A címbeli kérdésre röviden az „igen” válasz adható, de egy aktuális versenyhivatali eljárás apropóján érdemes lehet mélyebben is megvizsgálni e dilemmát.
Fotó: 123rf.com
Március végén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított három gyógyszercég ‒ a Béres Gyógyszergyár Zrt., a WALMARK Kft. és a Bayer Hungária Kft. – ellen. A hivatal gyanúja szerint a vállalatok megsértették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A kifogásolt gyakorlat a gyermekeknek szánt vitaminkészítmények ajándékokkal való összecsomagolása volt. Az eljárás megindítása természetesen nem jelenti azt, hogy a feltételezett jogsértést a cégek el is követték, de az eset kapcsán érdemes megvizsgálni a gyermekeket célzó marketing sajátos szabályait, és az azt érintő jogi gyakorlatot.
A gyógyszerreklám, valamint a gyermekeknek szóló reklámozás külön-külön is kényes területek, amelyekre speciális előírások vonatkoznak. Ugyan kiskorúak számára általában véve nem tilos árucikkeket reklámozni, de annak is van egy határa. Tilos a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére vagy arra, hogy győzzék meg a vásárlásról a szüleiket vagy más felnőttet. Ez a vonatkozó európai jogszabály (a 2005. évi ún. UCP irányelv), és az azzal összhangban álló magyar törvény (a 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról) szerint úgynevezett „feketelistás tilalom” alá esik, azaz tisztességtelennek számít, függetlenül minden egyéb körülménytől.
A GVH már évek óta kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. 2012-ben a kamarák és érdekképviseletek vezetőinél firtatták, hogy tisztában vannak-e a reklámtörvény speciális csoportokra vonatkozó rendelkezéseivel. 2014 végén pedig a hivatal felkérésére a TÁRKI végzett lakossági kutatást. Ennek eredményeiből kitűnt, hogy a felnőttek 35 százaléka szerint a reklámoknak negatív hatása van a gyermekekre. 16 százalékuk pedig általában is betiltaná a 12 éven aluliakat célzó reklámokat. Azok, akiknek maguknak is van kisgyermeke, elsősorban attól tartottak, hogy a reklámok a gyerekeket megtévesztik, illetve felesleges igényeket támasztanak bennük. Nagy volt az egyetértés abban is, hogy a reklámok kihasználják a gyermekek kíváncsiságát és gyűjtőszenvedélyét.
A GVH eljárásai között viszonylag ritkán fordulnak elő a gyermekeknek szóló reklámozással kapcsolatos ügyek, ezzel szemben a gyógyszerek vagy a gyógyhatású készítmények reklámjaival kapcsolatos jogsértések elég gyakoriak, és olykor igen komoly bírságot is vonnak maguk után.
A hivatal eddigi gyakorlata szerint a termékhez kapcsolt ajándékok esetében a „Gyűjtsd össze mindet!” vagy az „Igyál egy…-t!” típusú reklámszövegeket a megvételre irányuló közvetlen felszólításnak értékelték, és ilyen esetekben pénzbírságot szabtak ki. Ennek alapján leszűrhető, hogy a gyermekeknek szóló reklámokban a cselekvésre való felszólítást nagyon gondosan kell megfogalmazni. Vagy pedig egyszerűen el kell kerülni, bár ez az általános marketingelvekkel és -gyakorlattal ellentétes megoldás. Különösen óvatosan kell eljárni az ajándékok és a nyereményjátékok alkalmazása esetében.
A direkt jogi előírások mellett további etikai megfontolásokat is szem előtt kell tartani. Az Önszabályozó Reklám Testület, mint a szakmai kontrollt felvállaló szervezet, etikai kódexet adott ki, ami ugyancsak nyújt bizonyos iránymutatást. Abban az alábbi – a gyermekeknek szóló reklámokra vonatkozó – passzusok relevánsak lehetnek gyógyszerek, gyógyhatású készítmények esetében is:
- A reklámban gyermekkorúak olyan terméket, amelynek használata veszélyes vagy kockázatos, csak felnőtt felügyelete mellett használhatnak. A gyermekkorúakat tilos a reklámban úgy ábrázolni, amint gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket egyedül használnak.
- A reklám nem célozhatja, hogy gyermekkorúakban olyan tudat alakuljon ki, hogy ha a reklámozott árut nem szereznék meg, akkor szégyenkezniük kellene, vagy hátrányba kerülnének.
- A gyermekkorúakhoz szóló reklám nem indíthatja őket arra, hogy bármilyen okból számukra ismeretlen felnőtt személyekkel kapcsolatot keressenek vagy létesítsenek, továbbá számukra idegen helyet keressenek fel.
Összegezve: legyenek akár gyártók, kereskedők vagy patikusok, akkor járnak el helyesen, és tudhatják biztonságban a vállalkozásukat, ha a gyermekeknek szánt gyógyszereket és étrend-kiegészítőket is a szülőknek reklámozzák. Azaz azok megvásárlását is az ő szemükben releváns érvekkel támasztják alá, hiszen nem csupán a vásárlási döntésekért, de gyermekeikért is ők viselik a felelősséget.
Csillag Zoltán
