Nem lassul a technológia fejlődésének üteme

2023-ra 49 milliárd eszköz csatlakozik az internethez

A század harmadik évtizedébe lépve sem lassul a technológiai fejlődés üteme, a világ egyik vezető vállalata, a Cisco előrejelzése szerint 2023-ra 49 milliárd eszköz csatlakozik majd a világhálóhoz és számos új fejlesztés megjelenésére, illetve elterjedésére is lehet számítani a következő évtizedben: például a virtuális és a kiterjesztett valóságtól kezdve a mesterséges intelligencián (AI) át az 5G technológiáig.

Bár egyetlen cég sem tudja tökéletesen megjósolni a jövôt, az nagyon valószínû,
hogy a korábbi években jelzett trendek, mint például a mobilkommunikáció fejlôdése, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás vagy a multicloud továbbra is meghatározóak lesznek. Mivel az alkalmazások következô generációi messze meghaladják majd a jelenlegi infrastruktúra lehetôségeit, az internetes hálózatot gyorsabbá, gazdaságosabbá, egyszerûbbé és biztonságosabbá kell tenni – nyilatkozta Dalos Ottót, a Cisco ügyvezetô igazgatója.

Napjainkra a digitális szolgáltatások használata magától értetôdôvé, egyfajta
automatizmussá vált az emberek többsége számára, akik az egyszerûséget, a
felhasználói élményt keresik. Az úgynevezett digitális reflex meghatározó lett,
amit az is mutat, hogy míg a fogyasztók korábban tudatos mérlegelést követôen döntöttek arról, hogy egy feladat vagy tevékenység elvégzéséhez digitális szolgáltatást
vesznek-e igénybe, addig mára a válaszadók döntô többsége, 71 százaléka
úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások igénybevétele szinte ösztönössé vált a
mindennapi életben.

Fotó: 123rf.com

Adatvédelem a kibertámadások ellen
Az elôrejelzés szerint a kiberbûnözés is egyre gyakoribb lesz, s olyan tempóban növekszik, hogy az általa okozott kár háromszorosan is meghaladhatja a természeti
katasztrófák okozta károkat. Így a biztonság iránti igény is egyre nagyobb lesz,
miközben a reaktív biztonság – amely csak akkor foglalkozik a problémákkal, amikor
azok már hatással vannak a rendszerekre – már egyre kevésbé lesz elegendô a kritikus
helyzetek kezelésére. Ezért a szervezetek senkiben és semmiben sem bíznak
a hálózatukon belül és azon kívül. Az incidensek megelôzése érdekében pedig csak
a jogosult, megbízható felhasználók, eszközök és munkafolyamatok kapnak hozzáférést a rendszerekhez – a felhasználói élmény csökkenése nélkül.

Gondoljunk csak a pár hónappal ezelôtti incidensre, amikor külsô támadás érte
az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) weblapját,
és illetéktelenek fértek hozzá az adatbázishoz. Az adatvédelmi támadás legnagyobb számban a hírlevél-feliratkozások, valamint patikák adatbázisát érintette. Ezek mellett nagy számban szenvedték el az illetéktelen behatolást a gyógyszer-nagykereskedôk adatai és a mellékhatás-bejelentô rendszer egy része.

Az érintett adatok között voltak nevek, elérhetôségek, e-mailek jelszavakkal
együtt, valamint betegadatok, köztük kórtörténet is. A sérülékenységet azóta
kijavították, a védelmi intézkedéseket felülvizsgálták. A biztonság másik trendje a fenyegetésvadászat lesz: míg a hagyományos biztonsági modellek általában akkor reagálnak a riasztásokra, miután felismerték a potenciálisan káros tevékenységeket, a Threat Hunting a még ismeretlen fenyegetéseket figyeli, elemzi annak érdekében, hogy az új rosszindulatú programokat és a sebezhetôségeket még idôben felfedezzék.

Fotó: 123rf.com

A digitalizáció hatása a gyógyszertárakban
Az információs technológia fejlôdése a gyógyszertárakat sem kerüli el, és jelentôs hatással van a mindennapi gyakorlatra. A technológia fejlôdésének ütemét tekintve
érdemes egy kicsit megállni és áttekinteni a közelmúlt eseményeit és elgondolkodni
azon, hogy milyen változásokat hozhat még a jövô – írja a Hálózatban Mûködô
Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ). A gyógyszer beszerzésének folyamata sok
helyen a defektálással kezdôdött. A defektus füzetben vezették azoknak a készítményeknek a nevét, melybôl úgy látták, hogy sok fogyott, és már alacsony a készlete.

A rendelést összeállító gyógyszerész ennek alapján állította össze a rendelést,
melyet telefonon diktált le a nagykereskedô rendelésfelvevôjének. A megrendelt áruhoz papír alapú számla érkezett, melynek segítségével történt meg a készítmények átvétele is. Sokszor két ember vette át az árut, az egyik pakolt és számolt, míg a másik pipálta a számlán a tételeket. Ha minden rendben volt, akkor pedig a papír alapú számlát kellett bevinni a gépbe tételenként.

Annak idején rengeteg defektus füzetet használtak fel, szinte minden táránál volt
egy, és gyakran ezt kapták ajándékként a cégektôl is. Aztán a papír alapú defektálást
felváltotta a gépi defektus, így a füzetekre nincs többé szükség. Defektálni is sokkal
kevesebbet kell, hiszen a rendelés összeállításának alapja a gépi készlet és a fogyás
lett, melyet elektronikusan állít össze a gyógyszerész. Vannak gyógyszertárak, ahol már erre sincs szükség, mert az elôre beállított paraméterek alapján az algoritmusok
önállóan állítják össze a rendelést, és a gyógyszerésznek csak jóvá kell hagynia.

A beszerzést és a raktározást is érinti a fejlődés
A megrendelést elektronikus úton továbbítjuk a nagykereskedôknek, akik ugyanezen
az úton küldik vissza a számlákat, így azokat már nem kell felvinni kézzel
sem. A gyógyszerek és egyéb termékek ellenôrzését sem papír alapú számlával
végezzük, hanem számítógépek és vonalkód leolvasók segítségével. Az expediáló-
robottal rendelkezô gyógyszertárakban az áru átvételét a betöltéssel együtt lehet
végezni, így az érkezett készletet már elpakolni sem kell.

Jó pár évvel ezelôtt csak nyomtatott listák segítségével lehetett megcsinálni a kötelezô
éves leltárt, amihez a gyógyszertár teljes személyzetének munkájára szükség
volt. A mobil vonalkódleolvasó eszközök megjelenése ezen is sokat gyorsított. A
gyógyszertári robotok esetében pedig a betárolt készlet ellenôrzéséhez mindössze egyetlen gombnyomásra van szükség.

Nem csak a beszerzést és a raktározást érinti a fejlôdés, hanem az expediálást is. A teljes egészében kézzel írt papírvényeket elôbb a nyomtatott receptek váltották
fel, majd megjelent az extra vonalkód. A fejlôdés következô lépcsôje az elektronikus
vény. 2020. január 1-jétôl az orvos nem köteles felírási igazolást készíteni
és átadni a gyógyszerkészítmény felírását követôen. A beteg kérésére valamint
14 éven aluli páciens részére történô vényírás esetén továbbra is minden esetben
kötelezô annak kiállítása és átadása. Pár éven belül a gyógyszerkiadás folyamata
– a nyugtaadás kivételével – teljes egészében digitalizálódhat és részben automatizálódhat.

Fotó: 123rf.com

Az új lehetőségek a betegek érdekeit szolgálja
A gyógyszertári munkafolyamatok egy része rengeteg ismétlôdô feladatot tartalmaz,
melyet elôbb-utóbb automatizálni fogunk, és gépek végeznek majd a patikus
helyett. Ennek sokan fognak örülni, hiszen ki szereti az adatrögzítést a papír
alapú, kézzel írt vényekrôl, vagy az éjszakába nyúló leltározást.

Az idôigényes és ismétlôdô logisztikai-adminisztrációs tevékenység automatizálása
és digitalizálása lehetôséget ad arra, hogy a lényeges feladatokra koncentráljon
a gyógyszerész a betegek és a vásárlók ellátásával. Ezek a változások nem
csak a hazai gyógyszertárakat érintik, hanem globálisan a teljes gyógyszerellátás
rendszerét. A gyógyszerek beszerzése és kiszolgálása mellett (mely továbbra is
alapfeladat marad) sok helyen igyekeznek fenntartható gyógyszertári szolgáltatásokat
kifejleszteni, melyek hosszú távon biztosíthatják a gyógyszertárak mûködését.

A sikeres és széles körben alkalmazott szolgáltatások nagyban hozzájárulhatnak
a betegek és a hozzánk betérôk elégettségéhez, gyógyulásához és az egészségük
megôrzéséhez. A technológiai fejlôdés által biztosított eszközök felhasználásával
új utak és lehetôségek nyílnak ahhoz, hogy a megszerzett tudást a betegek érdekében
kamatoztatni tudja a patikus.

Ez a fejlôdés tapasztalható az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)
rendszerében, amely minden szempontból megfelel a digitális kor elvárásainak,
az ezt használó orvosok, egészségügyi szakdolgozók és gyógyszerészek a saját, megszokott informatikai rendszerükön keresztül érhetik el a szolgáltatásokat,
ezáltal gyorsabbá, hatékonyabbá válik a betegek ellátása. A digitális önrendelkezés
keretén belül pedig bárki dönthet úgy, hogy szabályozza a rá vonatkozó egészségügyi
adatok láthatóságát, és az azokhoz történô hozzáférést az egészségügyi ellátórendszer számára.

A cikk a PirulaTrend/MarketingPirula 2020/2. számában jelent meg!