Pszichedelikus reneszánsz

Diszruptív pszichofarmakológia

Nagy lépés a pszichedelikumok modern kutatásában: májusban megjelent az első 3. fázisú vizsgálatról beszámoló tanulmány a Nature Medicine-ben. A vizsgálat egy atipikus pszichedelikum, az MDMA jelentős hatékonyságáról számolt be súlyos poszttraumás stresszbetegség kezelésében. A JAMA Psychiatry által tavaly év végén közölt 2. fázisú psilocybin-vizsgálat pedig azt sejteti, hogy e klasszikus pszichedelikum különösen nagy hatékonyságú a major depresszió kezelésében.

A pszichiáterek arzenáljában lévő szerek nagy részét évtizedekkel ezelőtt fejlesztették ki, és a legjobbak is csak a betegek egy kisebb része számára jelentenek valódi, hosszan tartó segítséget. Ha a tünetkezelésen túl valóban meg akarjuk gyógyítani a mentális betegeket, innovatív új terápiás megközelítésekre van szükségünk – írja David Olson az Amerikai Kémiai Társaság Pharmacology&Translational Science nevű lapjának idén márciusi, pszichedelikumokkal foglalkozó tematikus számának bevezetőjében.

Ígéretes előnyök

A pszichedelikumok gyógyszerként való felhasználása a neuropszichiátria egyik legígéretesebb fejleménye, teszi hozzá a szakember. Úgy tűnik, kevés mellékhatással és alacsony addikciós potenciállal, gyors hatáskezdettel és a betegek nagyobb részénél hosszú ideig fenntartott, jelentős terápiás hatással gyógyíthatnak olyan kórképeket (például depresszió, PTSD, különféle addikciók, szorongás, anorexia nervosa, öngyilkossági késztetés), amelyeket világszerte a leggyakoribb, munkaképtelenséget eredményező betegségek között tartanak számon.

123rf.com

A klasszikus pszichedelikumok, így az 5-HT2A szerotonin-receptorok parciális agonistájaként működő psilocybin és LSD (lizergsav-dietilamid) vagy az emberi szervezetben is termelődő DMT (dimetiltriptamin), valamint a fenomenológiailag hasonló élményt produkáló MDMA, ketamin és ibogain kutatása a 2000-es évek elején lendült fel. Miután az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) 2017-ben potenciális terápiás áttöréssel kecsegtető minősítéssel látta el az MDMA-t és 2019-ben a psilocybint, a befektetők és az egészségügyi szolgáltatók is nagy érdeklődéssel fordultak e hatóanyagok felé. A psilocybinnel napjainkban kezdődnek 3. fázisú vizsgálatok, míg az MDMA-kutatásokat eddig egyedül finanszírozó nonprofit szervezet (MAPS) második 3. fázisú vizsgálatának befejezése után, várhatóan jövőre a szer már forgalombahozatali engedélyt is kaphat.

Katartikus élmények

Az 1960-as, ’70-es évek után az új évezredben újrainduló pszichedelikum-kutatás először a molekuláris hatásmechanizmust kezdte vizsgálni, majd beindultak az idegi képalkotó vizsgálatok, melyek PET-tel vagy fMRI-vel vizsgálták a kísérleti alanyok agyműködését. Mint kiderült, a pszichedelikumok elősegítik a strukturális és funkcionális neuroplaszticitást, ezzel lehetővé teszik az agyi hálózatok reorganizációját. Jelentős a gyulladásgátló hatásuk, és csökkentik az agyi alaphálózat működését, ezzel növelve a pszichológiai flexibilitást és elősegítve új érzelmi-kognitív működésmódok megtanulását. A pszichedelikus hatás azonban leginkább a szubjektív élmények felől érthető meg: a vizsgálati alanyok által átélt felismerések, misztikus élmények, ego-disszolúciós tapasztalatok és a hitrendszer változása korrelál a terápia hatékonyságával és időtartamával.

Ebből is látszik, hogy a pszichedelikumokat alkalmazó terápiás modell eltér a pszichofarmakológia jelenleg elterjedt terápiás modelljétől – írja a pszichedelikumok pszichiátriában betöltött lehetséges szerepét összefoglaló cikkében Gerhard Gründer és Henrik Jungaberle a Pharmacopsychiatry nevű lapban. Míg a jelenleg használatos antidepresszánsokat, antipszichotikumokat és anxiolitikumokat folyamatosan és hosszú távon szedik a betegek, a pszichedelikumokat 4-6 hetes pszichoterápiával együtt alkalmazzák, ezalatt egy-egy beteg tipikusan csak 1-3 alkalommal fogyaszt a szerből.

Elvárások és értelmezések

A pszichedelikumok hatása ugyanis nagyban függ attól, hogy a beteg milyen elvárásokkal és tudással érkezik a terápiába, illetve hogy az átélt tapasztalatait hogyan értelmezi és hogyan integrálja a mindennapi életébe. A terápiás hatás kialakulásához és tartós fennmaradásához a témában képzett pszichoterapeutákra van szükség, és jelenleg épp az ő hiányuk jelenti a szűk keresztmetszetet. Mivel Portugáliában, Hollandiában és az USA számos államában dekriminalizálták a psilocybin-használatot, ezeken a helyeken már képzik a segítőket. 

A legnagyobb kihívás, mint arra a The Lancet tavaly októberi számában Charles Grob és munkatársai felhívják a figyelmet, az lehet, hogy a szakemberek ne kényszerítsék rá saját világlátásukat a pszichedelikum akut hatására szuggesztív állapotba kerülő betegeikre. Ebben az etikai elemeket is magába foglaló klinikai tréning és a minőségbiztosítás segíthet.

Dr. Kazai Anita
orvos

Megjelent a Pirulatrend 2021. októberi számában.