Az már nagyon valószínűnek látszik, hogy a koronavírus-járvány terjedését képesek leszünk megállítani a vakcinákkal. De mi lesz azokkal, akik addig megbetegszenek? Régi és új gyógyszerek a Covid-19 ellen.
Hónapok óta a koronavírus-vakcinákról szóló hírekkel kelünk és fekszünk, a hatékony oltóanyag(ok) meglétét tekintjük a járvány legyűrése elsődleges feltételének. Ez érthető hozzáállás, hiszen működő vakcina nélkül aligha reménykedhetünk benne, hogy legalább visszaszorítjuk a fertőzést. A felfokozott várakozás közepette azonban sokkal kevesebb figyelem jut a gyógyszerekre, holott a vírus elleni küzdelemben hasonlóan fontos szerepet kellene kapniuk az eredményes terápiáknak. Már csak azért is, mert a legoptimistább vakcinafejlesztők sem számítanak arra, hogy a Covid-19 betegségtől belátható időn belül sikerül teljesen megszabadulni.a
Mindenekelőtt azért nem érdemes ebben bízni, mert a nyájimmunitás elérése és különösen az egész lakosság beoltása hosszú ideig tart (pontosabban tartana, de ráadásul az egyes országokban jelentős számú oltásellenes csoportok tagjai feltehetően nem lesznek hajlandók beoltatni magukat). Látjuk, hogy a termelési kapacitások felpörgetése nehezen megy, a gyártás a remélt tempóhoz képest akadozik, óriáscégek kénytelenek magyarázkodni arról, hogy miért maradnak el a szállításaik tízmillió darabokkal az általuk korábban vállalt mennyiségtől. Bár a hatásossági mutatók a tesztek szerint nagyon jók, számolnunk kell azzal, hogy mint minden oltás, a koronavírus elleniek sem védenek majd meg mindenkit – de akit igen, a védettség kialakulása annak az esetében is időbe telik. És akkor még egy szót sem szóltunk az új vírusvariánsokról, amelyek ellen egyelőre bizonytalan a hatásosság kérdése.
123rf.com
Legyenek tehát bármilyen hatásosak az oltóanyagok, a gyógyszerek attól még tömegesen menthetnek életeket. Ahogy Martin Landray professzor, a brit, állami támogatású klinikaivizsgálat-sorozat, a Recovery egyik vezetője mondta a Guardiannek: “Ha beteg vagy, mindegy, hogy kaptál-e vakcinát vagy sem, nem leszel jobban attól, hogy azt hallod, a megelőzés jobb a kezelésnél.”
Van már néhány új terápia
A pandémia nyilvánvalóvá tette, hogy nagyon kevés vírusellenes hatású gyógyszerünk van, ezért ki kell fejleszteni olyanokat, amelyek jók például a koronavírus ellen. (Lásd keretes írásunkat egy magyar projektről!) Az egyik ígéretes kutatási irány a meggyógyult betegek vérplazmájából készített monoklonális antitesteké. Ilyen szer az Eli Lilly amerikai gyógyszergyár által kifejlesztett bamlanivimab, amely Magyarországon decemberben kapta meg az ideiglenes engedélyt, és a hazai szakemberek azóta sikerrel próbálták ki. A szerrel február első felében kezelt tizenöt beteg közül egy került kórházba, de az ő állapota sem romlott, csak stagnált, így kiterjesztették az alkalmazását a négy orvosegyetemre és a megyei kórházakra. Egyórás infúzió formájában adják be azoknak a 12 évnél idősebb betegeknek, akiknél enyhe vagy középsúlyos tünetek jelentkeznek, és a jelek szerint jelentősen csökkenti a súlyosabb szövődmények kialakulásának esélyét. A bamlanivimabnak egyébként létezik egy keveréke is egy etesevimab nevű hasonló szerrel, az amerikai vészhelyzeti engedélyt már ez is megkapta. Szintén egy kétkomponensű antitestkészítményt rakott össze a Regeneron. A casirivimab és az imdevimab koktéljával kezelték tavaly Donald Trump akkori amerikai elnököt is. Másutt is bíznak benne, Németország százezres nagyságrendű adagot vásárolt belőle.
Meglévő szerekkel is kísérleteznek
Addig is, amíg lesz elegendő hatékony új gyógyszer, már ismert hatóanyagok esetleges antivirális hatásával is próbálkoznak. Az első elismert Covid-19-terápia a remdesivir volt, még 2020 májusában: az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA engedélyezte oxigénre szoruló, kritikus állapotú betegek kezelésére, később követte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is. A remdesivirt pár éve még ebolagyógyszerként vetette volna be a Gilead Sciences, annak azonban nem igazán vált be. Igaz, a koronavírussal kapcsolatos megítélése sem egységes, a WHO például nem ajánlja, mert nem tartja meggyőzőnek a vizsgálati eredményeket – írja gyűjtésében a New York Times internetes oldala.
A favipiravir hazai használatát az állítólagos jó ázsiai tapasztalatok nyomán az OGYÉI decemberben engedélyezte. Az eredetileg influenza elleni szernek szánt hatóanyag, melyből már az Egis is gyárt idehaza gyógyszert, blokkolja a vírus genetikai anyagának másolását. Főleg kórházi kezelés során alkalmazzák, pedig a szakemberek szerint a fertőzöttségre utaló tünetek megjelenése után minél hamarabb, a betegség korai stádiumában képes igazán hatékonyan gátolni a vírus szaporodását. A hatásosságát minden kétséget kizáróan igazoló klinikai vizsgálatok még tartanak.
Évtizedeken át hatékony parazitaellenes szerként tartották számon az egyebek között a folyami vakság kezelésére használt ivermectint. Egyes friss tanulmányok szerint vírusölőnek sem utolsó, de a vélemények megoszlanak: míg számos országban egyre szélesebb körben adják a betegeknek, az FDA elutasítja. Randomizált klinikai vizsgálat még valóban nem támasztotta alá, hogy csodaszerről lenne szó.
Immunstimulálás és immungátlás
Többféle immunbetegség, például szklerózis multiplex ellen használatosak az immunrendszert stimuláló szintetikus interferonok. Vannak arra utaló jelek, hogy a vírusra adott immunválaszt is képesek fokozni, egy nagyszabású klinikai vizsgálat már keresi erre a bizonyítékot. Más esetekben ugyanakkor éppen a túlzott immunreakciót kell megfékezni, erre szolgálnak az olyan citokininhibitorok, mint a baricitinib, sarilumab, tocilizumab. Az említett Recovery programban pedig úgy találták, hogy egy olcsó és könnyen hozzáférhető szteroid, a dexametazon nyolcból egy lélegeztetőgépen lévő Covid-19-beteg életét meg tudja menteni, ha megfelelően használják. A dexametazont azóta standard terápiaként alkalmazzák Nagy-Britanniában a lélegeztetőgépes pácienseknél, és az EMA is támogatja a használatát.
Egy újabban terítékre kerülő, reményt keltő hatóanyag a köszvényes betegek kezelésére használt kolchicin. Viszonylag olcsó, biztonságos, szájon át szedhető, és egy kanadai vizsgálat adatai szerint 20 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés és a halálozás esélyét a koronavírus-fertőzéssel kezelteknél. A vérrögök kialakulásának veszélye jelentős kockázat a betegeknél, ezért sok helyen olyan készítményeket is bevonnak a kezelésbe, mint a Heparin vérhígító vagy a világ egyik leghétköznapibb gyógyszere, az Aspirin. Végezetül ott vannak a vitaminok, nyomelemek, elsősorban a D-vitamin és a cink, melyek sejthetően segítik az immunsejtek működését, de megbízható adatok erről még nincsenek.
A statisztikák szerint egyébként a halálozási mutató az egész világon javul az intenzív osztályokon. Tavaly tavasszal még majdnem 60 százalék volt, május végén már 41,6, szeptemberben pedig 35,5. A biztató trend mögött természetesen több tényező állhat, hiszen az orvosok időközben mindenütt tapasztaltabbak lettek a betegséggel és kezelésével kapcsolatban, de biztosan van szerepe a gyógyszerekkel való sikeres kísérletezésnek is. Jó hír, hogy a Pharmaintelligence.com szerint a felsoroltakkal együtt több mint 400 gyógyszerjelölt tesztelése folyik a gyógyszercégek laborjaiban.
| Új hatóanyagok szintézise Debrecenben
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán (DE GYTK) több mint 10 éve foglalkoznak glikopeptid antibiotikumok (teikoplanin, risztocetin, vankomicin) szintetikus módosításaival specifikusan RNS-vírusok elleni aktív, új hatóanyagok előállítása céljából – derül ki az MTA Orvosi Tudományok Osztálya februári hírleveléből. „2019-ben kezdődött együttműködésünk a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportjával félszintetikus glikopeptidszármazékaink antivirális vizsgálatára a nyugat-nílusi láz és néhány egyéb, nagy mortalitási rátájú fertőzést okozó vírus ellen. 2020 tavaszától, a Covid-19 hazai megjelenése után a Virológiai Kutatócsoport a SARS-CoV-2-ellenes hatóanyagok kutatására fókuszált” – írja a hírlevélben dr. Borbás Anikó, az MTA doktora, a DE GYTK tanszékvezetője. A vizsgálandó anyagok körébe az elsők között kerültek be a lipofil csoportokkal módosított glikopeptid antibiotikumok. Ennek a hatóanyagtípusnak a kiválasztását az indokolta, hogy a korábbi zoonotikus koronavírusok ellen, így a 2003-ban járványt okozó SARS-CoV-1 ellen és a 2012-ben megjelent MERS-CoV ellen már bizonyították a glikopeptid-típusú teikoplanin antibiotikum hatásosságát. Jelenleg a Virológiai Nemzeti Laboratórium égisze alatt folyik ez a kutatás, és mostanáig több mint 30 félszintetikus teikoplanin-, risztocetin- és vankomicinszármazék SARS-CoV-2-ellenes tesztelésére került sor, közel 70 százalékuk mutatott kiváló vagy közepes aktivitást. „A glikopeptid antibiotikumokon kívül az antivirális terápia tipikus hatóanyagainak, a nukleozidszármazékoknak a kutatásával is foglalkozunk. Ez idáig mintegy 80 nukleozidanalóg in silico előszűrése történt meg, amely mindkét cél-endonukleázra kb. 50-50 találatot adott. Ezekkel a vegyületekkel jelenleg is folyamatban vannak a krisztallográfiai és enzimatikus vizsgálatok” – áll a hírlevélben. |
Megjelent a Pirulatrend 2021. márciusi számában.
