Nagy üzlet, nagy malőrök

Tovább keresik az igazán hatékony Alzheimer-gyógyszert

Az onkológia területét nem számítva, a jelenkor talán legjelentősebb gyógyszeripari kihívása az Alzheimer-kór. Vajon sikerre tudják-e vinni az amyloid-ellenes antitestek fejlesztését?

Január 6-án az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) a biztonsági aggályok ellenére engedélyezte a lecanemabot az Alzheimer-kór kezelésére. A Biogen és az Eisai szere az első amyloidellenes antitest, amelynek kognitív hanyatlást csökkentő hatását III. fázisú klinikai vizsgálatban bizonyították, de a második, amit Alzheimer-kór kezelésére befogadtak. Az első, az aducanumab – szintén Biogen–Eisai-fejlesztés – 2021-ben gyorsított eljárásban kapott engedélyt, az FDA akkor beérte a II. fázis adataival. A III. fázis elvégzésére 9 év állt volna rendelkezésre, de az elégtelen hatékonyság miatt leállították a vizsgálatokat.

Az aducanumabtól azt remélhették, hogy a legsikeresebb gyógyszer lesz, de végül anyagi katasztrófa, szakmai és erkölcsi botrány lett belőle. Egy tavalyi kongresszusi jelentés szerint az FDA a szabályait semmibe véve, annak ellenére engedélyezte a szert, hogy a saját tudományos tanácsadói 8:1 arányban ellene szavaztak a megkérdőjelezhető hatásossága miatt. A nemmel szavazók közül hárman az engedély megadása után felmondtak.

Nem specifikus támadás

Ha sikerülne végre hatékony Alzheimer-ellenes kezelést kifejleszteni, az óriási üzlet lenne. Csak az Egyesült Államokban 6 millió beteg él, és az aducanumab egyévi adagja 28 ezer dollárba kerül. A lecanemab is csak kicsit olcsóbb (26 500 dollár), de legalább van némi hatása: 18 hónap alatt 27 százalékkal csökkenti a korai stádiumú alzheimeresek kognitív hanyatlását. Egyelőre nem tudni, ez az érték mit jelent majd a betegek mindennapi életében, illetve hogy a hatás fennmarad-e 18 hónap után.

Az előny–kockázat elemzés során pedig az ár mellett a biztonságossági aggályokkal is számolni kellett, a III. fázisú vizsgálat 1800 betege közül ugyanis hárman agyi görcsök és vérzés következtében elhunytak. A szövődményeknek a feltételezések szerint az lehet az oka, hogy az antitest az amyloid támadásakor az agyi ereket is meggyengíti, azaz nem elég specifikus az antitest hatása.

Újabb remények

Bár az Alzheimer-kór pathogeneziséről csak feltételezések vannak – így az a hipotézis, amely szerint az agyi béta-amyloid-felhalmozódás károsítja a neuronokat –, várható, hogy az FDA gyorsított eljárásban egy harmadik amyloid-ellenes antitestet is befogad. A Lilly-féle donanemab egy fej fej melletti vizsgálatban már bizonyította, hogy jobb az aducanumabnál: a hat hónapos vizsgálati idő alatt gyorsabban pucolta ki az amyloidplakkokat az agyból. Biztonságossági profilja viszont hasonló, esetében szintén fennállnak ugyanazok a kockázatok.

A Lilly 2006-ban már kudarcot vallott egy amyloid-ellenes monoklonális antitesttel, a solenazumabbal, de más gyártókkal ellentétben kitart az amyloidhipotézis mellett. A donanemab a II. fázisú vizsgálatokban (n=257 fő) lassította az enyhe Alzheimer-kórosok kognitív hanyatlását, de a placebóval kezeltekhez képest a mért értékek csak 3,2 ponttal voltak jobbak a 144 pontos skálán.

A Nature-nek nyilatkozó pszichiáter, Rob Howard szerint ez a különbség nem meggyőző, a szer hatása a többi amyloid-antitestéhez hasonlóan marginális, miközben a 25 éve tünetkezelésre használt, acetilkolinészteráz-gátló donezepil mindegyiknél jobban teljesít. A Lilly Alzheimer-fejlesztési vezetője, Dawn Brooks viszont állítja, hogy a solenazumab lassíthatja a betegség progresszióját azoknál, akik még nem tapasztalnak tüneteket.

Csalásbejelentés és shortolás

A Cassava nevű biotechnológiai cég antitestek helyett más hatásmechanizmusú szerrel szeretne betörni a piacra. A simufilam nevű kismolekula egy filamin-A nevű proteint stabilizál, az elképzelések szerint ugyanis ennek a működészavara közrejátszik a kór kialakulásában. Bár a simufilamot eddig csak 50 betegen vizsgálták, gyártójának egy 2021. szeptemberi sajtóközleménye szerint javítja az Alzheimer-kórosok kognitív státuszát.

A Cassava mégsem erről híresült el, hanem egy pénzügyi manipulációról. Névtelen bejelentők (whistleblowerek) jelezték a simufilam-vizsgálatokról szóló tanulmányokat közlő folyóiratoknak, hogy a tanulmányok meghamisított képeket alkalmaznak. A bejelentések némelyike igaznak bizonyult, mások meg nem, közben viszont valakik shortolták a Cassava részvényeit (azaz a papír értékének esésére fogadtak a tőzsdén). És jól is jártak, az egyik bejelentés után például a részvény ára 55 százalékkal zuhant.

Dr. Kazai Anita
orvos

Megjelent a Pirulatrend 2023. februári számában.