Súlyos gondra mutat rá a koronavírus-járvány

Kína egyes részein szinte megállt az élet, nem termelnek a gyárak, ami elég nagy baj a túl sok alapanyagot innen vásároló gyógyszergyártóknak. Ez a dilemma pedig velünk marad a mostani járvány lecsengése után is. Egyes amerikai kutatók már évek óta kongatják a vészharangot, az EU-ban csak most kezdenek el azon gondolkodni, mit lehetne tenni a beszerzési források diverzifikációjáért.

“Ha ez a járvány világméretűvé válik, a világ nagy részén éppen akkor lesz hiány nélkülözhetetlen gyógyszerekből, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk” – egyebek mellett ez a vészjósló mondat áll abban a közleményben, amelyet az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) égisze alatt működő egyik ernyőszervezet, az Európai Finomvegyipari Csoport (EFCG) adott ki február közepén. A többek között gyógyszeralapanyag-gyártó vállalatokat is tömörítő szervezet természetesen a Kínából indult koronavírus-járvány várható következményeire próbálta figyelmeztetni a döntéshozókat.

E sorok írásakor, noha számos országban, így Európában is vannak fertőzöttek, az Egészségügyi Világszervezet szerint még nincsen világjárvány. Nem tudjuk, hogy ez így marad-e, mindenesetre az EFCG által felvetett probléma akkor is létezne, ha a betegség további terjedését sikerülne megakadályozni – legfeljebb kevésbé lenne szerencsétlen az időzítése. A fő gond ugyanis az, hogy a Kínában uralkodó állapotok miatt a globális gyógyszeralapanyag-gyártási kapacitás egy nem elhanyagolható része akadozik vagy egyenesen le is állt. Sok más iparág mellett a gyógyszeripar is nagymértékben támaszkodik a még mindig olcsónak számító kínai munkaerőre, márpedig a karanténok, vesztegzár alá vont települések miatt sok ottani üzem hetek óta nem képes termelni. És senki sem tudja megmondani, meddig lesz ez így.

Fotó: 123rf.com

A helyzet olyannyira nyugtalanító, hogy a Politico beszámolója szerint február 13-án az uniós országok egészségügyért felelős miniszterei rendkívüli megbeszélésre gyűltek össze Brüsszelben. “Úgy látjuk, hogy fennáll a veszélye a koronavírus miatti gyógyszerhiányok kialakulásának. Tudjuk, milyen sok alapanyagot gyártanak Kínában, elsősorban Hupej tartományban” – mondta a lapnak Jens Spahn, a német kormány illetékes minisztere, a járvány gócpontjára utalva.

Mások erősebb szavakat használnak. Razat Gaurav, a Llamasoft logisztikai szolgáltató vezérigazgatója a Financial Timesnak azt mondta, “elég nagy a pánik” azon cégeknél, amelyek erősen függnek a kínai szállításoktól. A Llamasoft rengeteg gyógyszergyártónak dolgozik, az ügyfelei között olyan nagy játékosok is vannak, mint az AstraZeneca, a Bayer és a GSK. A leginkább azonban a generikus gyártóknak van félnivalójuk, a termékeik árszintjére nehezedő nyomás miatt jellemzően ők azok, akik Kínából vásárolják az alapanyagok többségét. Diabéteszgyógyszerek, fájdalomcsillapítók, antiretrovirális szerek gyártása kerülhet veszélybe.

Hogy a generikus szerek ellátásában fellépő esetleges zavar mit jelentene, azt jól érzékelteti a Politico által idézett adat, mely szerint a receptköteles antibiotikumok négyötöde tartozik ebbe a kategóriába. Vagy az, hogy az Egyesült Államokban receptre felírt gyógyszerek 90 százaléka generikus. De gond lehet az OTC-piacon is, ha a COVID-19 névre keresztelt vírus által előidézett helyzet nem javul: éppen az influenzaszerű megbetegedések tüneteinek kezelésére használt szerek fogyhatnak el a patikákból. Thomas Cueni, egy másik nemzetközi iparági szervezet, az innovatívokat képviselő IFPMA főigazgatója úgy fogalmazott a Politico cikkében, hogy ebből a szempontból a járvány súlyosbodása “feltérképezetlen területre” vezetne.

Logikus megoldásnak tűnhet, hogy a gyógyszergyártók rendeljenek más forrásból, a brit kormány már fel is szólította a helyi cégeket, hogy keressenek alternatív beszállítókat. Csakhogy ilyenek nem minden esetben állnak készenlétben, és a váltás egyébként sem megy egyik napról másikra. Az alapanyagokat előállító partnereknek nagyon szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, a szabályozó hatóságok egyenként minősítik őket, a folyamat pedig rendesen hónapokig, akár fél évig eltart. A hírek szerint már megy a lobbizás az uniós és az amerikai felügyeletnél, hogy a rendkívüli körülményekre tekintettel rövidítsék le ezeket az eljárásokat.

A járvány kitörésének időpontja egyébként annyiban szerencsés volt, hogy egybeesett a kínai holdújévvel. A gyógyszergyártók ilyenkor számítanak a szabadságolásokból adódó termeléskiesésre, ezért előtte félretesznek valamennyi tartalékot. De a kínai alapanyag-ellátásnak nagyjából 70 százalékban kitett indiai generikus cégeknél még így is akár heteken belül leállhat a termelés. Az európai gyártók érdekes módon a Brexitnek köszönhetik, hogy valamivel jobb helyzetben vannak ázsiai és amerikai versenytársaiknál: amíg nem volt biztos, hogy lesz megállapodás, az esetleges rendezetlen kilépést követő kereskedelmi káoszra készülve számos cég nagyobb készleteket halmozott fel.

És mit mondanak a legnagyobb magyarországi gyógyszergyártók? “A koronavírus-járvány vállalatunknál jelenleg sem termelési, sem ellátási problémát nem okoz” – válaszolta megkeresésünkre az Egis kommunikációs osztálya. A Richtertől azt a választ kaptuk, hogy “az idő rövidsége és a jövőbeni események, esetleges korlátozások bizonytalansága miatt” nem tudnak nyilatkozni. Arra a kérdésünkre, hogy valóban túlságosan nagy-e Kína részesedése a gyógyszeralapanyag-gyártásból, illetve érdemes-e, lehet-e ezen változtatni, egyik társaság sem reagált.

“Itt az ideje az aggódásnak” – ezt válaszolta az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) korábbi igazgatója, Steven Lynn, amikor arról kérdezték, mekkora a baj. Az Egyesült Államokban forgalomba kerülő generikus gyógyszerek 40 százaléka Indiából érkezik, az indiai gyártók pedig erősen rá vannak utalva a kínai beszállítóikra, tehát tényleg van miért nyugtalankodni a tengerentúlon. Lynn azonban nemcsak a jelenlegi járvány kockázataira gondolt, hanem általában arra a problémára, amit az amerikai gyógyszergyártás és még inkább -ellátás kínai kitettsége jelent. Az ottani közbeszédben mostanáig alig volt ez jelen, jóllehet két kutató tavalyelőtt könyvet is írt A Kínától való gyógyszeripari függőség kockázatainak feltárása címmel. Az ő adataik szerint az amerikai stratégiai gyógyszerkészlet 85 százalékában van valamilyen kínai eredetű termék, legyen az aktív hatóanyag, köztes vegyi anyag vagy más alapanyag.

A jelek szerint mostanra a politikusok ingerküszöbét is elérte a téma. Lehetett ebben szerepe annak is, hogy a nemrég kiéleződött amerikai-kínai kereskedelmi háború fejleményeire reagálva egy kínai közgazdász, Li Dau-kui felvetette, mi lenne, ha országa a gyógyszeripari szállítások korlátozásával válaszolna egyes intézkedésekre, így helyezve nyomás alá a nyugati államok egészségügyi rendszereit. Nemrég egy republikánus és egy demokrata szenátor, Marco Rubio és Chris Murphy közösen írt levelet az FDA-nek, tájékoztatást kérve a várható fejleményekről. A Képviselőház egészségügyi albizottságának elnöke, Anna Eshoo pedig 2020 egyik legfontosabb ügyének nevezte a kínai gyógyszerfüggést.

A szakemberek egyetértenek. “A koronavírus által előidézett krízis egy ébresztő, melynek a közvetlen hatása talán rövidtávú lesz, de hosszú távon a stratégiai tervezés fontosságára hív fel” – foglalta össze Razat Gaurav a Financial Times cikkében. A fent említett könyv társszerzője, Rosemary Gibson szerint az első teendő a kritikus jelentőségű termékek ellátási láncainak újragondolása. “Szükség van egy állami szereplőre, amely monitorozza a globális keresletet és kínálatot, időben felismeri a mostanihoz hasonló helyzeteket, átlátja a gyenge pontokat, képes előrejelezni, és tűzoltás helyett van felkészülési terve. Az élelmiszer- és energiaellátást már így ellenőrizzük, a gyógyszereknél is erre van szükség.”

Az Európai Unióban is vannak már, akik sürgetik, hogy az amerikaiakhoz hasonlóan kezdjünk biztonsági kérdésként tekinteni a gyógyszerellátási láncokra, máskülönben hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy egy távoli országban bekövetkező rendkívüli esemény válsághelyzetet okozhat a közösségen belül. A brüsszeli tanácskozáson Adam Vojtech, Csehország egészségügyi minisztere igyekezett meggyőzni erről a kollégáit. Felvetette, például, hogy ösztönzőkkel kellene a vállalatokat rábírni a termelés visszahozatalára Európába.

Hogy lesz-e tömeges termékhiány Európában, és ha igen, mikor, az alighanem attól függ, hogy mennyi idő alatt sikerül megfékezni a járványt. Az általunk megkérdezett magyarországi nagykereskedőkhöz egyelőre egyetlen gyártótól sem érkezett jelzés arról, hogy ilyesmire kellene számítani. “Ettől függetlenül az biztos, hogy a nemzetközi gyógyszeripar kitettsége Kínának nagyon veszélyes. Más iparágakkal is ez a helyzet persze, de a gyógyszeralapanyag megérkezése azért fontosabb, mint az okostelefon-alkatrészeké” – mondta lapunknak Feller Antal, a Hungarophama vezérigazgatója. A Phoenix Pharma éléről a napokban visszavonult, de a céget tanácsadóként továbbra is segítő Küttel Sándor érdeklődésünkre azt emelte ki, hogy nem pusztán a hiány a kockázat, a kínai alapanyaggyártással más természetű gondok is vannak, amint azt a 2018-as valzartánszennyezés esete is mutatta.

Galambos Péter

A cikk a PirulaTrend/MarketingPirula 2020/2. számában jelent meg!

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>