Télen sokaknak gondot okoz a hidegtől, széltől kiszáradó bőr. A lakások fűtés miatt száraz levegője, a hosszan tartó meleg vagy forró vizű fürdők, a helytelenül megválasztott tisztálkodószerek, habfürdők vagy az erős zsíroldó összetevőket tartalmazó szappanok ugyancsak ludasok lehetnek. A helyzeten pedig csak ront a pandémia velejárója, a gyakori fertőtlenítőszer-használat. Nem mindegy, milyen termékekkel próbálunk tenni ez ellen.
A szárazság miatt repedezett vagy kipirosodó bőr viszket, hámlik és esztétikailag sem nyújt szép látványt. Nem képes a védő funkcióját betölteni, és – különösen, ha vakarják – számos kórokozót enged át. Megfelelő bőrápoló szerekkel azonban el lehet érni, hogy a bőr hidratáltsága télen is megfelelő legyen.¹
A téli bőrápolás aranyszabályai
- A bőr kiszáradásának megelőzése, illetve kezelése gondosan megválasztott bőrápoló szereket igényel. A kocsonyás jellegű termékek, vizes alapú gélek nem megfelelők erre a célra, mivel a magas víztartalmú hidratálók és zselészerű gélek hideg időben szinte „ráfagynak” a bőrre.
- Télen az a krém vagy kenőcs ideális, amely magas olaj-, illetve zsírtartalmú, ugyanakkor vízmegkötő hatású összetevőt is tartalmaz (pl. karbamid, glicerin). Az olajos/zsíros bázisú és vízmegkötő szert is tartalmazó (dermo)kozmetikumok általában víz az olajban, azaz V/O típusú emulziós készítmények. Ezek olyan vékony védőbevonatot, mechanikai akadályt képeznek a bőrön, amely véd a hidegtől, miközben annak nedvességtartalmát a bőrbe bezárva megőrzi.
- A bőrápoló készítményeket naponta kétszer javasolt alkalmazni, ebből az egyik krémezést célszerű az esti zuhanyzás/fürdés utánra időzíteni.
- Az arcot, kezet magas olajtartalmú védőkrémmel kell bekenni.
- Az ajkak ápolását sem szabad elfelejteni! Viaszos/olajos, E-vitamint is tartalmazó stiftek széles választéka kapható.
- A bőrt szárító klasszikus szappanok helyett syndetek alkalmazhatók.
- Dermokozmetikumok vásárlásakor allergizáló összetevőket nem tartalmazó, lehetőleg alkoholmentes terméket célszerű választani.
A téli bőrápolásban kulcsszerepet játszó olajok, vajak, viaszok választéka széles, a világ szinte minden tájáról származó alapanyagokat vonultat fel. Túl vagyunk már azokon az időkön, amikor a napraforgóolaj, vagy a paraffinolaj volt a lipofilkomponens a bőrápoló szerekben.
123rf.com
Miközben a növényi olajok virágkorukat élik, számos bírálat éri az ásványi olajokat, és jó néhány készítményen egyértelműen pozitívumként tüntetik fel az ásványi anyagoktól való mentességet. Tény, hogy az erősen lipofil ásványi olajok nem hatolnak be a humán bőr mélyebb rétegeibe, hanem a felszínén maradnak, egyfajta barriert képezve. Többen épp ezt a hermetikus lezárást tekintik hátránynak, de ilyen módon a topikálisan – bőrön vagy ajkakon alkalmazott – ásványi olajok nem idéznek elő szignifikáns kedvezőtlen változásokat sem a bőrben, sem a belső szervekben.²
Nem csak az egzotikus jó
Napjainkban az ásványi olajokon kívül, vagy azok mellett, a legkülönfélébb – sok esetben egzotikus – növényi olajok képviselik a bőrápoló készítményeken belül az olajok kategóriáját. Az egzotikum lehet csábító, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hazai vagy európai származású olajok között is vannak kincset érők, így a ligetszépe-, a búzacsíra- vagy a kukoricacsíra-olaj.
Látható és tapintható, hogy a különféle olajok színükben, állagukban különböznek egymástól. Sokukat enyhe, sajátos illat jellemzi. Fajtánként eltérő a zsírsavösszetételük, és míg bőrgyógyászati szempontból kívánatos lehet a kettős kötések magas száma (különösen a magas linolsav- és linolénsav-tartalom), addig ez technológiai, stabilitási szempontból nehézségeket okozhat, hiszen az oxidációra való érzékenység miatt rontja az eltarthatóságot.
Jojobaolaj
Ez az, aminek a kémiai összetétele a leginkább hasonlít az emberi faggyúéhoz (sebum). A jojobaolaj a Mexikóban és Arizonában honos jojoba (Simmondsia californica) sivatagi cserje földimogyoró-szerű termésének folyékony olaja. A benne lévő zsírsavak körülbelül 98 százaléka legalább egyszeresen telítetlen. A jojobaolaj sebumhoz hasonló összetételének köszönhetően valamennyi bőrtípus esetén alkalmazható, ideális megoldást nyújt a sérült, enyhén gyulladt bőr ápolására, valamint a csecsemők számára készült termékek ideális komponense.³
Kókuszolaj
A növényvilágban kiemelkedően magas telített zsírsavtartalmú, a szobahőmérsékleten még szilárd, kb. 24 °C fölött viszont megolvadó kókuszolaj. Magas, nagyjából 90 százalékos telítettzsírsav-tartalma miatt nagy hőstabilitású, ellenálló az oxidációval szemben . Feldolgozását, használatát elősegíti, hogy toxikus termékek nem keletkeznek belőle magas hőmérsékleten sem. A készítményekben lévő kókuszolaj általában átesett úgynevezett RBD-eljáráson (refining, bleaching, deodorizing), azaz finomított, fehérített és szagtalanított. Egyes vizsgálatok szerint a használata enyhítheti a száraz bőrrel járó panaszokat, az ekcémás jellegű tüneteket.
Kukoricacsíra-olaj, búzacsíraolaj
Az egyéb növényi olajokkal való összehasonlításban a kukoricacsíra-olaj és a búzacsíraolaj előnye, hogy E-vitamin-tartalmuk kiemelkedően magas, és E-vitamin-összetételük (magas tokotrienol-tartalom) különösen kedvező. E két csíraolajjal nem veszi fel a versenyt E-vitamin-tartalom tekintetében a napraforgó-, az olíva-, az avokádó- és a mandulaolaj sem.
Ligetszépeolaj
A parlagi ligetszépe (Oenothera biennis) fekete magvaiból sajtolt, aranysárga színű olaj a ligetszépeolaj, melyet nagy sűrűsége miatt kisebb sűrűségű bázisolajjal szokás hígítani.
Az olaj γ-linolénsavban és esszenciális zsírsavakban gazdag. A parlagi ligetszépe az F-vitamin természetes forrása, ugyanis olajának az esszenciális linolsav a 72 százalékát, a γ-linolénsav pedig a 9 százalékát teszi ki. A ligetszépeolaj a száraz és öregedő bőr ideális ápolószere lenne, de nehéz feldolgozhatósága és ebből fakadó magas ára miatt viszonylag kevés kozmetikai készítmény tartalmazza.
Kendermagolaj
A száraz bőr ápolásában, az ekcémás panaszok enyhítésében kedvező hatású a kendermagból hidegen préselt, enyhén zöldes színű, dióra emlékeztető ízű kenderolaj. Hangsúlyozandó, hogy a kendermagolaj nem tartalmaz pszichoaktív anyagot, nincs benne tetrahidro-kannabinol (THC), és nem keverendő össze a kannabidiolt tartalmazó CBD-olajokkal sem.³
Viaszok
A méhviasz és a karnaubaviasz alkalmazása szinte az emberiséggel egyidősnek mondható. A viaszok királynőjének nevezett kemény, sárgásbarna lemezkék formájában előforduló karnaubaviasz a Brazília északkeleti részén őshonos karnaubapálma (Copernicia prunifera) leveleiből származik.
A méh- és karnaubaviaszokkal szemben a kandelillaviasz használata csak a múlt század elejére tekint vissza. A kandelillaviaszt a Mexikóban és Egyesült Államokban honos szukkulenscserjékből (Euphorbia cerifera, Euphorbia antisyphilitica) nyerik ki. Technológiai szempontból lényeges, hogy a különféle viaszok jellemzően magas, ugyanakkor egymástól eltérő olvadáspont-intervallumai a belőlük formulált, bőrön alkalmazott készítmények – elsősorban stiftek, ajakírek – konzisztenciáját, tárolási és felhasználási lehetőségeit is befolyásolják. Míg a méhviasz 62-64 °C-on, a kandelillaviasz 67-79 °C-on olvad meg, a karnaubaviasz – királynői címéhez méltón – 78-85 °C-on. A magas olvadáspontú viaszokat mindössze néhány százalékban elegendő alkalmazni ahhoz, hogy a dermokozmetikai formulációk állaga, kenhetősége észrevehetően megváltozzon.⁴
Vajak
A vajak és az olajok közötti határ meglehetősen képlékeny. Például a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből készített kókuszolajat kókuszvajként is emlegetik. Emellett egyre szélesebb körben használt a sheavaj vagy karitévaj, mely az afrikai sheafa vagy karitéfa (Vitellaria paradoxa) gyümölcsének magjából nyerhető. Újabban a készítmények összetevői között találkozhatunk a mangó (Mangifera indica) magjából nyert olajjal, a sheavajnál lágyabb állagú mangóvajjal.
Technológiai érdekesség, hogy a sheavaj fizikai-kémiai tulajdonságai sok tekintetben hasonlóak a kakaóvajéhoz, így a technológiai szempontokat figyelembe vevő alkalmazási területeik jelentős átfedést mutatnak.⁵
Forrás
(1) http://www.haut.de/im_fokus/haut-im-winter; 2022. 01. 17.
(2) Chuberre B et al. Mineral oils and waxes in cosmetics: an overview mainly based on the current European regulations and the safety profile of these compounds. JEADV 2019; 33:5-14.
(3) Hemp oil for skin. www.healthline.com; 2022. jan. 17.
(4) Budai L et al. Natural oils and waxes: Studies on stick bases J. Cosm. Sci. 2012; 63:93-101.
(5) Eichie FE et al. A Comparative Study of the Physicochemical Characteristics of Certain Fatty Bases in Topical Formulation. Int. J. Health Res. 2010; 3: 223-227.
Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész
Megjelent a Pirulatrend 2022. februári számában.
