Partnerségben az orvosokkal

Gyógyszerészet Svédországban magyar szemmel

A külföldön dolgozó magyar gyógyszerészek tapasztalatait bemutató sorozatunk újabb epizódjában a skandináv jóléti államba kalauzol minket a Malmö közelében élő Accaoui Éva Réka. Elmeséli, miért van Svédországban a szükségesnél jóval kevesebb gyógyszerész, mi teszi könnyebbé a munkájukat, és miért kell most az ottani patikáknak nagy energiát fordítaniuk arra, hogy visszahódítsák a betegeket.

„A Semmelweis Egyetemen végeztem 2010-ben, egy évre rá megismerkedtem a jelenlegi férjemmel, aki svéd állampolgárként az orvosi karon tanult. Miután ő is befejezte a tanulmányait, úgy döntöttünk, hogy Svédországban telepszünk le. Ez részemről nem volt annyira egyértelmű, mert édesanyámnak akkoriban még két patikája volt a társával közösen, így az egyiket én vezettem, és nyilván úgy készültek, hogy átveszem. Végül két évig dolgoztam otthon” – idézi fel a kezdeti dilemmát Accaoui Éva Réka.

123rf.com

A kiköltözéskor, 2012 szeptemberében, egyáltalán nem beszélt svédül, így az első dolga volt beiratkozni egy intenzív nyelvtanfolyamra. A diplomája honosítását gyorsan sikerült elintéznie, és ahogy befejezte a nyelviskolát, keresett egy patikát, ahol – mivel a nyelvtudását még nem érezte elég biztosnak – gyakorlatot végezhetett és megismerhette a svéd egészségügyi rendszert. „Egy szintén bevándorló, amerikai hátterű, független patika vett fel, és másfél hónap gyakorlat után állást ajánlottak, határozatlan idejű szerződéssel. Ez nagy dolog volt, mert a svéd törvények erősen védik a munkavállalókat, nehezen lehet valakit csak úgy elbocsátani. Azóta több gyógyszertárban is megfordultam.”

Belső helyettesítők

A gyermekei születése után sokat segített, hogy a svéd kisgyerekes anyák gyakran részmunkaidőben dolgoznak. „A patikákban viszont általában nem megoldható, hogy csak délelőttös műszakban dolgozzon az ember, mindenkinek ki kell vennie a részét az estékből.” Vannak helyettesítő gyógyszerészek is, a nagyobb patikaláncok sokszor belső helyettesítőket alkalmaznak: megyénkent két-három olyan gyógyszerészt, akinek csak az a feladata, hogy beugorjon, ahol épp szükség van rá. Mások pedig külsős, valódi szabadúszóként tevékenykednek, ők általában sokkal drágábbak.

Svédország az első európai országok között volt, amelyek elkezdték bevezetni az e-receptet, és éppen most, májusban jutott el oda a folyamat, hogy különlegesen indokolt esetben lehet már csak papír receptet használni. Ilyen például az ukrajnai menekültek esete, hiszen ők nincsenek benne a svéd tb-adatbázisban.

Az utolsó kontroll

„Bevett szokás, hogy a gyógyszerészek, ha valamit problémásnak látnak, felhívják a receptíró orvost, és konzultálnak vele. A svéd orvosok általában nem sértődnek meg ezen, a bevándorlókkal általában kicsit nehezebb, de sok függ attól, hogy mióta dolgoznak itt. A mi patikánk egy háziorvosi rendelő mellett van, így gyakran előfordul, hogy átszaladunk beszélni az orvossal vagy nővérrel, ha valamit esetleg hibásnak találunk. Ők úgy fogják fel, hogy mi vagyunk az utolsó kontroll egy esetleges hiba megakadályozására, tehát segítjük a munkájukat, így mindig hálásak, nagyon jó az együttműködés” – említi a számára egyik legkellemesebb meglepetést.

Receptköteles gyógyszert recept nélkül még vészhelyzetben sem szabad kiadni, de nincs is valójában szükség rá, mert a legtöbb patika kapcsolatban áll valamilyen netes szolgáltatóval, amely képes egyszeri recepteket kiállítani. Persze csak azután, hogy a páciens hozzájárult, hogy a szolgáltató orvosa elolvassa a betegdokumentumait, és videóhívásban vagy telefonon beszéltek egymással.

Magisztrális specializáció

Érdekes megoldás, hogy bár vannak magisztrális gyógyszerek, ilyet a közforgalmú patikák nem készítenek, szükség esetén egy kimondottan ezzel foglalkozó patikától kell megrendelni. Nem ez az egyetlen specializáció: léteznek gyógyszertárak, amelyeknek csak az a dolguk, hogy a betegek gyógyszereit adagolják: külön zacskókba a napi dózisokat, azonosítóval, dátummal, gyógyszernévvel ellátva. Az expediálásnál senkinek sem kell a dobozokra írogatnia az adagolást, mindenre helyben nyomtatott matrica kerül, amelyen rajta van a kiadás dátuma, a beteg neve, helyettesítő termék esetén az eredeti szer neve, adagolás és indikáció. „Ez sokat segít a betegeknek, átláthatóvá teszi a gyógyszerelést és csökkenti az összekeverés lehetőséget, még háztartáson belül is.”

Éva megerősíti, hogy mint sok más országban, náluk is gyógyszerészhiány van, aminek jelentős részben történelmi okai vannak. Amikor 2009-ben privatizálták a teljes patikai szektort, az akkor meglévő 950 gyógyszertár mellé rövid időn belül elég sok új nyílt, és a képzés nem tudta tartani ezzel a lépést. Ráadásul pont ezután viszonylag sok szakmabeli vonult nyugdíjba nagyjából egyszerre. Így bizonyos régiókban, főleg vidéken, nagyon sok gyógyszerész hiányzik még mindig.

Jobb fizetés, mint megbecsültség

Asszisztens szerencsére van elég, mindkét típusból. Az egyik a technikus, aki OTC-t értékesíthet, a másik az expediáló asszisztens, aki másfél éves képzésen vesz részt. De a neve ellenére receptköteles gyógyszert ő sem adhat ki önállóan, a végső gyógyszerészi ellenőrzés minden esetben kötelező – ez alól még a különleges krízishelyzet sem lehet kivétel. A svéd rendszerben egyébként gyógyszerészképzésből is kettő van: egy 3 éves, amely leginkább a magyarországi expediáló asszisztensnek felel meg, és az 5 éves normál.

Éva úgy látja, a gyógyszerészi fizetés svéd viszonyok között is jónak számít, de a társadalmi megbecsültség inkább vegyes képet mutat. „Sokan értékelik a segítséget, tanácsadást, amit kapnak tőlünk, mások viszont szemlátomást eladóként tekintenek ránk. Az, hogy mint említettem, az orvosok partnerként kezelnek bennünket, tehát jó az együttműködés a két szakma között, inkább a pozitív irányba befolyásolja a társadalmi megítélést.”

Ma is szabadon lehet patikát nyitni, a 10 milliós lakosságra jelenleg 1456 működő egység jut, és ebben benne vannak az intézményiek és az magisztrális készítményeket gyártók is. Öt nagyobb patikalánc van, ebből egy franchise-rendszert is működtet. „A kisebb hálózatok mellett talpon van néhány tucat független szereplő is, ők egy érdekvédelmi szervezetbe tömörülnek, és szintén elég jól boldogulnak. A nyereség fő forrása az OTC-termékkör, kimondottan nagy rajta az árrés” – vázolja fel a piaci viszonyokat.

(Szinte) mindent szabad küldeni

A patikai szolgáltatások a füllyukasztástól a vérnyomásmérésen és a vakcináción át a tanácsadásig, konzultációig terjednek, tehát sokfélék, de nem származik belőlük jelentős bevétel. Egyébként pedig nem mindig a beteg fizet értük, hanem például a háziorvosi rendelő. A Covid-oltásokban csak annyiban vették részt a gyógyszertárak, hogy némelyik helyet biztosított hozzá, ha volt hozzá használható helyisége.

És mi a helyzet az online piacon? „A narkotikumokat és a hűtést igénylő termékeket leszámítva lehet rendelni OTC-t és vényköteles gyógyszert is, csomagküldéssel, akár csomagautomatába kérve is. Az adatok szerint az internetes eladásoknak a fele vényköteles, csak 8-10 százalék OTC, a többi pedig egyéb termék. A járvány lecsengésével a patikáknak most nagy energiát kell fordítaniuk arra, hogy visszahódítsák a betegeket, akik közül még az idősek is nagy biztonsággal használják az internetes szolgáltatásokat.” A patikákban jóval többféle árut lehet kapni, mint otthon, a hajkefétől egészen a plüssfigurákig, sőt a kontaktlencséig széles a választék. „Kicsit a magyarországi drogériákra hasonlítanak. Viszont ami étrend-kiegészítő, gyógytermék bekerül a patikai forgalomba, mind szigorúan bevizsgált, minőségi áru.”

Megjelent a Pirulatrend 2022. júniusi számában.