A férfiak gyakran öngyógyítással próbálnak segíteni magukon, így felértékelődik a patikai gondozásuk. Dr. Pap Helga gyógyszerész, a prosztata jóindulatú megbetegedéseivel (benignus prostata hyperplasia – BPH) kapcsolatos terápiákat, és az azokhoz köthető gondozási lehetőségeket dolgozta fel szakdolgozatában. Az ő expediálási tanácsaiból szemezgettünk.
Dr. Pap Helga szerint a gyógyszerészek közreműködése fontos a tünetek felismerésében, a megfelelő OTC-készítmény expediálásában, a megfelelô tanácsadásban és a prevenció hangsúlyozásában. Feladatuk mérlegelni a tüneteket, melyhez hasznos támpontot nyújt a Nemzetközi Prosztata Tünetértékelő Skála, vagy rövidítve IPSS kérdőív (International Prostate Symptom Score).
Magyarország lakosságát és korösszetételét tekintve közel 350 ezer középkorú és idős beteget érinthet a probléma, ugyanakkor a gyógyszerfogyási adatok szerint kevesebb, mint felük áll valamilyen gyógyszeres kezelés alatt.
A betegek jelentős része a panaszait öngyógyítás keretében szeretné enyhíteni, így nagy valószínűséggel először a gyógyszertárban próbálnak segítséget kérni. Ezért is fontos ezen betegek gyógyszerészi gondozása. Ilyen esetben ki kell kérdezni a beteget tüneteiről, azok súlyosságáról, hogy járt-e már a háziorvosánál, urológus szakorvosnál a panaszaival, és ha igen, akkor diagnosztizálták-e már nála a BPH-t.
A panaszok enyhíthetők az alkohol és a kávéfogyasztás csökkentésével, a dohányzásról való lemondással. Segíti a vizelettartást, az éjszakai gyakori inger elkerülését, ha a beteg lefekvés előtt pár órával már nem fogyaszt folyadékot. Javasolt a húgyhólyag edzése a kétszeres vizelési próbával. Ez azt jelenti, ha a beteg kiürítette hólyagját, várjon pár percet és próbálja meg újra kiüríteni azt.
Kezdeti, mérsékelt panaszok esetén eredményes lehet a BPH kezelése növényi kivonatokkal. A vénynélküli készítmények közé sorolható: a szabalpálma termés kivonata (Serenoa repens, Serenoa serrulata), a csalángyökér kivonata (Urtica dioica), a tökmagolaj (Cucurbita pepo), a rozspollen kivonat (Secale cereale), az afrikai szilvafa kérge (Prunus africana), az aranyvesszőfű föld feletti hajtásrendszere (Solidago virgaurea) és a kisvirágú füzike herbája (Epilobium parviflorum). A szabalpálma gátolja az 5(alfa)-reduktáz aktivitást, gyulladáscsökkentő hatású, megszünteti a szöveti vérbőséget. A csalángyökér kivonata, a fehérjéhez kötött tesztoszteron csökkentésével, a tökmagkivonat a dihidrotesztoszteron receptor kötôdés-gátlásával csökkenti a beteg panaszait. Hatásmódjuk összetett, nem minden szempontból tisztázott, de elmondható, hogy kedvezően befolyásolják az endokrin rendszert (pl. antiandrogén hatás, 5(alfa)-reduktáz gátlás) és a prosz- taglandin szintézis gátlása révén gyulladáscsökkentők is, így egyes készítmények indikációik alapján prosztatagyulladásban is alkalmazhatóak.
Az OTC-készítmények elônyei között szerepel, hogy nem befolyásolják a vérnyomást, a libidót és nem okoznak ejakulációs zavart, valamint erektilis diszfunkciót. Egyedüli szerként azonban csak a betegség kezdeti szakaszában indokolt alkalmazásuk. Mellékhatásként említendő allergiás reakció, valamint gasztrointesztinális panaszok. Ezek a terápiák az eredeti panaszokat várhatóan 2-3 hónap után enyhítik.
A növényi kivonatok hatékonysága nem minden szer esetében egyértelmű, és a pontos hatásmechanizmusuk sem minden esetben tisztázott, így a jelenleg rendelkezésre álló evidenciák alapján az Európai Urológiai Társaság (EAU) nem foglal állást a növényi szerek hatásossága és azok alkalmazása tekintetében.
A BPH-val küzdô betegek gyógyszerészi gondozása elengedhetetlen, fontos a jó gyógyszerész-beteg kapcsolat, hogy a páciens megfelelő ellátásban részesülhessen.
