Nagy változásokra készül az ágazat

Trendszemle

Precíziós gyógyszerek, mesterséges intelligencia, módosuló finanszírozási modellek és erősödő konszolidáció – ezek a legfontosabb tendenciák, amelyek a várakozások szerint a gyógyszeripar következő egy-két évét jellemzik majd.

A trendérzékeny iparági elemzők és hivatásos látnokok nem ma kezdték el mondani, hogy a jövő talán legfontosabb gyógyszeripari trendje a személyre szabható gyógyszerek térhódítása lesz. Évek óta nő a várakozás a forradalmi változásokat ígérő módszerrel kapcsolatban, ami érthető annak fényében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint legalább tízezer olyan betegség létezik, amelyet egyetlen gén egy konkrét hibája okoz. Nos, ha hihetünk a nemzetközi tanácsadócégek előrejelzéseinek, az idei és a következő év már tényleg arról szól majd, hogy a precíziós orvoslás reményteljes kuriózumból üzletileg is értelmezhető lehetőséggé válik. Úgy tűnik ugyanis, hogy elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahonnan a különböző természetű nehézségek gyorsuló ütemben zsugorodnak, a megtérülés pedig egyre inkább elérhető közelségbe kerül.

Szövetkeznek a mesterséges intelligenciával

A legnyilvánvalóbb jele annak, hogy a folyamat itt tart, az ágazat nagy szereplőinek viselkedése. Szaporodnak az olyan üzleti döntések, mint a Foundation Medicine genetikai kutatóvállalat tavalyi felvásárlása a Roche által. Jelenleg harmincnál is több jelentős gyógyszergyártó – köztük olyan cégek, mint az AbbVie, az AstraZeneca, az Astellas, a Bayer, a GSK, a Janssen és a Merck – dolgozik a mesterséges intelligenciával foglalkozó partnerekkel kialakítandó együttműködésen. Az efféle összefogásnak legfőbb területe a személyre szabott gyógyszerek fejlesztése lehet, de hamarosan nélkülözhetetlenek lesznek az adherencia nyomon követésében, a klinikai vizsgálatok hatékonyabb tervezésében és a farmakovigilanciában is.

Fotó: 123rf.com

Mit jelenthet mindez a pácienseknek? Felsorolni is nehéz volna, hány súlyos kórkép kezelése válhat már a belátható jövőben hatásosabbá, gyorsabbá és a betegek számára kevésbé megterhelővé. Feltéve, hogy a precíziós gyógyászat valóban képesnek bizonyul arra, amire most alkalmasnak látszik. Nagy jelentőségű változás lesz önmagában az is, ha a drága és sokszor fájdalmas szövetminta-vizsgálatokat kiváltja egy egyszerű vérvétel.  Emellett áttörés várható az olyan problémákban is, mint egy prosztatarák lefolyásának előrejelzése. Ez utóbbi majd biztosabb támpontot nyújthat a drága és kockázatos műtét, valamint a gyógyszeres kezelés közötti választáshoz.

A finanszírozás is igazodik az új lehetőségekhez

Az egyéni jellegzetességekre koncentráló, így a hagyományos egyengyógyszereknél sokkal jobb hatásfokú kezelések alighanem a finanszírozás lassú változását is magukkal hozzák – jósolta nemrég megjelent elemzésében a Pharmexec.com szakportál. A támogatásokat az előzetes költség-haszon számítások helyett, egyre inkább a konkrét terápiás eredményekhez próbálják majd kötni a finanszírozók. Az garantálhatja, hogy csak a gyógyszerre jól reagáló betegek terápiájáért kelljen fizetniük, viszont a gyártók az eredményes kezelés után magasabb térítést kaphatnának. Az amerikai Forbes magazin egy év elején megjelent cikke szerint 2019 végére a világon az egészségügyre fordított összegeknek akár már a 15 százalékát ilyen koncepció szerint költik majd el. (Sejthető persze, hogy ez a tendencia nem nálunk lesz úttörő, hanem azokban az országokban, ahol GDP-arányosan magasak az egészségügyi kiadások. Az Egyesült Államok, továbbá Hollandia, Svédország, Németország, Franciaország, Kanada, Japán, például, több mint 10 százalékot költ egészségügyi célokra, míg Magyarország csak 7 százalék körül. De okkal feltételezhetjük, hogy a trend előbb-utóbb mindenhová elér.) A támogatások elköltésének kérdése azért is lényeges, mert jelenleg az egyes génterápiák a gyártási technológiájuk miatt sokba kerülnek, és adott esetben viszonylag kisszámú páciensnek készülnek, ami a politikai döntéshozók szempontjából nyilván megoldandó probléma. Az új finanszírozási modelleknek készen kell állniuk akkorra, amikor megérkezik a regeneratív termékek új, nagyobb hulláma, amely remélhetőleg “demokratizálni” fogja a kategóriát az elterjedtebb betegségek fajlagosan olcsóbban előállítható gyógyszereivel.

Mélyreható változások várhatók a mesterséges intelligencia szélesebb körű használatától, és nem egyszerűen azért, mert közvetlenül is hozzá az új készítmények kifejlesztéséhez. A gyógyszergyártás az egyik legpazarlóbban működő iparág abból a szempontból, hogy hány gyógyszerjelöltből, mennyi idő alatt, mekkora költséggel lesz piacra dobható termék. Következésképpen az ágazat nagyot léphetne előre a hatékonyság javításával. Ha a kutatási folyamatok során csökkenne az utólag rossz iránynak bizonyuló, az erőforrásokat ily módon eltékozló döntések száma, több vállalat, kisebb befektetéssel vághatna bele a fejlesztésekbe. Éppen ebben segíthet a sosem látott prediktív és analitikus képességekkel felvértezett mesterséges intelligencia. Kritikus helyzetekben nagy szerepe lehet a jobb, gyorsabb, stratégiailag kifizetődőbb döntések meghozatalában, így végső soron a források eredményesebb felhasználásában. Az adatalapú megközelítések alkalmazása különösen úgy ígérkezik igazán hasznosnak, hogy a rohamosan terjedő okos-eszközök révén az adatok azonnali, valós idejű feldolgozása is lehetséges lesz.

Jön a doktor személyére szabott marketing

A gépi tanulás áldásait a marketingben is hasznosíthatják. A vonatkozó (közel)jövőkép szerint a pácienseket jellemző egyedi információk alapján mindenki a kifejezetten rá szabott üzeneteket kapja majd meg. A programozott hirdetési rendszerek persze már régóta ezen az elven működnek, a fejlődés ez esetben a kommunikáció kifinomultságában rejlene, amit a mesterséges intelligencia potenciáljának kihasználásától várnak. (A lehetőségek sokszínűségét mutatja, hogy a Novartis még az orvoslátogatóit is egy robotasszisztenssel segíti annak eldöntésében, hogy melyik orvost keressék fel, és milyen témákról beszéljenek vele.) A gyártóknak ugyanakkor nem szabad elfelejteniük, hogy bár az automatizálás gyorsítja és egyszerűsíti a feladatokat, ezen a piacon egy csevegőrobot sohasem tudja  tökéletesen helyettesíteni a hús-vér embereket – pontosabban az emberséget és az empátiát.

Fotó: 1233rf.com

A hagyományos marketingeszközök közül biztosra vehetjük a közösségi média súlyának további növekedését, a vásárlókkal kialakítandó közvetlenebb kapcsolat jegyében. Az biztos, hogy van mire építkezni: a kutatások szerint az elmúlt öt évben a gyógyszercégek által posztolt Twitter-üzenetek száma több mint hatszorosára nőtt, a követőik száma e platformon pedig 300 százalékkal emelkedett. A feladat csupán az, hogy meg kell találni a megfelelő közönséget a megfelelő tartalommal. Utóbbi esetében kulcskérdés a megbízhatóság és hitelesség, annál is inkább, mivel a Google-keresőmotor tavaly, az egészségüggyel kapcsolatos tartalmaknál bevezetett változtatása tovább szigorította az elvárásokat ebben az irányban.

Ritka nagy üzletek sejlenek fel a horizonton

Az elemzők állítják, hogy a konszolidáció az idén is tovább folytatódik a gyógyszeriparban.Az év két nagy feltűnést keltő felvásárlással kezdődött: a Bristol-Myers Squibb megvette a Celgene-t, az Eli Lilly pedig a Loxót. Várhatók még hasonló üzletek, az iparági pletykák szerint a generikus piacon is készítenek elő jelentős akvizíciókat. Ami a két említett, már bejelentett ügyletet illeti, mindkét vállalat onkológiai területen tevékenykedő biotechnológiai cég. A biológiai és bioszimiláris gyógyszerek meredek felfutását várják a szakértők a következő évekre, az immuno-onkológia pedig biztosan a személyre szabott orvoslás egyik legfontosabb területe lesz. Egy másik terápiás terület, amely várhatóan szintén a fejlesztések-vásárlások fókuszában lesz, a ritka betegségek köre. Míg az előrejelzések szerint a gyógyszeripar összességében mérsékelt növekedésre lesz képes a következő öt évben – az IQVIA az idei évre, például, 4-7 százalékot jósol –, a ritka betegségek szegmensében jóval nagyobb lehet az ugrás.

Egy további, óriási fejlődés előtt álló szféra a gyógyászati kannabiszé. (Erről előző számunkban bővebben is írtunk. A szerk.) Azóta, hogy az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) 2018 júniusában engedélyezte az epilepszia kezelésére kifejlesztett Epidiolexet, az első kannabidioltartalmú készítményt, a nagy gyártók dollármilliárdokat öntenek a kannabiszalapú terápiák, elsősorban fájdalomcsillapítók fejlesztésébe, sőt adott esetben nem haboznak összeállni a marihuánatermesztőkkel, mint például a Sandoz kanadai leánya a Tilray nevű céggel. Olyan terápiás területeken is végeznek kutatásokat, mint az alvászavarok, izomgörcsök, krónikus fejfájás és a HIV-vírus. A perspektívát mindenesetre jól érzékelteti, hogy a Global Market Insights becslése szerint a gyógyászati kannabisz piacának értéke öt éven belül eléri az 55 milliárd dollárt. Az utolsó akadály az üzlet felpörgése előtt a kannabisz jelenlegi besorolása a pszichoaktív szerek amerikai listáján, ugyanis még mindig olyan drogokkal van azonos kategóriában, amelyeknek nincsen semmiféle gyógyhatása. A Kongresszuson múlik, hogy belátható időn belül megváltozik-e ez a szabályozás.

Galambos Péter

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>