Októberben 20 éves fennállását ünnepelte a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetsége. Ez alkalomból érkezett Magyarországra Monika Derecque-Pois, az Európai Egészségügyi Termékforgalmazók Szövetsége igazgatója, aki lapunknak exkluzív interjút adott a gyógyszer-nagykereskedők jelenlegi szerepvállalásáról.
Marketingpirula: Húsz évvel ezelőtt is nagyon közelről követte a gyógyszerágazat itteni változását, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének (GYNSZ) a megalakulását. Hogyan látta akkor a magyar gyógyszerpiac perspektíváit?
Monika Derecque-Pois: Magyarország kicsit mindig más volt, mint a térség többi országa. Érezni lehetett, hogy a szakemberek elôre akartak nézni, sosem hátra, tudni akarták, hogyan mûködnek a dolgok a határon túl. Kívülrôl is látszott, hogy ez egy nagyon izgalmas, történelmi idôszak. Az állam által uralt piac hirtelen kinyílt és egy gyökeresen más irányban kezdett fejlôdni. Jött a privatizálás.
MP.: A stabil piacgazdaságok szemszögéből nem volt egy kicsit ijesztő ez a gyors váltás?
MDP.: Az biztos, hogy a magyarországi változásoktól félni nem kellett, pontosan amiatt, mert a vállalkozószellem ott volt a magyarokban, nagyon tudatosan mentek elôre. A most 20 éve megalakult Gyógyszer-nagykereskedôk Országos Szövetsége volt a legelsô a volt szocialista országok gyógyszer-nagykereskedôi közül, amelyik csatlakozott a szövetségünkhöz és annak teljes jogú tagjaként elfogadta az európai szövetség szabályzatát. Tehát a GYNSZ már születésekor ez alapján kezdte meg mûködését. Ne feledjük el, hogy ez jóval azelôtt történt, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.
MP.: A gyógyszer-nagykereskedők szívesen hangoztatják, hogy akkor igazán sikeres a működésük, ha láthatatlanok maradnak a gyógyszerágazat színes színpadán. Továbbra is a láthatatlanság a cél?
MDP.: Szendvics-szerep a miénk, vagy mondhatnám úgy is, hogy a gyártók és a gyógyszerészek között a híd szerepét töltjük be, miközben rálátásunk van mindkét szereplô tevékenységére, s percnyi pontossággal tudjuk követni mindkét oldal igényeit. Habár egyre szélesebb a szerepkörünk, még mindig láthatatlanok vagyunk, különösen a fogyasztó számára.
MP.: A drága terápiák, a gyorsaság, a különleges tárolást igénylő készítmények mind-mind új kihívást jelentenek. Hogyan tud minderre felkészülni az Európai Egészségügyi Termékforgalmazók Szövetsége (GIRP)?
MDP.: 2013-ban megfogalmaztunk egy irányelvet, amely kijelöli az elôttünk álló feladatokat. Munkatársaink sok energiát és munkát fektetnek a narkotikumok, a speciális tárolást igénylô készítmények tárolási és szállítási körülményeinek még jobbá tételébe. A megfelelô technológiai, jogi háttér kialakítása és a precíz végrehajtás nélkülözhetetlen az ellátási lánc gördülékennyé tételéhez.
MP.: Manapság felröppent a hír a hazánkban működő gyógyszer-nagykereskedők államosításáról. Van ilyen jellegű képződmény Európában?
MDP: Nem, és ehhez hasonló sincs. És egyszerû a magyarázat, hogy miért. Ma nincs ember, aki azt gondolná, hogy egy államosított nagykereskedelem jobban mûködne, mint a privát tulajdonú kereskedelem. Az állami szerepvállalásnak természetesen megvan a pontos helye minden országban, ide tartozik például a fertôzések és járványok idején a gyógyszerkészítmények biztosítása, de folytathatnám a sort például az IT szektor törvények által megszabott mûködésével. De a magántulajdonban lévô kereskedô láncok állami szabályozása teljességgel értelmezhetetlen.
MP.: A híresztelés mögött nyilvánvalóan az a tény áll, hogy a kórházak, de előfordul, hogy a patikák is nehezen fizetik ki tartozásukat a nagykereskedők felé. Ez mennyire jellemző az Unióban?
MDP.: Azt kell mondjam, hogy ez a jelenség elsôsorban a közép-kelet-európai országokra és az utóbbi években Görögországra jellemzô. A fizetési gondok leginkább a kórházakat sújtják és elôfordul, hogy a türelmi idô lejárta után a nem fizetô intézetekbe a cégek nem szállítanak gyógyszert, de ezért nem a cégeket kell hibáztatni. Egy jól mûködô, felelôsségteljes egészségügyi ellátó rendszerben nem fordulhat elô súlyos fizetésképtelenség.
Kertész Éva
