Természetesen a visszerek ellen

Nehéz, dagadó láb és feszülő bőr

A népesség 20-25 százaléka küzd a vénás keringés elégtelensége miatt kialakult panaszokkal, különösen érintettek az állómunkát végzők, a túlsúlyos, 30-40 feletti, nők, akik már szültek és a hatvan évnél idősebbek. Milyen praktikus tanácsokkal láthatja el a gyógyszerész betegét, és milyen gyógynövénytartalmú készítmények állnak a rendelkezésére?  

Enyhe panaszoknak mondhatók, ha a láb estére vagy napközben is, minimális terhelésre, illetve hosszas állás vagy ülés után enyhén bedagad, valamint a bőr viszket, feszül, fájdalmas lesz. A nehézláb-érzés, a lábikragörcs, a talp melletti kis ereken kialakuló lilás erezettség még szintén enyhe tünetnek mondható. Ilyen esetekben az életmódra és a nem gyógyszeres kezelésre vonatkozó tanácsok mellett a gyógyszerész külsőleges vagy belsőleges vény nélkül kapható készítményeket javasolhat.

Feltétlenül orvosi kivizsgálásra ajánlatos küldeni a beteget, ha a visszerek, mint lila dudorok már erőteljesen látszanak a lábon. Miként akkor is, ha a lábdagadás nagymértékű, ha bőrelváltozások (vöröses-barnás elszíneződés), hámlás, nedvezés, sőt rosszul gyógyuló sebek, vagy (nagyon elhanyagolt esetben) lábszárfekély jelentkezik. Szintén orvosi kontroll szükséges, ha a beteg várandós, vagy a következő társbetegségekben szenved: szívelégtelenség, diabetes mellitus, máj- vagy vesefunkció-zavar.

A betegség oka

Ha a vénabillentyű nem megfelelően működik, a vénafal károsodik, kitágul, a vénás visszaáramlás zavart szenved, a vérplazma a megnövekedett nyomás miatt kilép a szövetközi térbe. Az itt felhalmozódó méreganyagok gyulladásos folyamatokat indítanak el a kis erek környezetében. Ez pedig nyiroködémát, kötőszöveti felszaporodást okoz. A kezdeti, a talp oldalán jelentkező lilás erezettséget mintegy 5 év múlva követik a jellegzetes visszeres dudorok, az erőteljes lábdagadás, ödéma, kötőszöveti szaporulat. 15-25 év is eltelhet, amíg a betegség lábszárfekélyig súlyosbodik. A folyamat során a vérrögképződés kockázata nő, elhanyagolt visszérbetegség könnyen vezethet trombózishoz, akár életveszélyes thromboemboliához.

Hogy segíthet a gyógyszerész?

Az általános, ám igen lényeges életmód-tanácsok mellett a nem gyógyszeres módszerek fő célja a vénás nyomás és a vénás visszafolyás, ezzel az ödéma csökkentése. A helyileg alkalmazott készítmények (kenőcs, krém, gél) vénatonizálók és kellemesen hűsítő hatásúak. Ezekkel a panaszok lokálisan és átmenetileg enyhíthetők (distal felől proximalis irányban bemasszírozva). A per os venoprotektív és ödéma-csökkentő készítmények fokozzák az érfal tónusát, feszességét, a billentyű hatékonyságát. Ugyanakkor jótékonyan csökkentik a vénafal áteresztőképességét, átjárhatóságát, s ezzel az ödéma-képződés és a gyulladás ellenében hatnak. A véralvadásgátló hatású készítmények a vérrögképződés megelőzését szolgálják.

Életmódtanácsok

A visszérbetegségre hajlamosító tényezők között szerepel a dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, és egyes betegségek, pl. cukorbetegség, ízületi betegségek is. Emiatt az életmódváltás fontosságára a gyógyszerésznek is fel kell hívnia a beteg figyelmét. A testmozgás kifejezetten jótékony hatású a vénás rendszer mobilizálásában, az úszás, a biciklizés vagy a jóga minden visszér-panasszal érkező betegnek ajánlott. A túl szoros ruhák és a tűsarkú lábbeli kerülése szintén megszívlelendő.

Fotó: 123rf.com

Nem gyógyszeres módszerek

Érdemes rákérdezni a betegnél a foglalkozására – ha sok üléssel, vagy épp állással járó munkakört tölt be, az sajnos a visszérképződés irányába hat. Ajánljuk figyelmébe a fásli, vagy lábfej nélküli kompressziós harisnya használatát.

Bátorítsuk a beteget az egyszerű visszértorna napjában többszöri végzésére, azaz a lehető leggyakrabban a lábizompumpa működtetésére (lábujjhegyre-állás, majd sarokra vissza). Egy egyszerű ám hatékony jógagyakorlat is szolgálhatja a lábban pangó vér és nyirok kiürülését. E szerint hanyatt fekve lábainkat függőleges állásba emeljük, majd tízszer behajlítjuk és kinyújtjuk, s ezt egy percnyi szünetekkel ötször megismételjük. A nyirokmasszázs szintén jótékony hatású lehet.

A Kneipp-fürdő, a hidegvizes lemosás, ülő helyzetben a lábak felpolcolása, a helyi hűtés, és a fent említett rendszeres mozgás mind-mind a vénafalak természetes védelmét, illetve a visszérbetegség rosszabbodásának megelőzését szolgálja. Ezekkel a vénás nyomás és vénás visszafolyás csökkentését szolgáló módszerekkel az ödéma, a lábdagadás is csökkenthető.

Védelem gyógynövényekkel

A nehézláb-érzés megszüntetését, az érfalak tónusának, rugalmasságának, valamint a megfelelő vénás és perifériás keringésnek a fenntartását segíthetjük, és érösszehúzó hatást érhetünk el az egyebek között flavonoidokat, terpéneket, csersavat tartalmazó gyógynövényekkel.

A leggyakrabban használatosak visszérbetegség kezelésében:

  • a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum L.) magja,
  • az ázsiai gázló (Centella asiatica) virágos hajtása,
  • a közönséges pohánka (Fagopyrum esculentum) virágos hajtása,
  • az orvosi somkóró (Melilotus officinalis) virágos hajtása,
  • a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) gyökértörzse,
  • a vörös szőlőlevél (Vitis vinifera L. folium).

A külsőleges kombinált készítményekben a kámfor vagy mentol hűsítő, enyhe helyi érzéstelenítő, hatását használják ki.

Vitaminok, ásványi anyagok

Az antioxidánsok kellő fogyasztása a vénák egészsége szempontjából is alapvetően fontos. A bőséges C-vitamin-bevitel fokozza a vénafalak rugalmasságát, az A- és az E-vitamin, valamint a szelén szintén fontos antioxidáns funkciókkal rendelkezik. Ezeket a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás, a lehetőleg ökológiai termelésből származó alapanyagok mellett étrend-kiegészítőkkel is pótolhatjuk.

Dr. Igazvölgyi Katalin

 

 

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>