Sikeres volt a peptid-kirakós

Ígéretes eredmények a PTE és a DE közös programjában

A gyógyítás és a diagnosztika terén is születtek új, a betegellátásba is beépíthető eredmények a debreceni és a pécsi egyetem szakembereinek köszönhetően egy négy és fél évig zajló kutatási programban.

„Peptiderg szignalizáció komplexitása és szerepe szisztémás betegségek kialakulásában” néven indult 2016-ban a röviden csak Pepsys projektnek nevezett program, melyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Debreceni Egyetem (DE) vett részt. Az uniós forrásból biztosított 1,3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás segítségével a két egyetem összesen tizenkét munkacsoportja olyan felfedezéseket tett, amelyek a későbbiekben sok ember életminőségét javíthatják.

Rendszerek, ha találkoznak

A kutatás során több peptidet, peptidek közvetítette mechanizmusokat vizsgáltak, melyek másképpen működnek egészséges és bizonyos betegségekkel rendelkező emberek szervezetében. Ami összeköti őket, az a peptidekből felépülő peptiderg rendszer, tehát a hormonális, endokrin szabályozások és az immunrendszer találkozása: az, ahogyan ezek a rendszerek együtt dolgoznak.

Egyes kutatócsoportok az alapmechanizmusokat kutatták, míg a projektben résztvevő klinikák konkrét immun- és autoimmun-betegségek hátterében álló szabályozási mechanizmusokat tártak fel. Más típusú modelleken és sejteken dolgoztak a debreceni és a pécsi szakemberek, a közös munka úgy haladt, mintha puzzle-darabkákat illesztettek volna össze.

A többi között újonnan feltárt mechanizmusok és molekulák szerepelnek különféle betegségek diagnosztikájában, prevenciójában, valamint – a preklinikai eredményeken alapuló klinikai kísérletek kedvező kimenetele esetén – azok terápiájában is. A kutatott betegségek között szerepel a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a depresszió, illetve különféle daganatos kórképek és autoimmun-betegségek. A projekt célja, hogy a kutatási eredmények mihamarabb eljussanak a betegellátásba.

Diagnosztikai újítások

Az eredmények nyomán új módszerek épülhetnek be az autoimmun betegségekkel kapcsolatos szűrővizsgálatokba, új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító, tumorok elleni új terápiás eljárások, valamint új típusú vakcinák kifejlesztése indulhat meg. Hatékonyabbá válhat a pikkelysömör kezelése is.

„Az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika, valamint a Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika új diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki. Sok olyan autoimmun betegség van, ami az ízületet és bőrt támadja meg, így érnek össze a szálak” – említette példaként dr. Reglődi Dóra szakmai vezető (PTE).

„Az Immunológiai Intézet a sejtek önemésztése, az autofágia szabályozásának, a programozott sejthalálnak, valamint a dendritikus sejtek működésének új, molekuláris mechanizmusait tárta fel. Ezek az eredmények segíthetik neurodegeneratív betegségek, tumorok és autoimmun-folyamatok elleni új terápiás eljárások, valamint új típusú vakcinák kifejlesztését. – sorolta az elért eredményeket dr. Bácsi Attila szakmai vezető (DE). – A Molekuláris Élettan munkacsoport kutatási eredményei a bőr regenerációs folyamatainak elősegítését és egyes dermatológiai kórképek – például psoriasis, száraz bőr, pruritus – kezelését tehetik hatékonyabbá” – tette hozzá.

Új gyógyszerkombináció

A DE Biofizikai és Sejtbiológiai Intézete az egyik rosszindulatú agydaganattípus terápiájához új, hatékony gyógyszerkombinációt fejlesztett ki. A klinikai laboratóriumi kutatótanszék trombózis és hemosztázis kutatócsoportja a szerzett autoimmun XIII-as véralvadásifaktor-hiány egy új formáját fedezte fel, és megállapította azt a minimális XIII-as véralvadásifaktor-szintet, amely megakadályozza a nagyobb vérzéseket és a sebgyógyulás zavarát.

„A Belgyógyászati Intézet reumatológiai tanszékének eredményei hozzájárulhatnak az autoimmun betegségekben alkalmazott biológiai terápiák mellékhatásainak csökkentéséhez. A bőrgyógyászati allergológiai tanszékkel együttműködve feltárták a különböző zsíros, száraz és nedves bőrterületek immuntopográfiai jellemzőit, ezzel új kezelési stratégiák kidolgozást tették lehetővé egyes bőrbetegségekben. A Klinikai Fiziológiai Tanszék olyan diagnosztikai módszert dolgozott ki, amellyel meghatározható a X-es véralvadási faktort gátló kezelés hatékonysága, ami a betegek hatékonyabb gyógykezelése előtt nyitotta meg az utat” – mondta dr. Bácsi Attila.

A két egyetem szerint a program újszerűségét az adta, hogy olyan csoportok pályáztak közösen, amelyek tevékenysége hosszú évek óta ismert és eredményes. A sikeres együttműködés után a jövőben várhatóan folytatódik a közös munka.

(Univpecs.com)