Rizikócsökkentés nyomelemekkel

Milyen vitamint érdemes szedni 50 fölött?

Az individualizált prevenció jegyében a patikák polcain számos, szenioroknak formulált vitaminos-nyomelemes készítmény sorakozik „50+” jelöléssel. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mennyire indokolt ilyeneket szedni 50 éves kor felett, és mi remélhető az alkalmazásukl.

Bár nagy számban kaphatók a többféle vitamint és nyomelemet tartalmazó készítmények (multivitamin and mineral; MVM)nem létezik egységes definíció az ilyen termékekre. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb szövetségi kutatókomplexuma, az Országos Egészségügyi Központ (NIH) szerint az MVM-ek három- vagy többféle mikrotápanyagot a legfelső tolerálható szintnél kisebb dózisban tartalmazó, növényi drogoktól, hormonoktól és gyógyszerektől mentes készítmények. Más kritériumok szerint az MVM-eknek a B-vitaminokon kívül egyéb vitamint vagy nyomelemet is kell tartalmazniuk.¹

Heterogén korosztály

A szenioroknak formulált MVM-készítmények száma egyre gyarapszik. Tény azonban, hogy az 50 év feletti populáció meglehetősen heterogén képet mutat. A fiatalabb szeniorok életvitele, vitamin- és nyomelemszükséglete az ereje teljében lévő felnőttekével mérhető össze. Ezzel szemben a krónikus betegségben szenvedő, többféle gyógyszert szedő, esetleg kórházi kezelésben részesülő, pszichoszociális problémákkal terhelt idősek – 65 év felettiek – körében gyakori az alultápláltság, a vitaminok és nyomelemek hiánya.

123rf.com

Az átlagpopulációra bizonyos vitaminok, illetve nyomelemek állandó vagy időszakos hiánya jellemző. A hiányállapot az időskorúaknál fokozottan jelen lehet, ők több okból is ki vannak téve a malnutríció veszélyének. Az emésztőrendszeri és egyéb alapbetegségek, a depresszió, a fogazat romlása és azzal összefüggésben a rágási és nyelési funkciók károsodása, együtt ahhoz vezetnek, hogy egyoldalúan, friss zöldségekben és gyümölcsökben szegényen táplálkoznak az idős emberek. Emellett a szaglás és az ízlelés gyengülése is hozzájárul ahhoz, hogy kevésbé változatosan elkészített, kevésbé friss ételeket fogyasztanak. Ezen az állapoton tovább ronthatnak pszichés és szociális tényezők is, így a társ elvesztése miatti gyász vagy a szűkös anyagi helyzet. ¹ ²

Igazolt jótékony hatások

Ezért valóban szükséges azoknak a mikrotápanyagoknak a pótlása, amelyek a táplálékkal nem jutnak be a szervezetbe. Bár a vitaminok és nyomelemek csodákra nem képesek, például a daganatok megelőzésében játszott szignifikáns hatásukat sem sikerült igazolni, az 50 feletti korosztály igényeinek megfelelően kifejlesztett MVM-ek jelentőségét több tanulmány igazolja. Szerepük lehet az időskori makuladegeneráció kivédésében, illetve a már kialakult betegség progressziójának lassításában, a légúti infekciók megelőzésében, a védőoltások hatékonyságának növelésében vagy akár a kognitív funkciók javításában.¹ ³ ⁴

Néhány vitamin és nyomelem bevitelére kiemelt figyelmet kell fordítani idős korban. A szakirodalom szerint ezek a következők:

  • B-vitaminok: B9– és B12-vitamin
  • C-vitamin
  • D-vitamin
  • cink és szelén

Folsav

Kevesen figyelnek a folsavval (B9-vitamin) való megfelelő ellátottságra. Ha a szervezet folsavhiányos, fokozott az érelmeszesedés veszélye, illetve gyakoribbak lehetnek az emlékezési zavarok. A folsav elsősorban a zöld leveles zöldségekben található meg, melyekből a szeniorok viszonylag keveset fogyasztanak.¹ Hazánkban a felnőttek számára ajánlott napi beviteli referenciaérték (NRV) folsavból 200 µg. Más források (DACH-referenciaérték, az amerikai National Institute on Aging ajánlása) ennél magasabb bevitelt, napi 400 µg-ot javasolnak a 65 év felettieknek.

Kobalamin

A kobalamin (B12-vitamin) hiánya az idősek mintegy 10-43 százalékát érinti.¹ ² Pedig már az enyhe fokú hiánya is összefüggésbe hozható különféle neuropszichiátriai problémákkal, például koncentrációs zavarokkal, depressziós hullámokkal. Ezen túlmenően a demenciák kialakulását és súlyosbodását is okozhatja a kobalaminhiány, különösen akkor, ha egyidejűleg folsavhiány is fennáll.⁵ ⁶

Az időskori B12-vitamin-hiány okai között vezető helyen szerepelnek a különféle felszívódási zavarok. A B12-vitamin felszívódásához szükség van egy, a gyomornyálkahártya által termelt, úgynevezett intrinszik faktorra (IF). A 65 év felettiek mintegy harmadánál a gyomornyálkahártya gyulladása diagnosztizálható, ami összefüggésbe hozható az IF elégtelen mértékű termelődésével és a következményes B12-vitamin-hiánnyal. Másodsorban, az egyoldalú táplálkozás is okolható a kobalamin hiányáért. B12-vitamint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, így a húsok fogyasztásának mellőzése hiányállapotot okozhat. Harmadrészt, számos, az idősek által gyakran szedett gyógyszer (antacidok, a gyomorsav szekrécióját gátló hatóanyagok, metformin) ronthatja a B12-vitamin felszívódását.

Vizsgálatok alapján a B12-vitamin alkalmazása ideggyógyászati tünetek nélküli idős személyeknél is javasolható, az ajánlott napi bevitel az idősebb generációnál 2,4-3,0 µg.⁶

C-vitamin

A C-vitamin-igény nem emelkedik időskorban, a problémát inkább az jelenti, hogy sokan a felnőttkori ajánlásoknak megfelelő mennyiséghez sem jutnak hozzá. Egy 2013-as amerikai felmérés szerint az otthonukban élő idősek (n=416; átlagosan 76,8 évesek) táplálkozással történő napi C-vitamin-bevitele mindössze napi 55,57 mg, ami a nőknél mintegy 26 százalékkal, míg a férfiaknál 38 százalékkal elmarad a tengerentúli ajánlásokban megadott értékektől (75 mg, illetve 90 mg).⁶

D-vitamin

A D-vitamin hiánya globális probléma. Időskorúaknál a D-vitamin-hiány az endogén bioszintézis csökkenésével, az alacsony ultraibolyasugárzásexpozícióval és a D-vitaminban szegény táplálkozással magyarázható. Mindez a mortalitás növekedését vonja maga után, a neurodegeneratív megbetegedések magasabb kockázata és a csonttöréses események számának emelkedése révén egyaránt.³ A Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében című, számos szakember által jegyzett állásfoglalásból is kiderül, hogy a D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartoznak az időskorúak, különösen többszöri elesés esetén, illetve azok a személyek, akik életmódjuk vagy betegségük miatt tartósan nem kapnak napsugárzást. Ez utóbbi sok bezárkózva élő idős emberre igaz. A D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknak, köztük az időskorúaknak is, egész éven át tartó, folyamatos, megelőzési célú D-vitamin-bevitel javasolt, napi 1500-2000 NE dózisban.

Cink és szelén

Az időskorúak nyomelembevitele is hagy némi kívánnivalót maga után. Egyes vizsgálatok alapján a 60-65 év felettiek nem jutnak hozzá a napi szükséges cinkmennyiség feléhez sem.⁴ Egy placebokontrollált franciaországi vizsgálatban idősotthonban élőknél (n=725; >65 évesek) vizsgálták azt, hogy a kisdózisú, napi beviteli ajánlásoknak megfelelő mértékű, két éven át tartó cink- és szelénszupplementáció miként hat az időskorúak egészségére. Azt találták, hogy a nyomelempótlás hatására javult a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség, csökkent a légúti fertőzések okozta morbiditás és mortalitás, illetve az influenzaoltás utájobb volt az immunválasz.⁷

Amiből kevesebb kell

Van olyan mikrotápanyag is, aminek a bevitelét az időseknél csökkenteni lehet: a vas. Míg fiatal nőknél (főként a menstruáció miatt) a vashiány elterjedt és a vaspótlásra hangsúlyt kell fektetni, addig az idős férfiaknál és nőknél a napi 8-10 mg vasbevitel elegendőnek bizonyul.¹

Ha vitamin- és nyomelemtartalmú készítményt ajánlunk 50 év fölöttieknek, a következőkre érdemes figyelni:

  • A választott patikaszer megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a szükséges vitaminokat, nyomelemeket?
  • Milyen gyógyszereket szed rendszeresen a vitamint vásárló? Felléphet-e interakció a szedett gyógyszerekkel? (2-3 óra eltérés javasolt a vitamin- és nyomelemtartalmú készítmények, illetve az antacidok bevétele között.)
  • Mekkora méretűek a tabletták/kapszulák? Jelenthet-e nehézséget a lenyelés?

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

Forrás
(1) Ward E. Addressing nutritional gaps with multivitamin and mineral supplements. Nutr J. 2014; 13:72.
(2) https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/healthy-aging/expert-answers/loss-of-taste-and-smell/faq-20058455; 2021.04.12.
(3) Ströhle A, Wolters M, Hahn A. Food supplements – Potential and limits: Part 3. Medizinische Monatsschrift für Pharmazeuten 2013; 36:324-42.
(4) Mocchegiani E. et al. Zinc: Dietary intake and impact of supplementation on immune function in elderly. Age 2013; 35:839-860.
(5) Ströhle, A. et al. Vitamin-B12-Mangel im höheren Lebensalter. Ernährungs-Umschau 51 Heft 3. 2004.
(6) Hsiao PY. et al. Dietary patterns and diet quality among diverse older adults: the University of Alabama at Birmingham Study of Aging. J Nutr Health Aging 2013;17:19-25.
(7) Girodon F. et al. Impact of trace elements and vitamin supplementation on immunity and infections in institutionalized elderly patient. Arch Intern Med. 1999;159:748-54.

Megjelent a Pirulatrend májusi számában.