A humán klinikai gyógyszervizsgálat az orvostudomány különleges területe a szakember – kutató, farmakológus, orvos –, és a páciens szemszögéből nézve is. Dr. Nagy Károly belgyógyász főorvossal arról beszélgettünk, milyen utat jár be egy molekula, mire a laboratóriumból a patika polcára kerül, hogy új készítményként még hatékonyabban segítse a gyógyulást.
A klinikai gyógyszervizsgálat embereken végzett orvostudományi kutatás, célja, hogy kimutassa a vizsgált hatóanyag klinikai, farmakológiai, illetve farmakodinámiás hatásait. A készítmény hatásmechanizmusa mellett a tesztelt idôszakban figyelik a felszívódást, az eloszlást, illetve toxikológiai hatásait, az elônyök mellett az ártalmakat, illetve ezek arányát is.
Magyarországon több intézményben is foglalkoznak klinikai gyógyszervizsgálattal, a hazai orvostudományi egyetemek mellett (Semmelweis Egyetemen, Debreceni Egyetem, Szegedi Orvostudományi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) állami egészségügyi intézetek, kórházak, magán diagnosztikai központok, esetenként önálló háziorvosi praxisok is csatlakozhatnak a kutatásokhoz, amennyiben megfelelnek a szigorú szabályozási feltételeknek. Közép-Kelet Európában hazánk elôkelô helyen áll a klinikai gyógyszervizsgálatok területén, egyszerre több száz vizsgálat is folyik párhuzamosan több ezer önkéntesen csatlakozó páciens bevonásával.
Az elsô lépés: preklinikai fázis
A gyógyszerfejlesztés útja az adott hatóanyag kiválasztásától a törzskönyvezésig, a patikai forgalomba kerülésig tart. Ezt a folyamat két fázisra bontható, az elsô a preklinikai fázis, amelyben a hatóanyag kiválasztása történik több százezer molekulajelölt közül. A kiválasztott vezetô, lead molekulát, laboratóriumi és állatkísérletes teszteken vizsgálják két fô tényezô alapján: egyrészt bizonyítani kívánják, hogy hatékony a molekula, másrészt részletes toxikológiai és biztonságossági vizsgálatokat végeznek. Már ebben a korai fázisban igyekeznek kiszûrni a mellékhatásokat, hogy ez a második, klinikai fázisban ne okozzon problémát.
A klinikumot elért hatóanyagokat önkéntes páciensek segítségével tesztelik, a klinikai gyógyszervizsgálatoknak négy fázisát különböztetjük meg.
Önkéntesek a vizsgálatok fókuszában
A fázis I-es klinikai vizsgálat egy mindössze 1-2 napos periódus, amikor a készítmény alapvetô indikációját ellenôrzik, farmakokinetikáját, farmakodinámiás hatását ellenôrzik. A legtöbb esetben egészséges, döntô többségben fiatal, feltehetôleg jól reagáló önkéntesek 90 százalékban elôször találkoznak az adott hatóanyaggal, így megfigyelhetô a gyógyszer szervezetben való mozgása, eloszlása, a vérben, illetve egyéb testnedvekben való kiválasztódása, koncentrációja. Ebben a fázisban fény derül a hatóanyag tolerálhatóságára, esetleges ártalmasságára, kedvezôtlen hatásaira. Ezt a fázist kizárólag intenzív osztályos háttérrel rendelkezô intézmény végezheti, ez az a szakasz, melynek során az önkéntesek térítésben részesülhetnek.
A fázis II-es klinikai vizsgálat egy viszonylag rövidebb intervallumot ölel fel, általában 4-6 hónapig tart. A vizsgált készítményt farmakológiai hatása alapján a kiválasztott indikációban tesztelik. Célja a gyógyszer terápiás hatásának igazolása, a legoptimálisabb egyszeri, illetve napi dózis meghatározása, a különbözô dózisok hatásainak vizsgálata és a mellékhatások megfigyelése. Ebben és az ezt követô fázisokban a páciensek a jogi szabályozások értelmében nem kaphatnak pénzbeli juttatást Magyarországon.
A fázis III-as vizsgálatban több ezer, esetenként több tízezer beteg is részt vesz világszerte. Ez a szakasz hosszabb, több éven keresztül is tarthat. A fázis célja a vizsgált készítmény biztonságos alkalmazhatóságának, hatékonyságának igazolása, és más, már törzskönyvezett, hasonló indikációban alkalmazott gyógyszerekkel történô összehasonlítása.
Az optimális beteg
A betegek kiválasztása szigorú nemzetközi standardok és irányelvek, jogszabályok mentén történik. Minden egyes klinikai gyógyszervizsgálat esetén pontosan meghatározzák, melyek a beválasztási feltételek és a kizárási tényezôk, értékek, mindig úgy, hogy a beteg biztonságát egyetlen esetben se veszélyeztessék.
A fázis III-as vizsgálatokban a legtöbb esetben a résztvevôk egy része valódi hatóanyagot kap, egy része pedig placebót. Vizsgálattól függôen történhet ez 50-50 százalékban, de más eloszlásban is. Ha a dózisokban mért különbségekre is kíváncsi a gyártó, 35-35-30 arányban is eloszthatják a pácienseket, az egyik csoport nagyobb dózist kap, a másik kisebb dózist, a harmadik pedig placebót. A vizsgálatok randomizáltak, a vizsgálatban résztvevôket a gyártó véletlenszerûen sorolja egyik vagy másik csoportba. A vizsgálat ideje alatt legtöbb estben érvényesül a dupla vakság, azaz sem a páciens, sem orvosa nem tudja, valódi hatóanyagot, vagy placebót kap-e.
A vizsgálatok elején a páciens részt vesz egy rendkívül részletes szûrôvizsgálaton, értékeit rögzítik, anonim módon bekerül a vizsgálatot megrendelô (gyógyszer)cég rendszerébe. Ha más betegséggel is küzd, mint amit az adott klinikai vizsgálat szolgál, errôl is dokumentáció készül. (Minden vizsgálatban vannak tiltott kategóriák, betegségek, amelyek esetén a pácienst tilos az adott vizsgálatba bevenni.) Elkezdôdik a kezelés, a beteg a meglévô gyógyszerei mellé kapja a vizsgált hatóanyagot, feltéve ha megengedik ezt a fázis II-es vizsgálatból kapott gyógyszerinterakciós adatok. Rendszeresen, pl. hetente, kéthetente, havonta, háromhavonta, félévente jár ellenôrzô vizsgálatra attól függôen, mit ír elô az adott vizsgálat protokollja. A vizsgálat alatt a folyamatos kontrollnak köszönhetôen szinte azonnal láthatók, melyek a korrigálandó értékek. Igaz, a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben a páciens állapota az új hatóanyag hatására javul, és az eredeti gyógyszeradagját kell módosítani.
A tudatosság javulást hozhat
Érdekes megfigyelés, hogy még a placebót kapó betegek állapota is 10-20 százalékot javulni szokott a vizsgálat alatt, egyrészt a pszichés hatásnak köszönhetôen, másrészt a folyamatos odafigyelés miatt: nemcsak az orvos felügyelete segíti a pácienst, de önmaga is tudatosabban figyel életmódjára, táplálkozására, szellemi egészségére. Amikor a vizsgálat befejezôdik, vissza kell állni a korábban alkalmazott szerekre, ritka az olyan eset, hogy a tesztelt hatóanyag még a vizsgálat alatt bekerül a patikákba. A gyógyszerhatósági engedélyezés általában még 1-2 évet is igénybe vehet, de a kísérleti gyógyszerek túlnyomórészt bekerülnek a gyógyszertárakba.
A pácienseket a lehetséges elônyökrôl, hátrányokról minden esetben tájékoztatják, ezek ismeretében önkéntesen dönthetnek, hogy részt kívánnak-e venni a vizsgálatban. A vizsgálat megkezdésének feltétele, hogy a páciens átolvassa, akár háziorvosának is megmutassa, majd önkéntesen aláírja az OGYÉI által elôzetesen jóváhagyott, úgynevezett Betegtájékoztató- és beleegyezô nyilatkozatot.
Amennyiben az adatok összegyûjtése után a gyógyszer választ ad a protokollban meghatározott célkitûzésekre, akkor alkalmassá válhat a törzskönyvezésre. Az eredmények a legtöbb esetben az amerikai gyógyszerhatóságához (FDA – Food and Drug Administration) kerülnek, hiszen az itt megkapott engedély után kiterjeszthetô szinte az egész világra, így Európa országaira is. Amennyiben nem az FDA végzi a törzskönyvezést, az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) adja ki az engedélyeket.
Win-win szituáció
A klinikai gyógyszervizsgálatban résztvevô beteg a legmodernebb készítményekkel találkozik, amelyek még nem törzskönyvezettek, de biztonságosnak tekinthetôk. A rendszeres kontrollvizsgálatok a gyógyszer hatékonyságára irányulnak, emellett a páciensek részt vesznek a megszokott kezeléseiken, ellenôrzéseiken. A gyógyszervizsgálatban való részvétel tehát egyfajta kiegészítô kezelésként fogható fel, az eredeti terápiát nem helyettesíti. A jó tapasztalatok miatt a vizsgálatokban résztvevô betegek 90 százaléka szívesen vesz részt újabb tesztekben.
A fázis IV-es vizsgálat a már törzskönyvezett gyógyszert teszteli az elfogadott indikációban, az elfogadott dózistartományban, az elfogadott alkalmazási elôírásnak megfelelôen. Ebben a szakaszban nyílik lehetôség a készítmény adagolásának pontosítására, illetve a ritka mellékhatások feltárására, a gyógyszer hosszú távon való alkalmazására.
Dani-Pallósi Ágnes
Tíz éve a kutatások világában
A Synexus a világ egyik legnagyobb gyógyszervizsgálatokkal foglalkozó járóbeteg-ellátó magánintézménye. A klinikai kutatásokra szakosodott cég Magyarországon tíz éve végez önkéntesek segítségével klinikai gyógyszervizsgálatokat. Évente körülbelül 30 vizsgálati gyógyszert tesztelnek különféle indikációs területeken több, mint 1500 páciens bevonásával. Az elmúlt években vizsgálták például a legkorszerûbb koleszterinszint-, vércukorszint-csökkentô hatóanyagokat, illetve urológiai készítményeket, melyek gyógyszereit azóta törzskönyvezték.
