárt önrész 10 százalék, a kölcsönre a futamidő végéig 3 százalékos fix kamatot kell fizetniük a gyógyszerészeknek, a többit az állam vállalja magára. További kedvezménye e konstrukciónak, hogy az előtörlesztésnél nem kell kifizetni a futamidő teljes hosszára a kamatot, hanem csak a tényleges hitelezési időre.

A Tőkeprogram megújításáról még zajlanak az egyeztetések – mondja az elnök. A decemberi törvénymódosítással elhárult az akadály: többé nem akaszthatja meg a programot, ha az állami alapkezelőt esetleg átalakítják, vagy átnevezik. A tőkealap mostani „gazdája”, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Az innen igényelhető pénzügyi támogatáshoz nincs szükség önerőre. Ebben az esetben a tőkealap vásárolja meg a tulajdonrészt és adja tovább az alappal szerződött gyógyszerésznek, így a hétéves futamidő végéig lényegében csendestárs a gyógyszertárban. A tőkealap által átmenetileg birtokolt tulajdonrészt a jogszabály gyógyszerészi tulajdonhányadként ismeri el, és képviselőjének szavazatával mindig a gyógyszerészt támogatja. A szakmai irányításba nem kapcsolódik be és a gazdálkodásba is csak tanácsadóként szólhat bele, ha valamilyen nem várt esemény jelentősen megborítaná a tervezett jövedelmezőséget. A tőkealapnál – a korábbi egyeztetések alapján – várhatóan 2,5 százalék lesz a hozamelvárás, ezt jelenleg a patikák átlaga képes „kitermelni”. Jó hír, hogy a „de minimis” szabályozás hatálya alá tartozó, és ezért kb. 60 milliós nagyságrendig igénybe vehető tőkeprogram mellett, megnyílhat a lehetőség a tőkealap által kezelt Generációváltási Tőkeprogramban való részvételre is, amelyben akár több száz milliós tőkebevonásra is sor kerülhet. Ennek részletei az elvárt hozamot és az esetleges önrész nagyságát illetően is a közeljövőben tisztázódnak.
D.A.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>