A következő években muszáj lesz rendezni a gyógyszerészek életét megnehezítő, évek óta égető problémákat – mondta a lapunknak adott interjúban a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Dr. Hankó Zoltán hozzátette, ezt nemcsak a kincstári optimizmus mondatja vele, hanem a kormánnyal folytatott egyeztetések tapasztalatai.
Mekkora terhet ró a gyógyszer-kiskereskedelemre az Ukrajnából menekülők gyógyszertári ellátása, illetve ennek az adminisztrációja?
Arról, hogy nagyon komoly többletfeladatot jelentene, nem tudok. A teendőkről, például a számlakibocsátás kérdéséről, nagyjából egy hónapig volt némi bizonytalanság, amíg ezt az EMMI több egymást követő miniszteri utasítás megjelentetésével meg nem oldotta. A menekültstátuszba kerülők ellátása, a gyógyszereik támogatással történő kiváltása és elszámolása így rendeződött. Ők egyébként a menekülőknek csak egy kis részét teszik ki.
Az orvostechnikai eszközök dokumentációjának új, augusztus 26-ai határideje nincs már olyan messze, ráadásul pont a szabadságolások idejére esik. Amikor legutóbb beszéltünk erről, úgy vettem ki a szavaiból, a kamara el akarja érni, hogy ezt az előírást teljes egészében vonják vissza. Van-e valamilyen fejlemény?
A politika szándékát, jelesül, hogy egy egységes rendszerben legyen nyilvántartva, milyen orvostechnikai eszközök vannak forgalomban, azokat ki hozta forgalomba, és hol lehet őket kapni, legitim célnak tartom, és evidencia, hogy ennek a rendszernek a gazdája az OGYÉI legyen. A tavaly megalkotott jogszabály azonban rossz, mert az informatikai lehetőségeket figyelmen kívül hagyó, óriási adatredundanciával járó, fölösleges adminisztrációs és anyagi kötelezettséget ró rengeteg szereplőre. Bőven elegendő, ha a teljes körű regisztrációt a forgalmazó elvégzi, a patikák és gyse-boltok pedig csak jelzik, hogy a felsorolt termékek közül mit forgalmaznak. Ehhez az informatikai fejlesztés megkerülhetetlen. Másfelől az ellátási lánc különböző szereplőinek regisztrációs kötelezettségét ugyanazzal a határnappal előírni nem szabad. Ezért nem venném biztosra, hogy augusztus 26. lesz a végső határidő, legalábbis a gyógyszertárak és gyse-boltok számára. Fontos, hogy határidőre a szoftver üzembiztosan működjön, mert ez az ágazat a rengeteg érintett beteg miatt nem viseli el a bizonytalanságot. Ezekről a kérdésekről az egyeztetések újrakezdődtek.
A FoNo VIII alkalmazásával kapcsolatos problémákról egyeztetnek a MAGYOSZ-szal. A tapasztalatcserén kívül pontosan miről?
Az új FoNóval a galenusi gyártóknak és nekünk is vannak problémáink, ezek egy részét közösen próbáljuk megoldani. Az alapdilemma az, hogy vannak galenikumok, amelyeknek megváltozott az összetétele, az engedélyezésük pedig bonyolult. Bizonyos alapanyagok engedélyezéshez szükséges dokumentációja nehezen beszerezhető, és a szükséges vizsgálatok is sokba kerülnek. Ezek a gondok ellátási vákuumot okoznak. Mivel változik a gyógyszertárak magisztrális gyógyszerkészítési gyakorlata is, megállapodtunk, hogy készítünk egy felmérést a patikák körében arról, hogy várhatóan miből, mennyire lesz szükség.
Ezek a bizonytalanságok alighanem erősítik azt a jelenséget, hogy vannak patikák, amelyek egyszerűen nem vállalnak magisztrális gyógyszerkészítést.
Ez ellen egyrészt a magisztrális díjak rendezésével lehet tenni, másrészt azzal, ha olyan piaci helyzetet teremtünk, amelyben minden pozitív listán lévő alapanyag mindig beszerezhető olyan kiszerelésben, amilyenre igény van. Amíg ez utóbbi nem adott, addig nem szűrhető ki, hogy a gyógyszertárakban mikor mondanak igazat az alapanyaghiányról, és mikor nem.
Többször olvastam, hogy lesz a FoNo VIII-ból nyomtatott verzió is. Ugyanakkor azt hallottam, hogy az elkészítésére kapott pályázati pénznek az volt a feltétele, hogy csak elektronikus formában legyen elérhető. Igaz ez?
A kérdés első felére igen a válaszom, az OGYÉI egyik felsővezetőjének közlése szerint hamarosan elkészülnek a nyomtatott verzióval. Ami jó hír, mert nagy szükség van rá. A pályázati feltétel viszont, úgy tudom, nem az volt, hogy nem nyomtathatják ki, hanem hogy a felhasználóknak térítésmentes elérést kell biztosítani, és ez szerintem az online kiadással már teljesült.
Mifélék a kisboltrendelet tapasztalatai? Hány üzlet élt a gyógyszerárusítás lehetőségével?
Pontos számot nem tudok mondani, de abból lehet következtetni a pályázók számára, hogy most ezer körül van azoknak a kiskereskedelmi egységeknek a száma, amelyek árulhatnak gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszereket, és korábban kb. hétszáz ilyen engedélyes volt. Tehát a nagyságrend pár száz üzlet lehet.
Van tudomásuk megfelelési vagy működési problémákról?
Igen. Volt eset, amikor olyan településen lévő bolt nyert a pályázaton, ahol van működő patika. Az OGYÉI-engedélyt az ilyen üzletek persze nem kaphatják meg. Ugyanakkor kétségtelen, hogy vannak boltosok, akiknek ez a program adott ötletet arra, hogy ha a pályázati feltételeknek nem is felel meg a vállalkozásuk, attól függetlenül folyamodjanak gyógyszerárusítási engedélyhez. De ahogy látom, nagy hatása ennek sem lesz, egyszerűen nincs ebben akkora forgalmi potenciál, hogy üzletileg nagyon megérje vele foglalkozni és az előírt feltételeket biztosítani.
Viszont így a kistelepülések gyógyszerellátása sem lett sokkal jobb.
Igen, ez továbbra is egy megoldandó feladat, bár nem olyan rossz a helyzet, mint elsőre látszik, mert az 1500 patika nélküli település több mint kétharmada 500 fősnél kisebb. Nem reális, hogy ekkora közösségek eltartsanak egy közforgalmú vagy akár egy fiókgyógyszertárat. A javaslatunk 2020 januárja óta ott van az államigazgatás asztalán. Az alapja az, hogy egy új struktúra építése előtt a már meglévő patikák működését kell stabilizálni, ideértve a fiókgyógyszertárakat is. Sőt, az orvosok kézigyógyszertárát is meg kell védeni. Emellett benne van az úgynevezett gyógyszerszobák kialakítása és a házhozszállítás feltételeinek a megteremtése. Mindezt muszáj lesz megoldani ebben a kormányzati ciklusban, és ezt nem a kincstári optimizmus mondatja velem, hanem az egyeztetések tapasztalatai.
A csomagküldés betiltásához kapcsolódó, az online forgalmat illető félelmek nagyobb része egyelőre nem igazolódott, de más probléma azért látszik: máris megjelentek külföldi szolgáltatók OTC-termékei az egyik nagy webáruházban. Mit lehet ez ellen tenni?
Ez elsősorban hatósági, és szükség esetén szabályozási kérdés. Ha az az alapelv, hogy legálisan gyógyszert forgalmazni csak erre magyarországi engedéllyel rendelkező szolgáltatónak és itthon engedélyezett gyógyszert szabad, akkor az említett gyakorlat nem tartható
A HGYSZ-nek volt nemrég egy felmérése a patikai szolgáltatások bővítéséről, elsősorban a vakcinációról. Hogyan viszonyul a kamara ehhez a gondolathoz?
Már 2015-ben felvetettük a gyógyszertárak bevonását a vakcinálásba, de az akkori egészségpolitikai vezetés ezt nem támogatta. A járvány elején kikérte a véleményünket a nemzetbiztonsági szolgálat. A válaszunk az volt, hogy ez jó irány, amelyhez a jogszabályi háttéren túl az infrastrukturális feltételeket is meg kell teremteni, amellett a finanszírozást biztosítani, és természetesen az egész csak önkéntes alapon képzelhető el. Ezután az EMMI-vel is elindultak erről az egyeztetések.
Szegeden az egyetem két új gyógyszertárat nyitott, pontosabban az intézményi gyógyszertárnak új telephelyeket. A leginkább érintett helyi patikatulajdonosok nagyon barátságtalan lépésnek tartják ezt, tehetetlennek érzik magukat. Mit gondol erről?
Az egyetem valószínűleg jogszerűen járt el, ugyanakkor a döntést és a hozzá kapcsolódó kommunikációt sem tartom szerencsésnek. Azt a rendelkezést sem tartom jónak, hogy egy kórház egy telephelyen több vényforgalmas részleget is létesíthet. A jogszabály-módosítás ellen annak idején tiltakoztunk, sajnos eredmény nélkül. Ha véget ér a veszélyhelyzet, ezt a szabályt is újra kellene tárgyalni.
A felpörgő infláció miatt az árrés-valorizáció aktuálisabb téma, mint valaha. Az elnökségi ülések beszámolóiból tudható, jó ideje vannak erről egyeztetések a minisztériummal. Hol tartanak most?
Valóban évek óta tárgyalunk erről, konkrétumot még nem mondhatok. A jelenlegi árrésrendszernek van két vállalhatatlan eleme, az egyik az olcsó gyógyszerek árrése, ahol a viszonylag magas százalék ellenére a nominális összeg nagyon kicsi. A másik pedig a nagy értékű gyógyszerek dobozdíja, amely egy ponton túl még a banki átutalás díját sem fedezi. De hangsúlyozom, hogy önmagában ennek a két kérdésnek a rendezésével az ágazat gazdálkodási problémáit nem lehet megoldani. A kis és közepes forgalmú patikák működéséhez ugyanis biztosítani kell olyan forrásokat is, amelyek a különböző szakmai szolgáltatásaik elismerése révén segítik a működést.
Visszatérő kritika a kamaráról, hogy bár nem titkoltan nagyon jó kapcsolatot ápol a jelenlegi kormánnyal, több, a gyógyszerészeknek húsbavágó kérdésben hosszú évek óta nem tud áttörést elérni. Mit válaszol azoknak, akik konfrontatívabb kamarát szeretnének?
Az, hogy a nyilvánosságban ki mennyire hangosan beszél, nem feltétlenül tükrözi, hogy a háttérben milyen munka folyik. Tény, hogy az elmúlt években részben objektív okokból, részben egyéb körülmények miatt felhalmozódtak restanciáink, ez engem személyesen is megvisel. De a gyógyszerészeti tájékoztató kiadvány azt üzeni, hogy számíthatunk rá: az együttműködés a kormánnyal most új szakaszba léphet, a benne foglalt vállalások pedig számonkérhetők lesznek.
Megjelent a Pirulatrend 2022. májusi számában.
