A Magyar Közlönyben 2026. március 25-én megjelent a belügyminiszteri rendeletmódosítás, amely a betegbiztonság és a krónikus betegek kényelme érdekében lehetővé teszi a gyógyszerészek és a kiterjesztett hatáskörű ápolók számára bizonyos készítmények társadalombiztosítási támogatással történő rendelését. A rendelet idén szeptember 21-én lép hatályba.

Az út a gyógyszerészi vényírás tervezésétől a rendelet megszületéséig nem volt zökkenőmentes folyamat. A 2025. június 23-án jelent meg Magyar Közlöny 75. számában, hogy több jogszabály módosításával megteremti az alapját a gyógyszerészi vényírás lehetőségének. Az Országgyűlés 2025 nyarán fogadta el azt a keretszabályozást, amely lehetővé teszi gyógyszerészek és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók számára gyógyszerek társadalombiztosítási támogatással történő rendelését elektronikus vényen.

Szakmai kontroll

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a gyógyszerészi vényírás kezdeményezésekor nemcsak a hazai igényeket, hanem a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vette. Európa számos országában létezik már hasonló lehetőség a gyógyszerészeknek, amellyel nagyban hozzá tudnak járulni a lakosság megfelelő és biztonságos gyógyszerellátásához, továbbá a gyógyszerész szerepének megerősítéséhez is.

„A gyógyszerész abban az esetben adhat ki először vényköteles gyógyszert vény nélkül a betegének, ha az EESZT-nek az adatbázisában látja azt, hogy az elmúlt fél évben legalább négy hónapnyi mennyiségű gyógyszert már kiváltott, tehát folyamatosan szedi a gyógyszert. Először abban az esetben adhatja ki a gyógyszerész az adott gyógyszert, ha legalább fél éves időtávon belül bizonyítható, hogy ezt a gyógyszert folyamatosan szedi a beteg. Következő alkalommal a betegnek vissza kell menni az orvoshoz, aki megnézi az állapotát, felírja a következő adag gyógyszert. Ha megint nem éri el az orvosát, akkor újra jöhet a gyógyszertárba, tehát így a folyamatos orvosi kontroll lehetőségét ezzel a rendelettel tudtuk biztosítani” – nyilatkozta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

A rendeletmódosításban megfogalmazott szubszidiaritás elvét követő szabályozás értelmében a gyógyszerész csak akkor írhat fel e-vényt, ha az adott gyógyszerből a háziorvos az elmúlt fél évben legalább 120 napra elegendő mennyiséget már rendelt, és azt a páciens ki is váltotta. További korlátozás, hogy egyszerre legfeljebb 30 napnyi adag írható fel, a betegnek pedig személyesen meg kell jelennie a patikában. A folyamathoz a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerészének vagy a kezelőorvosnak az engedélye is szükséges, biztosítva ezzel a szakmai kontrollt a kiterjesztett hatáskörű gyógyszerrendelés felett.

Betegbiztonság és digitális kontroll

A gyógyszerészi receptírás nem jelent önálló diagnózisalkotást, a terápiás döntés és a diagnózis továbbra is orvosi hatáskör marad. A folyamat biztonságát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) biztosítja, amely lehetővé teszi a beteg gyógyszerelési múltjának teljes körű nyomon követését.

„Ez nem von el kompetenciát az orvostól, hanem egyfajta technikai segítségként értelmezendő, amely mentesítheti a praxisokat a tisztán adminisztratív jellegű betegforgalomtól. A háziorvosi praxisok terhelése ugyanis rekordokat dönt: tavaly több mint 70 millió orvos-beteg találkozás valósult meg az alapellátásban” – hangsúlyozta Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnöke, a Népszava podcastjában.

Mikola Bálint rámutatott, hogy a gyógyszerész a patikában gyakran olyan párhuzamos felírásokat vagy adherencia-problémákat is észlelhet, amelyekre az orvosnak – az időhiány vagy a többhelyű szakellátás miatt – nincs teljes rálátása. Az informatikai háttér fejlesztésével a gyógyszerészek a jövőben automatikus visszajelzést küldhetnének az orvosnak a gyógyszerkiváltási hajlandóságról, ami jelentősen javíthatná a terápiás hatékonyságot.

Képzés és infrastrukturális követelmények

Mikola Bálint elmondta, hogy az Orvostudományi Karok bevonásával már tervezik azokat a kétéves továbbképzési programokat, amelyek az egyetemi képzés keretében készítik fel a gyógyszerészeket a leggyakoribb népbetegségek menedzselésére. Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nem a diagnosztizálásról és a gyógyításról van szó – ez csak egy későbbi lépés lehet bizonyos jól meghatározott kórképekben –, hanem a felkészülésről és a szakmai együttműködésről. Ez a váltás ugyanakkor komoly infrastrukturális fejlesztéseket is igényel a gyógyszertárak részéről. A hatékony tanácsadáshoz és az esetleges oltási tevékenységhez elkülönített, az infekciókontroll szabályainak megfelelő helyiségekre van szükség.

A rendelet értelmében a vényírási jog 2026. szeptember 21-én lép hatályba, de addig meg kell oldani a különböző informatikai fejlesztéseket és szakmailag is fel kell készülni az új kompetenciának a napi munkában való alkalmazására.

MOK állásfoglalás a gyógyszerészi vényírásról

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a tervezet társadalmi egyeztetésre történő megküldését követően közleményben tiltakozott, részben arra hivatkozva, hogy velük erről nem egyeztettek. Szerintük a rendelet valójában az ügyeleti átalakítás miatti orvoshiányt próbálja kezelni, de erre alkalmatlan. A MOK a társadalmi egyeztetés határidejének lezárultával hivatalos állásfoglalásban jelezte a Belügyminisztériumnak (BM), hogy a jelenlegi formájában elutasítja azt a rendelettervezetet, amely kiterjesztené a gyógyszerrendelési jogosultságokat a gyógyszerészekre és az emelt szintű ápolókra (APN). A köztestület szerint a módosítás érdemi szakmai egyeztetés nélkül készült, és súlyos  betegbiztonsági kockázatokat hordoz.

Az egészségügyi szakmai kamara vezetők a társadalmi egyeztetés lezárását követően február 24-én találkoztak egy minisztériumi megbeszélésre. Ezt követően a MOK az egyeztetésen elhangzottakról készült emlékeztetőt pontosította és kitért a bevezetést megelőző teendőkre is, de a rendelet megjelenését hivatalosan már

A „Pharmacy First” modell

A receptírási jogkör kiterjesztése – amely krónikus betegek esetében egyhavi gyógyszeradag meghosszabbítását teszi lehetővé – egy szélesebb körű stratégia kezdete. Az orvosszakmával szorosan egyeztetve és a betegbiztonságot elsődlegesnek tekintve a távlati célok között szerepel:

• a védőoltási programokba való bekapcsolódás (pl. influenza elleni vakcináció);
• a preventív szolgáltatások és szűrőprogramok kiterjesztése;
• bizonyos enyhe lefolyású betegségek (pl. torokfájás) esetén a patikai tanácsadás és ellátás bevezetése, az Angliában eredményesen működő „Pharmacy First” modell mintájára. Stephen Thomas, az Egyesült Királyság főgyógyszerésze szerint a modell megmutatta, hogy a gyógyszerészek képesek enyhe betegségek esetén közvetlen kezelést nyújtani, ezzel tehermentesítve az alapellátást.

Bólyi Alexandra

A jogi háttér itt olvasható!

A cikk a Pirulatrend/Marketingpirula 2026/01. számában jelent meg.