Voltak már nehéz évek az orosz piacon, de akkora gazdasági visszaesésről, amekkorára most jó esély van, még a Richternek sincs tapasztalata – ismerte el a lapunknak adott interjújában Orbán Gábor, a vállalat vezérigazgatója. Szóba kerültek a hazai gazdasági helyzetben várható kormányzati intézkedések is, és ezekkel összefüggésben kijelentette: a mostani árszinten a támogatott termékeknek már a piacon tartása is „erősen kérdéses”.
A negyedéves eredményeket értékelő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Richter számára „az idei év várhatóan nem lesz rosszabb, mint a tavalyi” – márpedig az elég jó volt. A többi piac növekedése képes ellensúlyozni az ukrajnai háború hatását?
A Richter az elmúlt több mint egy évtizedben tudatosan törekedett a földrajzi diverzifikáció növelésére, a posztszovjet térségtől való függés csökkentésére. Jelentős eredmény volt ezen az úton a nyugat-európai és latin-amerikai nőgyógyászati értékesítési hálózatunk kialakítása, valamint az elmúlt 10 év során végrehajtott nőgyógyászati akvizíciók. Nagyon nagy mértékben járult hozzá e törekvésünkhöz az originális antipszichotikumunk, a cariprazine amerikai sikere is, és fontos még megemlíteni az első saját fejlesztésű bioszimiláris termékünk piacra vitelét. Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy az orosz piacnak való kitettségünk jelentősen csökkent az elmúlt évek során, de szerepet játszott a rubel leértékelődése és a gyógyszerek árának fixálását, illetve sok esetben csökkentését célzó hatósági intézkedések is. Míg 2013-ban Oroszország volt a legnagyobb piacunk, az árbevételünk közel 30 százalékát adta, 2021-ben már nem érte el a hozzájárulása a 14 százalékot, a legfőbb piacunkká pedig mostanra az Egyesült Államok vált. Nyugat-Európában és a tengerentúlon ma már erős lábakon állunk, így joggal bízhatunk abban, hogy az itteni forgalom ellensúlyozni tudja az orosz és az ukrán piacon várható visszaesést.
Márciusban Oroszországban egy rendelettel átírták a szabadalmak kényszerengedélyezésének szabályozását a „barátságtalan” államokhoz kapcsolódó jogosultak esetében. A változtatás nem nagy, de önmagában annak is van jelentősége, hogy foglalkozik a kérdéssel az orosz kormány. Elképzelhetőnek tartja, hogy bevetik ezt az eszközt egy gyógyszercég ellen?
Kétségtelenül aggodalmat keltők ezek a lépések, de azt gondolom, hogy a gyógyszeriparnak kevésbé kell tartania ettől. Egyrészt az említett rendelet részben az orosz piacot elhagyó nyugati vállalatokra adott reakció, amely megteremti a lehetőséget, hogy e cégek gazdasági tevékenységét állami kézbe véve tudják folytatni. A gyógyszeripar szereplői és szakmai szervezetei a humanitárius joggal és az iparág küldetésével összhangban úgy foglaltak állást, hogy Oroszországban nem állítható le a létfontosságú gyógyszerekkel való ellátás. Másrészt az ágazat komplexitásából adódóan a kérdésben felvetett lépés komolyan veszélyeztetné az orosz lakosság ellátását – gondolok itt a kiterjedt beszállítói láncra, infrastruktúrára és a rendkívül magas sztenderdekre, amelyekhez nélkülözhetetlenek a külföldi gyógyszergyártók képességei.
Oroszországban 80 százalékkal esett vissza az új autók eladása, ami a vásárlóerő nagymértékű csökkenésére utal. Mekkora kockázatnak látja ezt a folyamatot?
Az elmúlt 25 évben Oroszországban többször komoly makrogazdasági ellenszélben kellett dolgoznunk. Ezek a sokkok az exportunkat nem vetették vissza jelentősen, a rubelárfolyamon keresztül viszont nyomás alá került a profitunk. A mostani helyzet azonban jóval súlyosabb, a becslések szerint 15-20 százalékos GDP-csökkenés jöhet. Arról nincs tapasztalatunk, hogy ilyen gazdasági visszaesés mellett mi történik a kiskereskedelmi forgalommal és főként a gyógyszerek keresletével. Lehetséges, hogy komolyabb hatást nem gyakorol az eladásokra, de az is reális lehetőség, hogy megérezzük majd a szállításokban.
Egy nyilatkozatában említette, hogy Ukrajnában teljesen ellehetetlenült a kereskedelmi tevékenység. Mennyire volt eddig jelentős piac Ukrajna a Richter számára?
Az ukrán piacnak való kitettségünk is jelentősen csökkent, 2021-ben az itteni forgalmunk a teljes árbevételünk alig több mint 2 százalékát adta. Körülbelül ötöde volt az oroszországinak, és szemben Oroszországgal, itt gyárral sem rendelkezünk.
A nyersanyaghiány mekkora problémát okozott, illetve okoz a hazai gyógyszergyártó tevékenységnek?
A legtöbb beszállító rugalmassága jelentősen csökkent. A globális ellátási láncok zavarai már a világjárvány miatt is egyre súlyosabbak voltak, és éppen csak kezdtünk volna ebből kilábalni, amikor kirobbant a háború. A rendelési átfutási időkben és az alapanyagárak ingadozásában korábban soha nem látott szélsőségekkel találkozunk. Vannak vegyi anyagok, amelyek ára a többszörösére emelkedett, de nehézséget okoz az is, hogy a szállítási határidők is a sokszorosukra nőttek, üvegek esetén például másfél-két évvel előre kell leadni a rendeléseket.
Az új székház építése gyakran szimbolikus, korszakhatárt jelző esemény a cégek életében. Úgy érzi, ilyen ponton van most a Richter? Megvetette a lábát egy saját fejlesztésű készítménnyel a világ legnagyobb gyógyszerpiacán, szoros együttműködésben van egy helyi óriásvállalattal, és egyre inkább ráfordul a biotechnológiára.
A nőgyógyászati területen, a biotechnológiában vagy akár az amerikai piacon a cariprazine-nal elért sikereink egy hosszú építkezési folyamat eredményei, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy a jövőben is ilyen eredményeket érjünk el. Ilyen értelemben nem gondolom, hogy korszakhatárt jelezne az új épület, inkább csak a budapesti telephelyünk irodai infrastruktúrája volt elmaradva az elvárásainkhoz képest. Abban a vonatkozásban viszont mindenképp fontos előrelepés, hogy a folyamatosan fejlődő vállalati kultúránknak megfelelő, a kreatív gondolkodást és együttműködést inspiráló környezetet tudunk biztosítani a kollégáinknak egy modern és fenntartható új épülettel.
Azt mondta, a Richter majdnem 20 éve nem kötött olyan horderejű szerződést, mint a k+f megállapodás az AbbVie-vel. Miben áll ennek a jelentősége?
Az AbbVie-vel aláírt, neuropszichiátriai betegségekre kiterjedő fejlesztési és licencmegállapodást többéves munka készítette elő. Az együttműködés a cariprazine kifejlesztése során felhalmozott tudásra és tapasztalatra épül, és az első lépés lehet egy új, akár a cariprazine-hoz hasonló sikerű originális készítmény kifejlesztéséhez.
A cariprazine sikereiről sokat hallottunk az elmúlt hónapokban, de mi a helyzet az Esmyával? Hogyan alakul a forgalma az EMA döntései óta?
Az EMA döntései, illetve a felírhatóságban bevezetett korlátozások gyakorlatilag minimálisra szűkítették a terápiás alkalmazhatóságát. A 2010-es évek nőgyógyászati terjeszkedésében és abban, hogy a nyugat-európai piacon megvethettük a lábunkat, mégis vitathatatlan szerepe volt az Esmyának, ráadásul ez volt az egyedüli gyógyszeres terápia a méhmióma kezelésére. A Ryeqo nevű termékünk tavalyi bevezetésével a nők széles köre számára tudunk ismét egy nem invazív kezelési lehetőséget nyújtani a méhmióma életminőséget rontó tüneteire.
Mit lát ma Magyarországon a gyógyszeripari innovációt leginkább hátráltató tényezőnek?
Egy magyarországi központú gyógyszeripari cég számára az innováció terén a legfőbb hátráltató tényező – és ez nem magyar specifikum –, hogy Európa hatóságai az árazási és támogatási döntéseiknél kevésbé ismerik el az innovációt. Ezért ahhoz, hogy egy-egy originális molekula kifejlesztésére fordított összeg – ami sok esetben több milliárd dollárra rúg – megtérüljön, az Egyesült Államok piacára kell vele betörni, aminek szintén nagyon magas költségei vannak. Ezt partneri együttműködések révén tudjuk áthidalni.
A hazai költségvetés állapota elég aggasztó, nem nehéz elképzelni, hogy amint korábban, úgy most is különadók bevezetéséhez, illetve emeléséhez nyúl a kormány. Számolnak ezzel a lehetőséggel? (Az interjú az új különadók május 26-ai bejelentése előtt készült – a szerk.)
A gyógyszeripar olyan szektor, ahol a különadók bevezetése óta egyszer sem került sor a kivezetésükre, azaz ezek jelenleg is sújtják. Amellett 2006 óta nem volt lehetőség áremelésre a támogatott termékek körében, miközben az ágazat magyarországi nagyvállalatai stratégiai partnerei a kormánynak. Úgy gondolom, a hazai gyógyszeripar a kormány számára fontos partner lehet a stabilitási programban, ezért nem lenne indokolt további különadókkal sújtani.
Valóban esedékes már egy gyógyszeráremelés idehaza, és az elszabaduló infláció miatt még inkább időszerű lenne. De lát valódi lehetőséget a korrekcióra a mostani gazdasági helyzetben?
Csak ismételni tudom magam: 2006 óta nem volt lehetőség a – jellemzően igen alacsony árfekvésű – támogatott termékek árának emelésére. A most tapasztalható drasztikus költségnövekedés, így a bérek, energiaárak emelkedése mellett ezen készítmények piacon tartása erősen kérdéses ma már.
NÉVJEGY
Orbán Gábor tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a dallasi (USA) St. Mark’s School of Texason végezte. Dolgozott az MNB-nél és az EKB-nál, majd az Aegon Befektetési Alapkezelő portfólió-menedzsere, később kötvényüzletág-vezetője lett. 2013-tól két és fél évig a Nemzetgazdasági Minisztérium adó-és pénzügyekért felelős államtitkára volt, majd a Rothschild párizsi bankjához került. 2016-tól a Richter Gedeon Nyrt. stratégiai igazgatója, majd általános vezérigazgató-helyettese, 2017. november 1-jétől vezérigazgatója. |
(Megjelent a Marketingpirula 2022. júniusi számában.)